Az eredményes szőlőpermetezés műszaki feltételei

A szőlőtermesztés sikerét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen eredménnyel tudunk védekezni a kártevők és kórokozók ellen. A permetezések hatékonysága az alkalmazott vegyszerek mellett nagymértékben függ az alkalmazott permetezőgéptől, és az üzemeltetési feltételektől. Nem megfelelő gépi technológia alkalmazása veszélyezteti a permetezések hatásosságát, károk keletkezhetnek, a permetlé jelentős része veszendőbe mehet, ami feleslegesen terheli a környezetet. Ezért fontos az eredményes védekezés érdekében szakszerű permetezési technika használata.

A védekezés műszaki technológiájának kialakításánál először az ültetvény jellemzőit, a terep és talajviszonyokat, a sortávolságot, a művelésmódot, a lombozat térbeli elhelyezkedését és sűrűségét kell figyelembe venni.

Lejtős területen, illetve homokos, vagy nedves, agyagos talajon fokozott mértékben számítani kell a gép megcsúszására, oldalirányú mozgására, aminek következtében a növények megsérülhetnek, illetve a szórófejek a lombozathoz túl közel kerülhetnek.

Üzemi szőlőültetvényekben a sortávolság többnyire 1,8-3,5 m között van.

A sortávolság és a lombozat szélességének különbsége adja a szabad sorközt.

A permetezés-technika szempontjából kedvezőtlen a kis sortáv, de különösen a kis szabad sorköz, mert a traktor és a permetezőgép nehezen tud haladni a növények károsítása nélkül, sőt a kisebb sortávolságú ültetvénybe a hagyományos kivitelű gépek be sem férnek.

Ilyen ültetvényben keskeny kivitelű traktorok, és munkagépek alkalmazására van szükség, ezek ára pedig a normál kivitelű gépekének többszöröse is lehet.

A zöldmunkák, hajtásválogatás elmulasztása miatt a szabad sorköz sok esetben nagyobb sortávolságnál sem elegendő a megfelelő minőségű munkavégzéshez, a szórófejek által képzett cseppek megfelelő elterítéséhez.

Pedig a szórószerkezet és a lombozat között általában legalább 50 cm távolságnak kell lenni, ahhoz, hogy a kezelés megfelelő legyen.

A megfelelő szabad sorköz biztosítása tehát feltétlenül szükséges ahhoz, hogy

• munka közben a traktor és a permetezőgép oldalirányú kitérései miatt a levelek, a fürtök illetve a támrendszer ne sérüljenek meg
• a szórófejekből kiáramló permet ne csapódjon le közvetlenül az első levélen, hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa
• az estleges hibaelhárítást (pl. szűrők tisztítása, szórófejek eltömődésének megszüntetése) a sorok között is el lehessen végezni
• a gépkezelő a vezetőfülkéből folyamatosan ellenőrizhesse a szórófejek munkáját

A zöldmunkák rendszeres és gondos elvégzése azonban nemcsak ezért fontos, hanem az eredményes permetezés alapfeltétele is, hogy a lombozat megfelelően kezelt, szellős legyen.

Ez a betegségek elkerülésének preventív módja, a termés jó minőségének egyik előfeltétele, de a hatékony védekezés alapja is.

A túlburjánzó, nagyon sűrű lombozat esetén egyik permetezőgéppel sem lehet megfelelő munkát végezni, a cseppek nem juttathatók be a lombozat belsejébe, illetve a fürtökre, a felhasznált permetlé mennyiségének növelése pedig csak megfolyásokat okoz a külső felületeken.

A jó minőségű permetezést különben is megnehezíti, hogy a szőlő lombozatában az általában nagyméretű levelek „pikkelyszerűen” helyezkednek el, amelyek a légáram hatására egymásra nyomódnak.

A sűrű lombozat tehát permetezésekor szinte zárt felületet képez, mintegy falat húz a permetcseppek útjába, a penetrációt nagymértékben akadályozza, esetenként lehetetlenné teszi.

Ehhez hozzájárul még az is, hogy a szőlő levélzetének mozgékonysága rossz, ami elsősorban a védekezés szempontjából fontos fonákoldal kezelését nehezíti meg.

A levelek záró hatása különösen akkor érvényesül, ha a lombozatot merőlegesen éri a levegő-permet áram, mert ilyenkor ez a leveleket zsindelyszerűen egymásra nyomja.

Ebben az esetben a belül lévő levelek, különösen a fonákoldal, továbbá a fürt fedettsége minimális lesz.

Ezért fontos az, hogy permetezéskor a levegő ferde irányban érje a lombozatot, így ugyanis a leveleket meg tudja mozgatni, és szabad utat biztosíthat a permetcseppek számára a lombozat belsejébe.

