Mivel a hazai mezőgazdasági gyakorlatban szinte kizárólag „hibrid”-eket használnak, jelentős a „hibridvetőmag” termesztés is hazai- és külföldi nemesítésre alapozva. A különböző felhasználási céllal termesztett kukorica termelési adatainak alakulását az 1. táblázat szemlélteti.
A kukorica termelési adatainak alakulása
1. táblázat
Forrás: KSH Stat. adat |
A különböző felhasználási céllal termesztett kukoricaféleségek termesztéstechnológiája a gépesítés, illetve a műszaki háttér vonatkozásában egymáshoz képest nem mutat jelentős eltérést, kivéve a betakarítási munkálatokat. A különböző felhasználási célra termesztett kukorica betakarítási eljárásokat és eszközeiket a 2. táblázat tartalmazza.
Kukorica betakarítási eljárások és eszközeik
2. táblázat
|
A kukorica betakarítási technológiában alkalmazott eszközöket tehát 4 nagy csoportba oszthatjuk, melyet az 1. ábrán szemléltetünk.
Csőtörő- fosztó gépek | Csemegekukorica betakarítók | Szecskázó gépek silózó- és csőtörő adapterekkel | Arató-cséplőgépek csőtörő adapterekkel |
Csőtörő- fosztó gépek
A csőtörő- fosztó gépek kisebb teljesítményű változatai 2-4-soros adapterekkel vontatott kivitelben készülnek, míg a nagyobb teljesítményű gépek 6-8-soros adapterrel szerelt magajáró változatok (2-3. ábra). A csőtörő gépek esetében fokozott követelmény, különösen a hibridvetőmag betakarításakor a szemsérülés elkerülése, éppen ezért ebben az esetben a fosztóhengerek csak részleges fosztást végeznek, és többnyire utófosztó berendezéseket állítanak a gépsorba. Magajáró csőtörő gépekhez emelve billentős pótkocsik is kapcsolhatók, melyek segítségével a tehergépkocsik táblaszéli feltöltése is megoldható (4. ábra).
2. ábra: Sip Cornado vontatott csőtörő család 2-soros változata
3. ábra: 4-soros adapterrel szerelt BOURGOIN magajáró csőtörő
4. ábra: Magajáró csőtörők emelve billenő pótkocsival történő üzemelése
Csemegekukorica betakarítók
A csemegekukorica betakarítása a kukorica korai érési fázisában történik. Ebben a fenofázisban a csövek, illetve a kukoricaszemek is igen sérülékenyek. Éppen ezért már a gépek csőtörő adapterei is különleges kialakításúak. A csősérülések minimalizálására a törőlécek fölött bordázott gumihevederek gumi fülei végzik a letört, illetve leszakított csövek szállítását (5. ábra). A csemegekukorica termesztése öntözött körülmények között történik, és a talaj rendszerint felázott, éppen ezért a szállítási láncba az összkerékhajtású (4×4 vagy 6×6) kerékképletű terepfelezős váltóval szerelt tehergépkocsik – különösen nagyobb szállítási távolságok mellett – jól kihasználhatók (6. ábra), illetve ezek a járművek nehéz terepviszonyok között is megfelelnek a szinkronmenetbe való terményátvétel feltételeinek.
5. ábra: Byron magajáró csemegekukorica betakarító különleges terménykiemelő gumihevederei
6. ábra: Csemegekukorica betakarítás magajárógéppel
Szecskázó gépek silózó- és csőtörő adapterekkel
A kérődző állatállomány kismértékű növekedése is már a 2010-2012 évek vonatkozásában a silókukorica eddigi területcsökkenési tendenciáját eredményesen megfordította, és 20%-os növekedés tapasztalható ebben az időszakban.
A silókukorica betakarításával kapcsolatosan – az Agrárágazat korábbi számában szó esett a szecskázó gépeken alkalmazott szemroppantó berendezések konstrukciójáról – a takarmány beltartalmi jellemzőinek hasznosulására való hatásáról. Ezt kiegészítve megjegyezzük, hogy a mai korszerű szecskázó gépeket mindenképpen a szemroppantó berendezések megfelelő (4-6-8 mm) hengertávolság beállításával célszerű használni. Ebben az esetben a szecskázó gépek teljesítménye kismértékben csökken, és a fajlagos fogyasztás sem nő számottevően, viszont az ép-szem arány 1,0-1,5% közötti lehet, ami az előzőekben leírtak miatt fontos.
