Mi alapján válasszunk silókukorica-hibridet?

1. táblázat A 2011-2013. évek silókukorica terméseredményei Magyarországon

(Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2013: Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról)

	2011	2012	2013
Aszálysúlytotta területek, ha	180.438	1.404.049	43.053
Fővetésű silókukorica termőterülete, ha	74.885	68.124	76.739
Fő- és másodvetésű silókukorica termőterülete, ha	79.248	96.181	87.952
Fővetésű silókukorica termésátlaga, kg zöld/ha	27.568	20.829	24.132
Fő- és másodvetésű silókukorica termésátlaga, kg/ha	27.411	19.312	22.541
Fővetésű silókukorica összhozama, tonna	2.064.407	1.418.950	1.851.891
Fő- és másodvetésű silókukorica össztermés, tonna	2.172.239	1.857.430	1.982.513

A 2. táblázatban a silókukorica-szilázsok táplálóanyag-és energiatartalma, valamint emészthetősége, bendőbeli lebonthatósága és a takarmányértékesítés látható.

2. táblázat A silókukorica-szilázsok táplálóanyag-és energiatartalma 2013-ban

(ÁT Kft, 332 db minta eredménye, átlag és relatív szórás CV%)

		Átlag	CV%			Átlag	CV%
Szárazanyag	g/kg	331	19,5	FOM (M.T. Kódex)	g/kg sza.	540	8,6
Nyersfehérje	g/kg sza.	71	15,6	NEl (M.T. Kódex)	MJ/kg sza.	6,25	3,6
Nyerszsír	g/kg sza.	27	13,9	By-pass keményítő	%	34	23,9
Nyersrost	g/kg sza.	219	11,9	By-pass keményítő	g/kg sza.	86	31,2
Nyershamu	g/kg sza.	43	17,2	OMd³	%	73	2,4
N-mka.	g/kg sza.	641	5,7	DOM⁴	g/kg sza.	702	2,8
Cukor	g/kg sza.	21	76,2	FOM (M.T. Kódex)⁴	g/kg sza.	537	5,1
Keményítő	g/kg sza.	260	27,6	NDF lebonthatóság	g/kg sza.	54	7,6
NDF	g/kg sza.	447	11,8	Lebontható NDF	g/kg sza.	243	18,5
ADF	g/kg sza.	251	11,2	Takarmányértékesítés	g sza/1 kg tej	488	4,0
ADL	g/kg sza.	19	14,7	pH	g/kg sza.	4,0	4,7
Hemicellulóz	g/kg sza.	195	13,8	NH3-N % össz N	g/kg sza.	9,3	38,4
Cellulóz	g/kg sza.	232	11,5	Tejsav	g/kg sza.	41	27,9
NFC¹	g/kg sza.	411	16,8	Ecetsav	g/kg sza.	14	34,6
NSC²	g/kg sza.	275	24,4	T/E		3,4	52,2
MFE (M.T. Kódex)	g/kg sza.	69	8,2	Lizin	g/kg sza.	2,87	11,2
MFN (M.T. Kódex)	g/kg sza.	42	14,6	Metionin	g/kg sza.	1,16	8,8
UDP (M.T kodex)	g/kg sza.	21	13,9	Mintaszám	db	332

1NFC – nem rost jellegű szénhidrátok, 2NSC – keményítő + cukor, 3OMd – szerves anyagok emészthetősége, 4DOM – emészthető szerves anyag, 5FOM – fermentálható szerves anyag,

2. A silókukorica egyes értékmérő paraméterei

A terület és a telep adottságainak megfelelő silóhibrid kiválasztása nem könnyű.

Az állattenyésző számára az első feladat annak megoldása, hogy a kiválasztott hibridek tenyészideje, ellenálló képessége és szárazságtűrése illeszkedjen az adott termőterület adottságaihoz. Mérlegelni kell az egyes tömegtakarmányok együttes alkalmazását és arányukat az adagban (silókukorica-szilázs, lucernaszilázs, gabonaszilázsok, keverékszilázsok, szénafélék) annak érdekében, hogy az energia-, a keményítő-, a bendőben lebomló rost-, az emészthető- és a fermentálható szerves anyagok egyaránt megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a bendőműködés, a tehén szervezete és a (tej) termelés számára.

