A fómás levélfoltosságról az őszi káposztarepcében

A fómás levélfoltosság és szárrák mellett a polifág fehérpenészes rothadás és az alternáriás levélfoltosság okozhat a gazdanövények fejlődése során szinte folyamatos tüneteket és ezzel párhuzamosan kártételt, terméskiesést. A három betegség közül legjelentősebb a fómás levélfoltosság lehet.

A fómás levélfoltosság és szárrák kórokozójának (1. ábra) telemorf alakja: Leptosphaeria maculans, míg anamorf alakja: Phoma lingam. Rendszertani besorolása szerint a gombák törzsén belül az Ascomycota-k Dothideomycetes osztályába, Pleosporales rendjébe és Leptosphaeriaceae családjába tartozik.

1. ábra. A fómás levélfoltosság és szárrák kórokozójának fejlődési ciklusa

Jelentősége Magyarországon a 2000-es éveket megelőző időszakkal ellentétben viszonylag gyakori. Az utóbbi években az időjárási tényezők alakulása miatt 2010-ben és a felhalmozódott jelentős fertőzőanyag miatt 2011-ben volt jelentős (2. és 3. ábra).

2. ábra. Fertőzött tőlevélrózsás repceállomány

3. ábra. Egészséges tőlevélrózsás olajrepce növény

A kórokozó teleomorf vagyis szexuális ciklusának vége a vetés után az ősz folyamán zárul a pszeudotéciumokból szabadult aszkospórás fertőzéssel. Az aszkospórák széllel terjednek a fertőzött növényi maradványokról. A levegőben szálló spórákat termelő termőtesteknek (pszeudotéciumoknak) kb. 20 csapadékos napra van szükségük az éréshez. Az aszkospórák csírázása szabad víz jelenlétében történik 4 –28 ºC között. A csíranövények levelein, majd a tőlevélrózsás növények levelein több, megközelítőleg 1 centiméter átmérőjű, világos vagy kifakuló kerekded foltok jelennek meg, bennük apró, fekete pontok a piknídiumok, azaz ivartalan termőtestek (4. ábra). A telepek a levelek növekedése során felszakadozhatnak, rongyolódnak (5. ábra).

4. ábra. A leveleken megjelenő fómás levélfolt és a benne található fekete piknídiumok

5. ábra. Erős fómás levéltünetek nyomán elrongyolódó levél

A piknídiumos alak megjelenése már az anamorf, vagyis aszexuális (ivartalan) ciklus elejét jelzik. A Phoma piknídiuma, melyből a piknokonídiumok szóródnak, gömbölyded, kissé lapított, sötétbarna és enyhén a növényi szövetbe ágyazott. A piknídiumok belsejében a rövid fialidokon egysejtű, tojásdad, színtelen piknokonídiumok keletkeznek (1. ábra).

A piknokonídiumok a vetést követő nedves időjárás (nedves augusztus vége, szeptember eleje) után gyorsan kiszóródnak, és újrafertőzik a leveleket, ezzel kialakítva a levélfoltos stádiumot. A tünetek 5–7 nap elteltével jelennek meg 15-20 ºC esetén, de több mint 30 nap kell hozzá, alacsony, 0 ºC-ot alig meghaladó hőmérsékleten. Igen száraz vagy kifejezetten hűvös őszt követően a levélfoltosság kialakulásának esélye jelentősen csökken.

A repce optimális fejlődéséhez kiemelten fontos a jól megválasztott vetési idő. A repce akkor fejlődik kedvezően tavasszal, ha a tőlevélrózsák ősszel már fejlődésnek indultak (6. ábra), de a tőlevelek nem túl erősek, hiszen az energiaveszteséggel jár, az állomány túl sűrű lesz.

6. ábra. Egységes, szépen beállt, telelésre váró repceállomány

A Phoma lingam a köztes periódust, azaz a telet micéliumként vagy piknídiumban, míg a Leptosphaeria maculans pszeudotéciumként vészeli át a növényi maradványokban. Hosszú ősz esetén a levélszövetek elég ideig maradnak meg vitális állapotban, hogy pszeudotéciumok, vagyis áttelelő képletek tudjanak fejlődni. A pszeudotéciumok kialakulhatnak a szár bazális szövetein is. Éréskor a pszeudotéciumok aszkospórákat képeznek (1. ábra).

Nem láthatók tünetek, amíg a gomba a levélfoltból a levélnyél, majd a szár irányába terjed. A gomba terjedése a levélnyél felé meleg időjárás esetén igen gyors, de jelentősen lelassul hűvösebb idő esetén. A betegség nehezen tartható kordában fungicidekkel, ha a fertőzés elérte a szárat.