Szecskázó gépekkel elsősorban sertések részére készíthető kukorica csőzúzalék is. Ebben az esetben a szecskázó gépre kukorica csőtörő adaptert kell felszerelni (7. ábra), és a szecskázó dobra csak a csuhé leveles cső jut. Ezt a technológiát ritkán alkalmazzák ott, ahol a sertéstelepeken is adott a nedves tárolás lehetősége.
7. ábra: Csőtörő adapterrel szerelt nagyteljesítményű szecskázó
Arató-cséplőgépek csőtörő adapterekkel
A termőterületi arányokat, a hozamokat, illetve ezekből adódóan a betakarítandó volument tekintve a legnagyobb feladatot a mezőgazdasági üzemek részére a szemes kukorica morzsolva betakarítása jelenti.
A szemes kukorica morzsolva betakarítása során a betakarító kapacitást, vagyis betakarítási teljesítményeket, szállítóeszköz-állományt, szállítási teljesítményeket, előtároló-, tisztító-, szárítókapacitásokat, teljesítményeket kell összehangolni.
A szemes kukorica morzsolva betakarítását csőtörő adapterrel felszerelt arató-cséplőgépekkel végezzük. Erre a célra a hagyományos építésű, keresztben elhelyezett cséplőszerkezettel és szalmarázós leválasztóval, illetve keresztben elhelyezett rotoros és szalmarázós kombinált szalmaleválasztású arató-cséplőgépek, valamint az arató-cséplőgép hosszirányú szimmetriatengelyére épített rotoros szalmaleválasztású, és az axiál-dobos arató-cséplőgépek egyaránt megfelelnek.
A különböző konstrukciójú és gyártmányú (Case IH, Claas, John Deere, Deutz-Fahr, Fendt, Laverda, Massey Ferguson, New Holland, Olimac, Versatile) arató-cséplőgépek széles típusválasztékából lehet választani.
A szemes kukorica betakarításra az említett arató-cséplőgépek csőtörő adapterrel felszerelt változatai használhatók megfelelő átalakítás, ill. kiegészítő készletek alkalmazásával.
A korszerű arató-cséplő gépek többségükben már univerzális dobkosárral rendelkeznek, és alapesetben biztosítják a dobfordulat 400-450 f/min értékre történő beállítását. A tisztítószerkezetnél, a rostaszerkezetnél egyes típusoknál külön kukoricarostát kell használni, míg más típusoknál elegendő a felső rosta eltávolítása.
A csőtörő adapterek kialakítása igazodik a kukorica és az adapterekkel betakarítható egyéb széles sortávolságú kultúrában termesztett növények morfológiai adottságához, termesztéstechnológiai jellemzőihez – elsősorban a kukoricaszár feldolgozása tekintetében – és a betakarításra használt arató-cséplő gépek műszaki paramétereihez. Tehát fontos szempont, hogy az üzemeltetők a gazdaság ökológiai adottságainak, az üzemeltetett arató-cséplő gépek műszaki paramétereinek (áteresztőképesség, munkaszélesség, betakarítható sorok száma) megfelelő csőtörő adaptert válasszák ki (8-9. ábra).