2.1. A növénytermesztés és a tejtermelés eredményességét meghatározó egyes (értékmérő) paraméterek

Zöld- és szárazanyaghozam. A mennyiségi- és a minőségi szemlélet ütközése: a zöld- és szárazanyaghozam növelése cél a takarmánybázis biztonsága és az önköltség szempontjából. A minőségi- és a mennyiségi szemlélet egyaránt fontos, de a minőségi szemlélet az elsődleges a tejtermelés fajlagos eredményei szempontjából. Az 1 hektáron előállítható tej mennyiségének növelése (tej kg/ha) jelentheti a mennyiségi és minőségi szempontok együttes érvényesítését.
Szárazságtűrés. A szárazságtűrés és ezzel összefüggésben termésbiztonság növelése mind a növénytermesztés, mint a tejtermelés érdekeit egyaránt szolgálja.
Betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása, különösen a gombafertőzöttség (Aspergillus, Fusarium) és a mikotoxin terheltség elkerülése fontos mindkét ágazat szempontjából.
Szárszilárdság. A nagy hozamot megalapozó szárszilárdságot a magasabb rost- és lignintartalom javítja ugyan, de alacsonyabb szervesanyag-emészthetőséggel és takarmányértékesítéssel jár együtt, ami káros hatással van a tejtermelés eredményességére és költségeire.
Tenyészidő. A silózás üteme meghatározza a betakarítás ütemét. Úgy kell hibrideket választani, hogy folyamatosan fenntartható legyen a hasonló szárazanyag-tartalom a különböző táblákon. Tekintettel a hazai általános silózási gyakorlatra, megközelítően 200 tehenenként lehet egy új, hosszabb tenyészidejű hibridet beiktatni (min. 3-4 nap különbséggel számolva), hasonló talajadottságok mellett, amennyiben a műszaki kapacitás nem teszi lehetővé több silótér párhuzamos taposását. Az ideális üzemi gyakorlat az lenne, hogy kb. 3 nap alatt zárjunk egy 3 méter magasságú silódepót.

A szilázs energiatartalma – hibridválasztás. A szilázs energiatartalmát meghatározza keményítőtartalma. A nagyobb potenciális keményítőtartalmú szilázsok táplálóanyag-emészthetősége pedig általában kedvezőbb, mint a ’rostosabb’ és általában nagyobb zöldhozamú hibrideké. Ezen paraméterek együttes javítása a növénynemesítők feladata.
A szilázs energiatartalma – betakarításkori fenológiai fázis. A szilázs energiatartalmát meghatározza keményítőtartalma. A később betakarított, nagy keményítőtartalmú szilázsok táplálóanyag-emészthetősége pedig általában kedvező (35-40% sza.). Az ilyen szilázsok esetében azonban a rost bendőbeli lebonthatósága általában gyengébb, mint a 30-35% szárazanyag-tartalom mellett betakarított szilázsoké, mivel a később történt betakarítás miatt alacsonyabb a hemicellulóz-tartalom. Ezen paraméterek együttes javítása, illetve a kompromisszumon alapuló betakarítási fenofázis szintén fontos szempont, az önköltséget meghatározó hozamok mellett (35-40%sza.: kedvezőbb keményítőtartalom, gyengébb rostlebonthatóság, 30-35% sza.: alacsonyabb keményítőtartalom, kedvezőbb rost-lebonthatóság a bendőben.).
Tarlómagasság. A magasabb tarló (30-40 cm) csökkenti a zöldhozamot, de javítja a szilázs higiéniai állapotát, csökkenti a szilázs nitrát- és lignintartalmát, továbbá növeli a keményítő arányát és javítja az emészthetőséget, ami kedvező a tejtermelés szempontjából.
Szemroppantás. A megfelelő szemroppantás (CSPS: 70% felett kiváló) jelentősen csökkenti a betakarítás sebességét és növeli a járvaszecskázó fajlagos üzemanyag-felhasználását, de javítja a keményítő emészthetőségét és a szilázs tényleges energiatartalmát, csökkentve a napi adag költségét az abrakkompenzáció miatt. Emellett drámai hatással van a direkt keményítőveszteségre (a trágya keményítőtartalmára!). A veszteség mértéke 500 tehén esetében éves szinten elérheti a 70-140 t szemes kukorica egyenértéket!

