Havi Mezőgazdasági Árelemző | Október

Műtrágya:

Az ősz kezdete sem hozott enyhülést a csapadék mennyiségében. Máskor hasonló időszakban, mint például a tavalyi évben is, de két éve főként szomjazott a talaj. Ezt idén bepótolta a természet, csak most meg túl sokat adott. Az utóbbi években megváltozott, szélsőségesebbé váló időjárást a tudósok egyértelműen a légkör szennyezésének tudják be, az esőerdők irtásának, az ózonlyuk tágulásának. Igaz ez utóbbiról hetente más típusú, megvilágítású cikkeket lehet olvasni, egyszer azt írják soha sem látott mértékű lett a lyuk, máskor meg azt, hogy sikerült megállítani, sőt visszafordítani a növekedést. Egy biztos, az eredményekkel szembesülni kell, és meg kell tanulni élni a megváltozott környezettel. Szeptember végén rendezik New York-ban a világkonferenciát, ahol elméletileg új megállapodásokat köthetnek a világ államai a kibocsátás mértékének csökkentésével kapcsolatban. Hasonló egyezmények voltak már, aminek az eredménye az lett, hogy a legnagyobb államok, a leggazdagabbak általában nem tartották be őket. Most szeretnék, ha Brazília megállítaná az erdőirtásokat, de hogy lehetne egy ország – ahol éhező emberek vannak – pénzkereseti lehetőségének megálljt parancsolni. Persze lehetne egy „levegőadót” bevezetni, amiben minden gazdagabb, fejlettebb ország fizet azoknak az országoknak, ahol az őserdők, a világ „légszűrői” találhatóak. Egyelőre azonban inkább csak újabb figyelemfelkeltésnek tűnhet ez a konferencia, és inkább szkepticizmussal lehet fogadni a végeredményét. Azt addig is látni érdemes, hogy a mostani esők ide, vagy oda egyelőre tíz évből hat év aszályos a világban, azaz nincs elegendő csapadék. Amikor a csapadék jön, akkor meg túl intenzív, azaz egyszerre esik rengeteg. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor meg kell tanulni tárolni ezeket a vizeket, és később felhasználni őket.

A műtrágya szezont erősen befolyásolta a mostani időjárás, illetve az ezzel összefüggésbe került gabona árak is. Egyrészről a csökkenő árak mellett nem fizetik meg a gazdák a műtrágya árát, mert nem fér bele a költségvetésbe, más részről pedig az időjárás kifejezetten hátráltató tényező volt a vetési folyamatokban. Sok helyen csúsztak a vetéssel, nem vetették el a repcét, aminek az eredménye az lett, hogy megmaradt a vetőmag, és megmaradt a már korábban vásárolt műtrágya is. Feltehetően a termelők megkockáztatják, hogy a már megvásárolt repcemagot tárolják, még úgy is, hogy esetleg a csírázási hajlama gyengébb lehet a következő évre, de a műtrágyát kiszórhatják a búzához, aminek az eredménye az lesz, hogy az őszi búzához az igény nem jelentkezik majd olyan mértékben a kereskedőknél, integrátoroknál mint kellene, azaz kieséssel lehet majd nekik számolni. A kérdés, hogy mi lesz a repcével, azaz a repce helyével, mi kerül majd helyette a talajba és mikor.

A hazai műtrágya árak gyakorlatilag nem változtak, ami annak a következménye, hogy nem keresik őket, azaz kicsi a kereslet. Míg itthon stagnálnak az árak, addig Nyugat-Európában folyamatosan emelkedtek, főként a nitrogén árak, beleértve az ammóniát is, ami az összes nitrogén alapú műtrágya alapja. Ez még nem gyűrűzött be hazánkba, de amennyiben hirtelen eltűnne az összes hazai készlet, akkor bizony magasabb árakat kellene megfizetni. Az import magas árai miatt gyakorlatilag bármikor lehetőség adódhat áremelkedésre. Ugyanez érvényes a foszfor piacra is, de ott már korábban megindult a folyamat és a már megemelkedett árszinteken nem nagyon köttettek üzletet.

Érdekesség a hazai gyártási szegmensben, hogy a legnagyobb magyar gyártó október 7-ére összejövetelt rendez Budapesten, ahol nagy bejelentésre készül. A piacon találgatások vannak, hogy esetleg az integrátori rendszerének felállításával kapcsolatos bejelentések lesznek, hiszen pár hónappal ezelőtt Bige László elől megszerezték a KITE-t, és ennek a hatására akkor úgy döntöttek saját értékesítési és integrátori bázist alakítanak ki. A másik variáció a gyártó kapacitásának növelése lehet. Szintén piaci pletykákra lehet hivatkozni csupán, hogy a péti CAN, azaz kálcium ammónium nitrát (pétisó) gyártási kapacitását növelik-e meg a mostani 800 ezer tonnáról másfél millió tonnára.

