Összességében, ma már, az importot mintegy 1,8-szeresen meghaladó, 8,1 milliárd EUR-t közelítő, a csatlakozás óta háromszorosára bővülő agrárgazdasági exporttal rendelkezünk. Külön kiemelendő érdeme a magyar agrár-külkereskedelemnek a rendkívül dinamikusan növekvő export-import szaldó, ami tavaly a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegének a felét adta, az idei első, januári adat szerint pedig már a 80%-ot is túllépte.
Exportunk 83-84%-a már jó ideje a Közösség piacain talál vevőre, pontosabban fizetőképes keresletre.
Importunknak pedig, legalább is „papíron” mintegy a 91%-a származik az EU belpiacáról.
Ez utóbbi megjegyzés arra vonatkozik, hogy a fejlődő országokból érkező élelmiszerimport zömét az Unió kapujának számító, nagy tengeri kikötőkkel rendelkező, alapító tagnak számító országok többnyire „belföldiesítik”.
Így aztán különösen zöldfülű az, aki elhiszi, hogy a szója, a banán, a pálmaolaj, a brazil csirke Hollandiából, vagy Németországból származik.
A magyar agrárgazdaság versenyképességét, termékeink piacképességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hazai termelésű agrár- és élelmiszeripari termékek zöme esetében exportunk meghaladja az importot.
Nettó importőri pozíció többnyire olyan termékkörök esetében alakul ki, ahol a természeti adottságok kedvezőtlenek és a hazai termelési háttér, vagy feldolgozó kapacitás fejletlen.
Így érthető, hogy a tengeri halak, rákok, a kávé, tea és az egzotikus fűszerek, a szója, valamint a dohány esetében az import meghaladja az exportunkat.
Túl szép lenne azonban a kép, ha nem lennének kivételek.
Ilyen negatív példával szolgál többek között a fűszerpaprika is, hiszen tradícióját, termesztési kultúráját, nemesítési hátterét, fajtakészletét és gasztronómiai elfogadottságát illetően jobb sorsra érdemes kultúrának tarthatnánk.
Mint az alábbi adatokból is kiviláglik, a „hungarikumok hungarikumának”, a magyaros konyha alapfűszerének különösen hányattatott sors jutott osztályrészül az elmúlt 10-15 évben, de kiváltképp a 2004-es uniós csatlakozást követően.
Hozzá kell azonban tenni, hogy nem pusztán az olcsóbb import, értékesítési árakat leverő hatása okozta a termelési háttér gyengülését.
Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatokat kiváltó, felelőtlen hazardírozás, fogyasztó tévhiteknek való megfelelési kényszer is rongálta és erodálja ma is a fűszerpaprikai iránti fogyasztói bizalmat.
Mindezek ellenére a magyar fogyasztó hazai termék iránti elkötelezettségén nem múlna a fűszerpaprika sorsa.
Ma is 80% fölötti a ragaszkodása a hazai termelésű fűszerpaprika iránt, derült egy fogyasztói szokások alakulását vizsgáló TDK dolgozatból.
Ha ez igaz, illetve a válaszadók szándéka nem puhul a vásárlás során, akkor kérdésként merül fel, hogy ki fogyasztja el, illetve kivel etetik meg az exportunkat lényegesen meghaladó mennyiségű import fűszerpaprikát.
Ha a családi háztartások szintjén ilyen magas a hazai fűszerpaprika elfogadottsága, akkor a szárazáru készítőkkel, közkonyhákkal, a közétkeztetéssel mi a helyzet?
Még mielőtt a fűszerpaprika külkereskedelmének alakulására rátérnék, szükségesnek tűnik a termelési háttér alakulásának nyomon követésére alkalmas statisztikai adatokkal is megismerkedni, nehogy úgy tűnjön, hogy minden a külkereskedelem alakulásán múlik.
Fűszerpaprika termelés alakulása
A török közvetítéssel, az 1500-as években hozzánk bekerült fűszerpaprika, lassan a magyar konyha alapfűszerévé vált. Termesztése, különösen a szegedi és kalocsai tájkörzetben vált egyre népszerűbb kultúrnövénnyé és ide, s tova már két évszázada fontos, külpiacainkon keresett exportcikkünkké vált.
Ennek ellenére a hektáronként, átlagosan 7-9 tonnát adó fűszerpaprika termelési háttere igen rapszodikusan alakult az elmúlt egy-másfél évtizedben.
Míg a 70-es évek második felében nem ment ritkaság számba a 12-13 ezer hektáros területlekötés sem, addig 2010-ben már csak ennek, a fénykort idéző termőterületnek alig a 10-12%-án termesztettek Magyarországon fűszerpaprikát.
Az ezredfordulótól vizsgálva a termőterület és termésmennyiség alakulását, az alábbi kép bontakozik ki:
Fűszerpaprika termelés alakulása Magyarországon
|
Forrás: KSH
A termőterület és termésmennyiség zsugorodását a számadatoknál szemlétesebben illusztrálja a grafikus megoldás.
Az ezredforduló környéki termelési nagyságrendnek jószerivel a harmadával számolhatunk napjainkban.