3. Silókukorica-hibridekkel végzett kísérleti eredmények

Az alábbiakban egy silókukorica-hibrid kísérlet eredményeit mutatjuk be (2013., Kaposvári Egyetem), annak igazolására, hogy napjainkban már több paraméter együttes vizsgálata segíti a növénytermesztőt a hibridválasztásban. Így lehetőség nyílik arra, hogy az állattenyésztő számára is megfelelő silókukorica-hibrid kerüljön vetésre, illetve a tejtermelési eredmények hátterében könnyebben megtaláljuk az ok-okozati összefüggéseket. A 3 hibridet, a tudományos kísérleteknek megfelelő elrendezésben, négyes ismétlésben, kisparcellás kísérletben azonos termőhelyen, azonos agrotechnika alkalmazásával és egy időben történt betakarítással vizsgáltuk. Tanulságos eredményeket láthatunk a 4-6. táblázatokban. Az eredmények kiválóan alkalmasak az időjárás-, a hibridek-, továbbá a betakarításkori fenofázis hatásának elemzésre.

3. táblázat Silókukorica-hibridek hozameredményei és táplálóanyag-tartalma (2013. Kaposvár, n=4)

Zöld

Szárazanyag

Keményítő

DOM¹

dNDF²

Szárazanyag

Cukor

Keményítő

NFC²

NSC³

NEl

Hozamok 1 hektárra vonatkoztatva

1 kg szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott értékek

t/ha

g/kg sza.

MJ/kg sza.

Hibrid 1

átlag

58,0

25,1

18,0

5,7

18,0

432

75,7

302

452

378

6,50

VC%

6,3

5,3

6,1

3,5

6,1

2,4

4,2

4,8

2,3

4,4

6,2

Hibrid 2

átlag

58,1

23,9

17,2

5,3

17,2

411

82,0

311

455

393

6,64

VC%

10,2

8,5

9,4

8,9

9,4

2,7

13,6

5,3

2,3

2,8

5,0

Hibrid 3

átlag

67,2

26,4

19,2

5,8

19,2

393

66,3

323

457

390

6,54

VC%

7,6

10,0

9,5

19,0

9,5

5,7

23,9

9,4

3,6

4,1

3,6

1DOM – emészthető szerves anyag, 2dNDF – bendőben lebontható NDF, 3NFC nem rostjellegű szénhidrát (cukor+keményítő+oldódó rost), 4NSC nem strukturális szénhidrát (cukor+keményítő)

4. táblázat Silókukorica-hibridek rostösszetétele (2013. Kaposvár, n=4)

		Nyersrost	NDF¹	ADF²	ADL³	Hemicellulóz	Cellulóz
		g/kg sza.	g/kg sza.	g/kg sza.	g/kg sza.	g/kg sza.	g/kg sza.
Hibrid 1	átlag	208	434	236	21,7	197	215
	VC%	6,0	3,1	3,8	7,1	4,6	3,5
Hibrid 2	átlag	201	425	243	22,7	182	220
	VC%	4,8	2,6	3,6	10,2	2,7	3,0
Hibrid 3	átlag	200	417	233	21,0	184	212
	VC%	4,8	5,2	8,6	9,5	4,6	8,6

1NDF= cellulóz+hemicellulóz+lignin, 2ADF= cellulóz+hemicellulóz, 3ADL= lignin+rosthamu