8. ábra: 8-soros OLIMAC csőtörő adapter munka közben CLAAS LEXION arató cséplő-gépen
9. ábra: Típusválasztékot bővítő Versatile arató-cséplőgép 12-soros adapterrel
A kukorica csőtörő adapterek soros kivitelben az adott termeléstechnológiának megfelelő sortávolsággal, vagy legújabban a sortávolságra kevésbé érzékeny kivitelben családelven készülnek. Csatlakozó felületeiket és a hajtásátvitelt tekintve, általában valamennyi arató-cséplőgéphez alkalmas, átszerelhető készlettel rendelkeznek. Az utóbbi időben az egyre szigorodó közlekedésrendészeti előírások, valamint az átszerelési idők csökkentésére a 6-8-soros változatok esetén gyakoriak az összecsukható vázkeretű változatok. Az arató-cséplőgépek megnövekedett áteresztőképességének a kihasználására épített nagyobb munkaszélességű változatoknál (12-sor) szintén gyakori az összecsukható vázkeretű adapter is. A csőtörő adapterek szinte valamennyi típusa rendelkezik szárzúzós változattal is. Szinte valamennyi arató-cséplőgépgyártó gyárt saját csőtörő adaptert a betakarítógépeikhez. Emellett azonban számos neves hazai- és külföldi adaptergyártó cég jelen van gyártmányaival a piacon. A hazai gyártású kukorica csőtörők mind az orosházi Linamar Hungary Zrt. által gyártott -Oros HSA és az Oros Cornado család, mind a békési Optigép Kft. „OptiCorn és OptiCorn CS” 6-8-12-soros szárzúzós és szárzúzó nélküli, valamint fix- és összecsukható vázkeretű tagja a legmodernebb technikát és műszaki tartalmat képviselik. Az Oros Cornado család már rendelkezik 76,2 cm sortávolságú, 16-soros fix- és összecsukható vázkeretű változattal is. (9. ábra) Mindezek a jellemzők elmondhatók a Claas Hungaria Kft. (Törökszentmiklós) Conspeed és Conspeed Linear adaptercsalád tagjairól is (10. ábra).
10. ábra: 16-soros Cornado adapter szállítási helyzetben
Természetesen a hazai adaptergyártók kínálata mellett a kombájngyártó cégek saját csőtörő adaptereikkel is jelen vannak a piacon. Mindezek számos külföldi adaptergyártó cég (Geringhoff, Kemper, Capello, Fantini, stb.) kiváló gyártmányai mellett.
A szemes kukorica betakarítás műszaki feltételei tehát az arató-cséplőgépek és a csőtörő adaptereik – a konstrukciókat és a típusválasztékot tekintve – megfelelőek országos és üzemi méretek tekintetében is. A betakarítás zavartalan lebonyolításához azonban a következő logisztikai elemeket a 11. ábra körfolyamata szerint kell összehangolni.
11. ábra: Kukorica betakarítás körfolyamata
A szállítás
A kukorica betakarításra a kombájnkapacitás általában országos- és üzemi méretek tekintetében is megfelelő, mert azt a kalászosok betakarítási volumenére méretezik. A kukorica betakarítás esetében az ökológiai adottságokhoz megfelelő fajtaválaszték használata mellett, és a korlátozott tisztító- és szárítókapacitás miatt a betakarítás viszonylag hosszú időre elnyújtható, azonban a termőterületnek a szabaddá tétele mielőbb szükséges a talajmunkák elvégzése szempontjából, valamint a csapadékmentes időszak kihasználása ugyanilyen fontos szempont. Ez azt jelenti, hogy mindenképp törekedni kell a kukorica betakarítás során az üzemeltető arató-cséplőgépek szállítóeszközökkel történő zavartalan kiszolgálására.
A kukorica betakarítási munkák legegyszerűbb változatánál, amikor kisebb termőterületekről, kisebb volumenben egy-egy arató-cséplőgéppel végezzük. Ebben az esetben a szállításra kéttengelyes (50-70 kW motorteljesítményű, könnyű univerzális traktorral üzemeltethető) 6,5-8,0 t teherbírású, kéttengelyes, illetve egytengelyes vagy tändem futóműves pótkocsikat lehet beállítani folyamatos szállítással. A szállítás a kukoricatábla két végén leállított cserepótkocsikkal is történhet. Az arató-cséplőgépek ürítése, illetve a pótkocsik töltése a tábla szélen álló helyzetben történhet. Nehéz terepviszonyok mellett szintén indokolt a szemet a tábla szélére kivinni az arató-cséplőgéppel.
Az ikertengelyes vagy a tandem futóműves pótkocsik kiváló terepjáró képességgel rendelkeznek, ami a mezőgazdasági termelési viszonyok között szükségszerű is.