Gabona:

Európában szeptember közepére gyakorlatilag szinte mindenhol befejeződött a kalászosok aratása egy-két kisebb kivétellel, mint a Balti Államok, illetve Nagy Britannia. Az eredmények folyamatosan jöttek, és ezek folyamatosan pozitív hírekről szóltak. Ennek hatására az árak a nemzetközi piacokon és az irányadó nemzetközi árutőzsdéken folyamatosan csökkentek (1, 2, 3-as ábrák). Persze nem csupán Európában kedvező a kép, hiszen az még nem tudná önmagában a teljes világpiaci képet befolyásolni, hanem gyakorlatilag a világ minden tájáról rekord termésekről, vagy kukorica esetében termés kilátásokról lehet beszámolni.

1-es ábra: A novemberi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

2-es ábra: A decemberi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása a Chicago-i Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

3-es ábra: Az novemberi lejáratú kukorica áralakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

Az európai búza képre visszatérve a minőség, a sok csapadéknak köszönhetően, elmaradt az előző évek minőségétől, elsősorban az esésszám csökkenése figyelhető meg szinte minden európai országban, de a legrosszabb eredményeket idén a franciák tudhatják magukénak. A fehérje sem magas az idei szezonban, köszönhetően a magas átlagterméseknek. Összefoglalva sok a termés, de magas minőséggel rendelkező búza kevés van. Az európai búza árak nem csak az árutőzsdéken estek, hanem a fizikai piacokon is. A nagy európai kikötőkben olyan mértékű árzuhanást lehetett tapasztalni, hogy ott a búza ára már a fekete tengeri búza árak alá került, ami feltehetően nagyobb mértékben indítja majd be az exportot harmadik országok felé. A francia kikötői árak szeptember közepén átlagosan 25 dollárral olcsóbbak voltak tonnánként, mint az orosz búza ára a Fekete tengernél. Hasonlóan olcsóbb lett az áru a német kikötőkben is, igaz ott átlagosan 15 dolláros a fekete tengeri árakhoz képest a kedvezmény értéke.

Összességében tehát elmondható, hogy az aratások befejeztével Európa-szerte javultak a kilátások, növekedett az idei termésmennyiség nagysága, és ezért az árak csökkentek, hiszen exportálni szeretnék a felesleget. A 28 tagú Európai Unióban az idén közel 147 millió tonna a termésmennyiség nagysága, ami a tavalyi évben nem érte el a 136 millió tonnát, azaz gyakorlatilag több mint két magyarországnyi extra búza van az EU-ban a tavalyi évhez képest.

Az előzetes elvárásoktól eltérően az árpa mennyisége is magasabb a vártnál. Mint ismeretes idén mindenki kevesebb árpával kalkulált, mint amit a tavalyi év adott, azonban mára úgy néz ki, hogy nagyjából megegyező a termésmennyiség nagysága a tavalyi EU-s mennyiségnek és igy idén is közel 60 millió tonna árpa termett.

Nem okozhat meglepetést a kukorica helyzete, hiszen ha csak kinézünk itthon a földekre, mindenki láthatja, hogy milyen szépen néz ki a tengeri. Európában ez mindenhol hasonló képet mutat, és rekord nagyságú terméseket várnak nem csak hazánkban, de Romániában, Bulgáriában és a legnagyobb európai termelőnél, Franciaországban is. Az idei EU 28-as terméskilátás meghaladja a 71 millió tonnát, ami 2013/14-es évhez képest közel 7 millió tonna extra termést jelent. Ez nyomás alatt tartotta az árakat, amiket érezni is lehetett a hazai piacokon. A kukorica ára a hó második felére itthon 32 ezer forintig is csökkent tonnánként, ami gyakorlatilag megállította az értékesítési hajlandóságot. A kukorica és a takarmány búza közötti árkülönbség is megnövekedett, hiszen ez utóbbi ára még 40 ezer környékén mozgott. Ez az árkülönbség a takarmánypiacon lesz majd számottevő, hiszen a formulákban kifejezetten a kukoricát fogja preferálni a formula még ballasztanyagként is, a proteint pedig a búza helyett majd a melléktermékekből, illetve a protein növényekből veszi majd be. Hosszabb távon így az olcsó kukorica mellett a takarmány búza felhasználása csökkenhet a kukorica ellenében.