5. táblázat Silókukorica-hibridek emészthetősége és bendőbeli lebonthatósága (2013. Kaposvár, n=4)

1OMd – szerves anyagok emészthetősége, 2DOM – emészthető szerves anyag,

		OMd¹	DOM²	FOM³	NDFd⁴	dNDF⁵
		%	g/kg sza.	g/kg sza.	%	g/kg sza.
Hibrid 1	átlag	73,9	716,3	550,0	52,8	229
	VC%	0,9	0,8	1,1	1,3	2,3
Hibrid 2	átlag	73,9	718,0	541,7	51,9	220
	VC%	1,2	1,1	1,2	1,7	2,4
Hibrid 3	átlag	74,9	727,7	539,3	52,3	219
	VC%	0,5	0,4	4,8	6,5	11,3

3FOM – fermentálható szerves anyag, 4NDFd – az NDF bendőbeli lebonthatósága, 5dNDF – lebontható NDF

A 3. számú hibrid a viaszérésnek megfelelő szárazanyag-tartalommal került betakarításra, a 1. és 2. hibridek a teljes érés fázisának megfelelő szárazanyag-tartalmúak voltak betakarításkor. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 2013. évi nyári aszályos időjárás miatt a szárazanyag-tartalom nem jelzi korrekt módon a növény tényleges fenológiai állapotát, erre a rostösszetétel, a hemicellulóz tartalom ad egyértelmű választ: mindhárom hibrid a viaszérés állapotának felel meg.

A 3. hibrid esetében a hozamtöbblet egyértelműen felülmúlja a többi hibridét mind a zöldtömeg, mind a szárazanyag-tömeg vonatkozásában, továbbá a szerves anyag emészthetősége és a keményítő- valamint az emészthető szerves anyag-tartalma is kedvezőbbnek bizonyult. A kedvezőbb emészthetőség az alacsonyabb NDF- és ADF-tartalom, továbbá a magasabb keményítőtartalom következménye. Hozzá kell azonban tenni, hogy a keményítőtartalom ezen esetekben sem érte el a sokéves hazai átlagot (35%sza.) és a hibridek potenciálját. A 3. hibrid esetében mért nagyobb keményítő- és emészthető szerves anyagtartalom a tejtermelés szempontjából kedvezőbb hatású, még akkor is, ha a hazai rendszer nem tudja a különbséget kimutatni az energiatartalomban. A TMR összeállításakor a keményítő kompenzációja miatt alkalmazott kisebb mértékű abrak-kiegészítés ugyanis csökkenti a napi adag költségét és a bendőacidózis kockázatát! Ezzel azonban együtt járt, hogy a bendőben lebomló NDF (rost) mennyisége kevesebb volt a 3. hibrid esetében. A bendőben lebomló rost mennyiségének kompenzációjára nem szénaféléket, hanem fiatalon betakarított lucerna-, gabona- vagy keverékszilázsokat javaslunk.

Összességében az elérendő célt kell pontosan megfogalmazni. Amennyiben a mennyiséget tekintjük elsődleges célnak, akkor általában a minőség terén kényszerülünk kompromisszumra és ez igaz fordítva is. Nagy valószínűséggel azonban találunk az igényeinknek megfelelő hibrideket a kereskedelmi forgalomban. Amennyiben nagy állományról van szó és közepes termelési szint mellett is gazdaságosan tudunk tejet termelni, úgy a mennyiségi szemléletet lehet előnyben részesíteni. Abban az esetben azonban, ha a nagy fajlagos tejtermelés a cél, úgy a minőségi szemlélet a célravezető a silókukorica-hibrid kiválasztásakor.

Köszönettel tartozunk a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0039 projektnek és a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. -nek a három Pioneer silókukorica hibriddel folytatott kísérlet lebonyolításában nyújtott segítségéért és támogatásáért.

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.

Takarmányanalitikai Laboratórium

Kaposvári Egyetem

Kapcsolódó hírek