Vonatkozik ez a megállapítás a betakarított területre éppúgy, mint a termésmennyiségre.
Áttérve a fűszerpaprika külkereskedelmi folyamatainak értékelésére, érdemes mélyebbre nyúlni az időben, bemutatva azt az időszakot is, amikor a magyar fűszerpaprika konkurensének számító import még, legalábbis a mai helyzethez képest elenyésző volt.
Fűszerpaprika külkereskedelmének alakulása
A számok ugyan önmagukért beszélnek, de indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy export és import tekintetében egymással ellentétes folyamatok zajlottak le az elmúlt 18 évben.
Míg fűszerpaprika exportunk az 1995-ös helyzethez képest értékben és mennyiségben közel 40%-kal esett vissza, addig a fűszerpaprika import értékben 65-szörösére, mennyiségben pedig 52-szeresére ugrott.
Egyes információs források szerint a hazai fűszerpaprika fogyasztás fejenként évi fél kilogrammnál nem több, amit a hazai termelés még ilyen körülmények között is fedezni tudna.
Ha a 2011-es termelési és exportadatokat nézzük, akkor a 20.792 tonnás hazai termelés mintegy 11,2%-a, pontosabban 2.336 tonna került exportra.
Visszatekintve a 2000-es évre, az akkori közel 40 ezer tonnás termésnek a 27%-a ment külpiacokra.
A munkahelyteremtésre törekvő Kormányprogram fényében állítható, hogy semmilyen közösséget érintő gazdasági érdek nem fűzhető a fűszerpaprika import ilyen mértékű felfuttatásához.
Különösen annak a fényében állítható, hogy érdemes lenne átfogó nemzeti fűszerpaprika program keretében felfuttatni ismét a hazai termelést, mert a külpiacok fogadóképessége jó és a minőség az exportárban elismertethető.
Másrészt kézi munkaerő intenzív kultúráról lévén szó a hagyományos tájkörzetekben javítható lenne a mezőgazdaság foglalkoztatási készsége.
A külpiaci kereslet élénkülését nem pusztán a fűszerpaprika közvetlen exportjának bővítése révén remélhetjük, hanem a fűszerpaprikával készülő feldolgozott élelmiszertermékeink exportjának tervezett bővítésével is szolgálhatjuk.
A feltételezésem alapja, hogy az uniós csatlakozásunk óta a fűszerpaprika (HS-kód:09042) exportunk közel megfeleződött (a 2003 évi 12.762 ezer EUR-ról 2012-re 6.984 ezer EUR-ra csökkent).
Az import pedig 2003-hoz képest közel megötszöröződött.
Az exportmennyiség megharmadolódott, 5.443 tonnáról 1999 tonnára zuhant, az import pedig 975 tonnáról 2.341 tonnára, 2,4-szeresére nőtt.
Az export átlagárunk kb. 3,5 EUR/kg, míg az importé pedig 2,5. Az import kiszorítja a hazai terméket.
A fenti kérdés úgy is feltehető, hogy ha a közönséges fogyasztó ennyire preferálja a hazai terméket, akkor a feldolgozók (húsipar, konzervipar, közétkeztetési vállalkozások) mivel etetnek minket?
Fűszerpaprika exportunk és importunk, valamint a külkereskedelmi egyenleg alakulása
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oszlopdiagram segítségével szemléletesebbé tehetők, megeleveníthetők a számokba rejtett összefüggések, nyomon követhető a címben is megfogalmazott konvergencia.
Fűszerpaprika exportunk kifejezetten jó kondíciókat mutat 2004-ig.
A kivitel visszaesése egyértelműen az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkra datálódik, ami egyben az import felfutásának kezdeteként is értékelhető.
Miközben a kivitel 2005-re hullámvölgybe került, a behozatal dinamikus növekedésnek indult, így a külkereskedelmi szaldó is zuhanásszerű töpörödésbe kezdett.
Míg a csatlakozás előtt a fűszerpaprika kifejezetten jó egyenlegképző terméknek számított, az új külkereskedelmi térben elvesztette ezt az előnyét.
Érdemes azonban disztingválni és megvizsgálni azt, hogy valójában honnan származik az importpaprika, mely országok konkurenciája áll a zuhanásszerű piaci pozícióvesztés mögött.
Export- és importpiacaink
Előre véve a fűszerpaprika exportunk főbb relációit összegző statisztikai adatokat, arra a következtetésre juthatunk, hogy kivitelünk zöme, hozzávetőleg 93%-a 2012-ben mind értékben, mind mennyiségben az európai kontinens piacain talált vevőre.
Ezen belül a fűszerpaprika kivitelünk 86%-a az EU belpiacán értékesült, mégpedig 64%-ban a régi tagállamok, 36%-ban a velünk együtt, illetve utánunk csatlakozott országok piacain.
Hozzá kell azonban tenni, hogy mindkét uniós piaci szegmens igen komoly egyenetlenségeket takar, hiszen az EU-15-ök piacaira exportált fűszerpaprika őrleményünk 80%-át a német piac, az EU-12-ekbe irányuló exportunknak pedig a 60%-át a szlovák piac szívta fel.