Takarmány:

A gabonák árához hasonlóan a proteinek ára is zuhanásnak indult szeptember folyamán. A 4-es ábán jól látható az irányadó Chicago-i Árutőzsde kötéseinek áralakulása. Az amerikai áraknak szembesülnie kellett a világpiaci tényekkel és elindulnia a lejtőn a szója termékek, köztük a szójadara áraknak is. Hozzátartozik, hogy az erősödő dollár is az amerikai árutőzsdei árak csökkenéséhez vezet, hiszen versenyképesnek kell maradni az amerikai exportnak a dél-amerikai konkurensekkel szemben. Az árak csökkenése miatt most abban is bizakodnak az amerikai termelők, hogy ennek hatására nem ültetnek akkora területeken szóját Brazíliában, mint amekkorában tervezték az ottani farmerek. A legnagyobb brazíliai termőhelyen, az úgynevezett Mato Grosso vidéken szeptember közepén még várták az esőt, hogy megfelelő kondíciót biztosítson a vetéshez, de például ez az eső már a délebbi területekre megérkezett, igaz ott a 2014/15-ös szezonhoz később kezdik az ültetést. Egyszóval a fehérje piacon is kedvező a terméskilátás nemcsak az idei szezonra, de már a következő szezonra is azzal terveznek. Persze addig még sok víz fog lefolyni a Dunán, vagy inkább az Amazonaszon. Mint a műtrágyák között is tárgyaltuk manapság 10 évből 6 év aszályos, úgyhogy korai még kijelenteni, hogy a következő év is hatalmas termést hoz majd.

4-as ábra: Az szeptemberi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME

A csökkenő szójabab árak természetesen magukkal hozzák a csökkenő repcemag árakat is. Míg május elején a holland kikötői szójabab árak gyakorlatilag megegyeztek a német repcemag árakkal (mindkét ár nagyságrendileg 525 dolláros szinten mozgott), addigra szeptemberre a repcemag árak az import szójabab árak alá kerültek. Szeptember közepére a hamburgi kikötői árak 425 dollár magasságában voltak, míg a MATIF-on, a Párizsi Árutőzsdén a repcemag kötései 325 eurós szinten mozogtak tonnánként. A csökkenő áraknak köszönhetően az európai export megtöbbszöröződött a tavalyi vagy két évvel ezelőtti szintekhez képest.

A repcével és szójával ellentétben a napraforgó idén nem mutatja a tavalyi képet, legalább is Oroszországban és Ukrajnában gyenge átlagtermési adatok láttak napvilágot. Az első aratási eredmények Oroszországban 1,87 tonnás átlagterméseket hoztak az egy évvel korábbi 2 tonnás átlagterméssel szemben ugyanarról a területről. Az ukrán helyzet még kevésbé rózsás, hiszen ott ugyanazon terület vágási adatai alapján 1,7 tonnás átlagtermésekről lehetett hallani a tavalyi 1,9 tonnás eredmények után.

A hazai szójadara árakat erősen befolyásolja a forint értéke. A dollár is kifejezetten erősödést produkált szeptemberben, úgyhogy a hazai, forintos alapon nem lehetett akkora zuhanást tapasztalni, mint egy erős forint mellett lehetett volna. Hozzátartozik, hogy ami az egyik oldalon ?fájdalmas?, az a másik oldalon előnyös, mert a gabona árak egy erős forint mellett még olcsóbbak lennének. A szójadara szeptember második felére kedvezőbb árakon volt köthető, a negyedik negyedévet már 122 ezerért is lehetett vásárolni, míg 2015-öt 117 ezerért.

Végtermék:

A húsok árai továbbra is tartják magukat, ami jó eredménynek mondható a csökkenő gabona, illetve takarmány árak mellett. A marhahúsnál az utóbbi időben megoszlott a piac, a fiatal bika ára folyamatos erősödést élt meg, de ezzel szemben a tehén és üsző ára csökkent. A kettő nagyjából kompenzálta egymást. A baromfi húsok stagnálást mutattak forint alapon, a tojás ára enyhén emelkedett. A bárány ára az augusztusi export árak után feltehetően csökkenni fog, a következő nagy karácsonyi roham előtt. A kérdés itt majd az lesz, hogy karácsonyig milyen mértékben tudják majd a húsárakat az alacsony gabona árak befolyásolni. Mint ismeretes a piac szabályai alapján a gabona ármozgásaira a legérzékenyebb húsfajta a baromfi, hiszen egy bojlert 6 hét alatt fel lehet vágási súlyra hízlalni. A legkevésbe érzékenynek pedig a marhahús árának kellene lennie. Sajnos, azonban amikor zuhan a piac, a legtöbb esetben a kereskedelmi láncok hamarabb tudják az árcsökkenéseket kiszorítani a piaci termelőkből, mint ez fordított esetben a termelő tudná a hipermarketekből, amikor is a takarmány árak emelkednek.