A 18 t, vagy 20 t, ill. 24 t összgördülő tömegű pótkocsik üzemeltetésére a vontatható összgördülő tömeg kifejthető vonóerő- és motorteljesítmény tekintetében a 73/100 – 88/120 kW/LE motorteljesítményű, középnehéz, univerzális traktorok javasolhatók. Ezen teljesítménykategóriába tartozó traktorok fejlesztésénél kiemelt szempont volt a szállítási munkavégzésnek a minél tökéletesebb megfelelése. Éppen ezért alakították ki ebben a teljesítménykategóriában a rugózott felfüggesztésű vezetőfülkék mellett a rugózott mellső hidakat és az így szerelt traktorokat, motorteljesítmény kihasználásra pedig a különböző teljesítményszinten dolgozó motorokat.
A kukorica betakarítás nehéz körülményei egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi a csigás gyűjtő-átrakó kocsikra alapozott kétfázisú kiközelítéses szállítási eljárásokat. A csigás gyűjtő-átrakó kocsik az arató-cséplőgépektől a terményt menetközben átveszik és a táblaszélen a közúti járműbe átürítik, ezáltal a betakarító gépek és a közúti szállítóeszközök kihasználása javul, illetve 5-10%-kal nőhet. A csigás gyűjtő-átrakó kocsik 12-18 t teherbírással egy-, tändem- vagy tridem tengelyes változatban készülnek. A káros talajtömörödés csökkentését szolgálja a kiközelítéses üzemmódban a gumihevederes járószerkezetű, nehéz, univerzális traktor használata.
A kukorica-betakarításhoz kapcsolódó kétfázisú, kiközelítéses szállítási munkákban jól használhatók a tridem tengelyes, légrugós kormányzott futóművel szerelt, billenőszekrényes „nyerges” pótkocsik is. A kormányzott háromtengelyes futómű és a „Dolly” nyeregszerkezet futóműve is széles, alacsony nyomású gumiabroncsozásúak, ennek közvetlen előnye az alacsony talajterhelésből adódó kis talajtömörítő hatás, de éppen ezért a vontatási teljesítmény-igény is alacsony. A „Dolly” alkalmazásával a gépszerelvénnyel a termőterületen felfogott anyag – kukorica – sáros, felázott terepen biztonságosan kiközelíthető az épített úton várakozó közúti nyerges vontatóhoz, ami a közúti szállítást nagy távolságokra is elvégezheti (12. ábra).
12. ábra: A „Dolly” futóműves, letolólapos pótkocsik kukorica szemszállításban is jól használhatók
Mind a traktoros pótkocsikba, mind a gyűjtő-átrakó kocsikba, illetve a „Dolly”-s nyerges pótkocsikba való menet közbeni ürítést nagyban segíti a GPS vezérlésű automata kormányzás használata az arató-cséplőgépen és a vontató traktoron.
Termény fogadása
A kukorica betakarításhoz kapcsolódó szállítási körfolyamat utolsó láncszeme a termény fogadása a tároló, illetve szárítótelepen. A szállítási körfolyamat zavartalan lebonyolítása érdekében a mérlegelést és a termény ürítését biztonságosan, szóródásmentesen végre kell hajtani. Ebből a szempontból a billenőszekrényes, illetve a letolólapos szállítóeszközök a fogadóhelyek megfelelő geometriai méretekkel rendelkeznek (13. ábra).
13. ábra: A tisztító-, szárító-, tároló helyek fogadóhelyei jól illeszkednek a szállítóeszközök méreteihez
Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó, tehát kisebb betakarítási teljesítményt, volument igényel, és ez szállításszervezési problémát sem vet fel, viszont nagy gondot kell fordítani a betakarítási veszteségek minimalizálására. Ez a technológia a fegyelem betartásával, és megfelelően kiválasztott napraforgó betakarító adapterek használatával érhető el.
A kukorica betakarítása során törekedni kell az arató-cséplőgépek áteresztőképességének a kihasználására, a szállítóeszközpark összeállítását ennek kell alárendelni. A kukorica betakarítási időszakra eső kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt előálló nehéz talajállapotok, esetenként különleges betakarítási technológia alkalmazását, és speciális szállítóeszközök alkalmazását kényszerítheti ki.
Dr. Kelemen Zsolt
NAIK MGI – Gödöllő