Szőlőültetvények védelmére jelenleg nagy választékban kaphatók permetezőgépek.

A nagy kínálatot az teszi lehetővé, hogy a gépeket rendszerint építőszekrény rendszerben készítik, vagyis olyan gépcsaládokat alakítanak ki, amelyekben az egyes típusok azonos gyártmányú, de különböző méretű és teljesítményű részegységekből kerülnek összeszerelésre.

A gyártók és forgalmazók által kínált típusok jelentős része azonban nem rendelkezik forgalmazási engedéllyel, pedig jogszabály szerint növényvédő gépek csak a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet engedélyével értékesíthetők.

A forgalmazok nagy része, ha olyan gépre kap megrendelést, amelynek nincs engedélye, akkor azonnal megkéri, és az Intézet rövid idő alatt kiadja azt.

Ez azért lehetséges, mert a típusok nagy része az EU más országában már átesett az ellenőrzésen, és az ottani intézet minősítését az MGI elfogadja, a hazai forgalmazási engedélyt egyszerűsített eljárás keretében gyorsan kiadja.

Az engedélyt a forgalmazónak a gépen feltűnő helyen elhelyezett matricával kell tanúsítania.

Nem megfelelő típus beszerzése gondokat okozhat a permetezőgépek bevezetésre kerülő időszakos felülvizsgálatánál is.

Ha valaki típusengedéllyel rendelkező gépet vásárol, akkor biztos lehet benne, hogy jó minőségben, a környezet szennyezést elkerülve tudja a vegyszereket kiszórni.

Az ilyen gépek jól üríthető és tisztítható permetlé tartállyal, homogén permetlevet biztosító keverő berendezéssel, pontos manométerrel és szintjelzővel, csepegés-mentes, pontos szórófejekkel, szimmetrikus szórószerkezettel, előírásos kiegészítő részegységekkel vannak felszerelve.

A forgalmazásra engedélyezett gépek listája (amely az Intézet www.gmgi.hu honlapján is megtekinthető) is széles választékot kínál.

Mivel a permetezőgép döntő mértékben meghatározza a védekezések teljesítményét és minőségét, a termelés eredményességét, ezért a vásárlás előtt célszerű alaposan tájékozódni, a számba vehető ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet alaposan megvizsgálni.

Az permetezőgépek kiválasztásánál általános irányelv, hogy célszerű igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos típus mellett dönteni.

A védekezéseknél a költségek nagyobb részét a vegyszerek teszik ki, a korszerű permetezőgépek nagyobb ára a vegyszerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása révén általában gyorsan megtérül.

A permetlé egyenlőtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet.

Törekedni kell tehát arra, hogy az alkalmazott permetezőgép lehetőleg jó minőségű és üzembiztos legyen.

A választásnál természetesen figyelembe kell venni a kezelendő ültetvény nagyságát is.

Kisebb táblákon használhatók a 300–600 dm³-es tartállyal ellátott függesztett gépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő maradjon.

Ez különösen fontos lejtős területekre telepített ültetvényeknél.

Nagyobb felületeken gazdaságosabb munka végezhető vontatott permetezőgépekkel, amelyek általában 800-2000 dm³-es tartállyal kerülnek forgalomba.

A permetezés minőségét alapvetően meghatározza a szórószerkezet kialakítása és annak műszaki jellemzői.

A legtöbb ültetvényben ventilátoros szórószerkezettel juttatható ki megfelelő minőségben a permetlé, és ilyen felszereléssel, megfelelő beállítással sűrűbb lombozatú ültetvények is eredményesen kezelhetők.

A gép kiválasztásánál figyelemmel kell azonban arra lenni, hogy a nagynyomású ventilátoros gépek teljesítményigénye általában jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor szükséges.

A szőlőpermetező gépeken általában légszállításos axiálventillátoros vagy légporlasztásos radiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak.

A korszerű axiálventillátoros gépek (1. ábra) ventilátora általában kétfokozatú hajtóművel készül, és a lapátszög állításával is szabályozható a kibocsátott levegő mennyisége és sebessége.

Szőlőpermetezésnél rendszerint nincs szükség nagy mennyiségű levegő alkalmazására, ezért általában a kisebb ventilátor fokozat alkalmazása indokolt.

Szőlő védelménél nem előnyös, ha a permetezés iránya merőleges a lombfalra, mert akadályozhatja a penetrációt.

Erre elsősorban axiálventillátoros szórószerkezetek alkalmazásánál következhet be.

A haladási sebességet tehát úgy kell megválasztani, hogy a levegő és permetáram megfelelő szögben érje a lombozatot.