Az orosz embargó miatt hazánk kimarad majd a brüsszeli támogatásokból, legalább is zöldség és gyümölcs fronton. Lemaradtunk? Vagy esetleg nem jól tárgyaltunk? A kormányzat hírei alapján a kérdést majd megoldják, igaz egyelőre továbbra is Brüsszeltől várják, hogy új fajta támogatást dolgoz ki egy nagyobb kerettel.

A támogatási rendszerben gyakorlatilag hazánkban új elemként indul majd a 2015-ös évtől a termelési alapokra helyezett támogatás. Ebben az esetben minden évben, bázis év nélkül, figyelembe veszik majd a bejelentett területnagyságot vagy állatlétszámot. A kifizetés összege forintban lesz, de függ majd a forint euró árfolyamtól. A növénytermesztésen kívül az állattenyésztésre is vonatkozik majd a termeléshez kötött támogatás. A következő termelésekhez köthető majd ez a típusú támogatás: fehérje növények, szálas növények, szemes növények, rizs, cukorrépa, gyümölcsültetvények és bogyósok, zöldségnövények, ipari zöldségek, juh, húshasznú anyatehén, tejhasznú tehén, hízott bika. Ezzel kapcsolatban további tájékoztatót a következő internetes oldalon találnak: http://www.kormany.hu/download/8/5a/10000/tájékoztató.pdf

Valuta:

Szeptember folyamán tovább gyűrűzött a hazai fizetőeszközünk mélyrepülése. Szeptember elején ráadásul új mélypontot is elkönyvelhetett pénzünk értéke, hiszen akkor 1 euró megközelítette a 320 forintos árfolyamot is.

A hazai kamatláb mértékét az előzetes bejelentéseknek megfelelően változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank. Ennek mértéke gyakorlatilag a július 22-én megtartott Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülése után júlus 23-a óta 2,1%. Ez igen alacsony szintnek számít, ami az egyik oka annak, hogy a forint értéke folyamatos gyengülést produkált az euróval szemben.

Forintunk értékét a dollár is befolyásolta, hiszen a zöldhasú erősödése gyengíti a feltörekvő országok valutáinak értékét. A dollár az euró ellenében május óta folyamatosan erősödik. Szeptemberben nagyott ugrott az értéke, ami az európai közös valuta gyengélkedését is mutatja, illetve azt a tényt, hogy az Európai Központi Jegybank kamatot vágott. Elemzők most már arra hívják fel a figyelmet, hogy esetleg trendfordulathoz értünk, és a több hónapos dollár erősödés megtorpanhat, esetleg megfordulhat.

5-ös ábra: EUR/USD árfolyam alakulása, Forrás: yahoo.com

A forint gyengülési hulláma is kifulladni látszik a cikk leadásának határidejéig, az elkövetkező időszak megmondja majd, hogy csak ideiglenes erőgyűjtésről van-e szó a következő gyengülési hullám előtt, vagy esetleg magára talál a hazai fizetőeszközünk. Hazánk gazdasági eredményei kedvező képet mutatnak, igaz minden relatív, mint már taglaltuk korábban is, amíg rátértünk és megtaláltuk az unortodox magyar modellt a gazdaságpolitikánkban, addig a környező országok mind elhúztak Magyarország mellett, és most így ennek fényében nem tűnik annyira kiemelkedőnek a GDP növekedés, de ha csak az elmúlt rövid időszakot vesszük figyelembe, akkor azért elmondható, hogy kedvező az adat. Várható lesz még egy nagy megszorító csomag bejelentése is, ami segíthet a forint megítélésén, hiszen a kiadások csökkentésével stabilizálódhat a költségvetés és a hiány mértéke alacsony maradhat.

A fentiek tükrében most a dollár vásárlást érdemes körültekintően megfontolni, hiszen annak ellenére, hogy elemzők trendfordulatról beszélnek, ez még nem biztos, hogy rögtön megtörténik, vagy hogy egyáltalán megtörténik. A dollár most szárnyal, ha a nagy befektetők ki is szállnak belőle, a lendület még 10%-ot tovább tudja hajtani. Az euró ellenében a forint továbbra is instabil, így mindkét valuta esetében továbbra is a kockázatkerülést lehet csak javasolni.