A piknídiumokból fejlődő piknokonídiumok a gazdanövény virágzati szárát is fertőzhetik, vagyis a világos vagy kifakuló kerekded foltok, bennük az apró, fekete pontokkal a száron is megjelenhetnek (7. ábra). Ezek a tünetek erős fertőzés esetén vagy jelentősebb széljárás esetén a virágzati szár törését okozhatja (8. ábra).

7. ábra. Piknídiumos tünetek megjelenése száron

8. ábra. Levélfoltosság tünetek miatt megdőlt virágzó repceszár

A piknokonídiumok kiszóródása a piknídiumokból nedves körülmények között, nyálkás, vizes, ragacsos oldat formában történik (9. ábra). Ezek a spórák felelősek a betegség második ciklusáért, azonban az aszkospórák jelentik a fontosabb fertőzési forrást, mert nagyobb a fertőzőképességük és a levegőben terjednek.

9. ábra A piknídiumokból kitüremkedő piknídiospóra-halmaz, mikroszkóp alatt

A Leptoshaeria pszeudotéciuma szintén, kissé kiemelkedően a növényi szövetbe ágyazott. A pszeudotéciumokban 5-8 db 4 sejtű sárgásbarna aszkospóra fejlődik. A pszeudotéciumok kifejlődése a teleomorf, azaz ivaros ciklus meglétét jelzi. A gomba aszkospóráinak szabadulása eső után történik, ha a hőmérséklet 10 ºC körüli. A gomba szétterjed a szárban, ami látható szárrák tünetekhez vezet, kb. 6 hónappal a levélfertőzés után. Kiemelt összefüggés, hogy a korai levélfoltosodás korai szárrákhoz vezet, ami nagy valószínűséggel csökkenti a terméshozamot.

A kórokozó levélfolt tünetek a növények gyengítésével és a fotoszintetizáló felület csökkenésével károsítanak. Önmagába véve a levélfolt tünetek őszi szórványos megjelenése gazdaságilag nem jelentős. A levélfolt tünetek terjedésének észlelésekor prevenciós jelleggel védekezünk a levéltünetek terjedése és szárrák megjelenése ellen. A szárrák és a piknídiumos tünetek felerősödése a száron a virágzási időszakban igen komoly gazdasági kiesést okozhat (10. ábra).

10. ábra. A fómás szárrák tünetei felsőbb szárrészeken

A bazális szárrák 20 ºC körül igen gyorsan kialakul az aszkospórás fertőzésből, és nagyon súlyos lehet, egyéb stresszhelyzetekkel társulva, a növény megdőlését okozva. A szárrák akkor fejlődik ki, amikor a növények magot hoznak. (11. ábra).

11. ábra. Fómás szárrák tünetei száron (felső) és gyökérnyaki részen (alsó)

A kórokozó előrejelzése során az időjárási adatok mellett figyelemmel kell lenni az inokulumok (fertőzőanyagok) sűrűségére a repce előveteményéről vagy a levegővel szállított koncentrációjára. Mindenesetre, ha egy vagy több aszkospóra fertőzés a növény érzékeny stádiumában jelentkezik az előrejelzés szerint, akkor a betegség felbukkanása után a fertőzés lezajlik, és konídiumok formájában fellépő másodlagos fertőzés várható az őszi vagy tavaszi meleg és nedves időszakok során.

A kórokozó elleni védekezés a többi jelentős gombabetegség elleni védekezéssel összefonódik, ám figyelemmel kell lenni, hogy nem minden hatóanyag alkalmazható hatékonyan fómás tünetek megfékezésére. A felhasználható hatóanyagok: pikoxistrobin, ciprokonazol, fluzilazol, azoxistrobin, difenokonazol, metkonazol, mepiquat-klorid, tiofanát-metil, famoxat, tebukonazol, dimoxistrobin, protiokonazol, melyek széles hatásspektrumú fungicidek, mégis célszerű őket kombinációban alkalmazni. Biológiai növényvédelemre a Pythium oligandrum parazita gomba spóraszuszpenziója használható.

12. ábra. Fungicides kezelés tőlevélrózsás repceállományban

A gombaölő szeres állománykezelést tőlevélrózsás növényeken a fertőzés mértékétől függően ősszel vagy az áttelt növényeket legkésőbb a szárbaindulás előtt, tavasszal kell elvégezni (12. ábra). A növényvédő szeres kezelések,- természetesen az integrált növényvédelem jegyében – fontos, hogy a termesztéstechnológia alábbi eszközeivel kiegészítésre kerüljenek. A vetésváltás mindenképpen értékes szempont: 4 éves vetésforgó betartása ajánlott. Az egymást követő években ugyanazon a területen keresztes virágú növényt ne termesszünk. A polifág kórokozók gyérítése érdekében a fertőzött növényi maradványokat célszerű aláforgatni, mely jelentős kórokozó gyérítő szerepe ismert. A termesztés tervezésekor és a termeszteni kívánt fajták kiválasztásakor az ellenálló fajták támogathatják a sikeres növényvédelmi eljárásokat.