Kialakítottak olyan szórószerkezeteket is, amelyeknél a lövellés ilyen megfelelő iránya biztosított.

A 2. ábrán látható ventilátor a hagyományos kiviteltől eltérően elölről szívja be a levegőt és hátul a haladási irányra ferdén fújja ki.

Egyes típusoknál a lövellés iránya több fokozatban, különböző szögekben állítható be.

A ventilátor légárama széles szögben elteríti.

Ezért is fontos azoknak a szórófejeknek a lezárása, amelyek nem irányulnak a növényzetre.

Axiálventilátoros szórószerkezetnél általában oldalanként a felső egy-két szórófejet le kell zárni, mert ezek iránya olyan, hogy cseppek a lombozat felett repülnek el.

A permetnek ez a része a talajra kerül, vagy a növények külső részén feleslegesen növeli a fedettséget.

Az alsó szórófejek lezárása is gyakran szükséges annak elkerülése érdekében, hogy a permetlevet ne közvetlenül a talajra szórjuk.

Axiálventilátoros gépeknél rendszerint 1,0-2,0 bar üzemi nyomást célszerű alkalmazni.

Ezeknél az értékeknél már megfelelő méretű cseppeket képeznek a szórófejek.

Nagyobb nyomásnál már jelentősen, és feleslegesen növekszik az energiaigény, valamint a gép igénybevétele.

Szőlőpermetezésnél gyakran alkalmaznak légporlasztású permetezőgépeket is.

Ezeknél radiálventilátor légárama végzi a cseppek képzését és szállítását.

A permetezés iránya a lövellőcsöves megoldásoknál, mint az a 3. ábrán látható, jól állítható a növényzet elhelyezkedésének megfelelően.

Az alkalmazott radiálventilátorok légteljesítménye azonban lényegesen kisebb, mint az axiálventilátoroké, a levegő a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik.

Ezért a légporlasztású gépek alkalmazásánál kerülni kell a nagyobb munkasebességek alkalmazását.

A védekezések során jelenleg megfelelő technológia alkalmazása esetén is jelentősnél permetlé veszteséggel kel számolni.

Általában a permetlé 15-40%-a nem jut el a célfelületre, és így nem hasznosul.

Új telepítéseknél, vagy termő ültetvényekben az évi első egy-két permetezésnél gyakran 60-80%-os veszteségekkel is számolni kell.

A permetveszteségek egyik fő oka az, hogy a kicsi a lombozat, illetve nem folyamatos és egyenletes a lombfal.

A telepítési mód sajátosságai, a növényzet eltérő fejlettsége, tőke hiányok miatt a folyamatos permetezésnél a permet jelentős része nem jut célfelületre, nagyobbik része a talajra kerül, a többi elsodródik, elpárolog.

A permetveszteségek radikális mérséklését teszik lehetővé az alagút permetezők.

Az egy vagy többsoros gépeken a lombozatot burkoló elemekkel, veszik körül, amelyek megakadályozzák a célfelületen le nem rakódott permet elvesztését.

Legtöbb esetben ventilátort nem alkalmaznak, mivel hidraulikus szórófejekkel is megfelelően egyenletes fedettség érhető el a burkoló felületek között kialakuló cseppgomolygás következtében.

A 4. ábrán kétsoros alagút permetezők láthatók.

A növényzetet elkerülő cseppek a burkoló felületen rakódnak le.

A lecsapódott permetlé a felfogó elemek alján lévő edényekben gyűlik össze, majd szűrés után újrafelhasználásra visszakerül a gép tartályába.

A burkoló lemezek a szél elsodró hatásának mérséklésére, kiküszöbölésére is alkalmasak, tehát alagút permetezőgéppel nagyobb szélben is biztonságosan lehet védekezni.

Kifejlett lombozat esetén a visszanyer permetlé aránya 20-30% között lehet, kisebb lombnál ennél lényegesen nagyobb megtakarítás is elérhető.

Ez technika az elsodródás minimalizálását, a permetlé jelentős részének megtakarítását, a gépkihasználás javítását egyaránt lehetővé teszi.

A hidraulikus rendszerű alagút permetezőgépek mellett kifejlesztettek axiál-ventilátoros szállítólevegős változatokat is, ezeknél a folyadék leválasztására cseppcsapdákat alkalmaznak.

A szőlőültetvények hatékony védelméhez tehát az adottságoknak megfelelő, jó minőségű permetezőgép alkalmazása szükséges.

A kezelések eredményességének előfeltétele a zöldmunkák gondos elvégzése.

Egyenletes permetborítás, a veszteségek mérséklése csak a gépek gondos beállításával és megfelelő üzemeltetésével érhető el.

Dr. Dimitrievits György