Mivel mindkét frekventált piacunkon közel 20%-, illetve 17%-os exportcsökkenés zajlott le 2011-hez képest, ezért a 2012-es kivitel átlagos 14%-os csökkenésében ezek a negatív tételek váltak domináns tényezővé.
Más tradicionális piacainkon is csökkent a magyar fűszerpaprika iránti kereslet, hiszen visszaesett a francia, a román, a svájci piaci fűszerpaprika exportunk is.
Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy Ausztriába 34%-kal, az USA-ba 30%-kal, Csehországba 12%-kal, Hollandiában 7%-kal, Horvátországba 3%-kal tudtuk növelni a kivitelünket.
Importrelációk a fűszerpaprika piacán
A 2011-2012-es behozatali adatokat nézve meglepőnek tűnhet, hogy a fő szállítóink ebben a termékkörben is az európai szállítók, hiszen az import paprika 76%-a Európából, azon belül 78%-ban az EU-27-ek piacáról származik.
Ha sorra vesszük a fő szállítókat tisztább képet kaphatunk, még akkor is, ha ez a kép kissé homályosnak tűnik.
Ragaszkodva a statisztikai adatokhoz a fő szállítókról az alábbi adatok állnak rendelkezésre:
Fűszerpaprika import alakulása ezer euróban, ország-csoportonként(2011-2012)
|
Amint az elmúlt két év behozatali adataiból is kiviláglik erőteljesen csökkent 2012-ben a behozatal.
Kiváltképp az EU-12-ek tagországaiból és az EU-n kívüli európai országokból származó fűszerpaprika import esett vissza látványosan.
Különlegessége ugyanakkor a fenti behozatali körképnek, hogy a fűszerpaprika importunk mintegy 60%-a az EU országaiból származik, pontosabban érkezik.
De, hogy nem szójátékról van szó, azt az alábbi adatok is bizonyítják:
Fűszerpaprika importunk frekventált országai (Adatok: ezer euróban)
|
A klímaváltozás itt van a nyakunkon, és mint tudjuk, nem ismer határokat.
Ennek ellenére egy kis szkepticizmussal fogadható, hogy a dunántúlnyi Hollandia, vagy Németország, de legfőképpen Svédország ilyen fűszerpaprika termesztő kapacitással rendelkezne.
Kína, Szerbia, Spanyolország hitelesebb szállítók ebből a szempontból.
A statisztika rejtelmei közé tartozik, hogy 2004-óta valójában nem tudjuk a statisztikai adatok szintjén követni az áru útját.
Hiszen jórészt megszűntek a vámhatárok, legalábbis ami az EU belpiacát illeti, így a származási országot láttatni engedő vámáru nyilatkozat sem alapdokumentuma a vámhatárokon beérkező termékeknek.
Az unión belüli forgalom nyomon követésére használt, statisztikai rendszer nem ad képet arról, hogy az egységes piacra valahol beléptetett áru valójában honnan származik.
Ebből következik, hogy a holland, német, vagy svéd felségjelű termék, éppen úgy, mint a Szerbiából, Spanyolországból, vagy Ausztriából érkező tételek is származhatnak harmadik országokból.
De, hogy mennyivel színesebb volt korábban a látható importpaletta, arra álljon itt egy uniós csatlakozás előtti helyzetet is érzékelhető összeállítás, mely a külkereskedelmet mozgató átlagárak alakulásába is betekintést enged.
Export-import folyamatok a fűszerpaprika piacon(fűszerpaprika szárítva, őrölve: 090420)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 2004. évi import származási kondícióiról az alábbiak mondhatók:
EU: Spanyolország: 1.299 millió EUR értékben 563 tonna, átlagár:2,31 EUR /kg
Hollandia: 504 ezer EUR, 237 tonna (2,13)
EU-n kívüli európai piacokról:
1.690 ezer EUR értékben (771 tonna), átlagár: 2,19,
ebből Szerbia: 1.658 ezer EUR (751 tonna), á: 2,21 EUR /kg
ÁZSIA (KÍNA): 93 ezer EUR, 84 tonna/2004 (á: 1,11 EUR/kg), de 409 ezer EUR, 252 tonna/2005, (á:1,62 EUR/kg)
AMERIKA: 776 ezer EUR (397 tonna), á: 1,95, ebből: Brazília, 81 ezer EUR (48 tonna), á: 1,69 EUR /kg, Peru, 581 ezer EUR (283 t), á: 2,05 EUR /kg, Chile, 114 ezer EUR (65 tonna), á: 1,75 EUR/kg (2005-ben: 411 e EUR, 198 tonna), á: 2,076 EUR/kg
A 2008 évi import legjelentősebb tételei az alábbi piacokról származtak:
Hollandia: 1.569 ezer EUR (897 tonna), á: 1,75 EUR/kg
Spanyolország: 2.626 ezer EUR (1092 tonna), á: 2,4 EUR/kg
Ausztria 336 ezer EUR (87 tonna), á: 3,86 EUR/kg
Szerbia: 2.692 ezer EUR (854 tonna), á: 3,15 EUR/kg
Kína:1.170 ezer EUR (780 tonna), á: 1,5 EUR/kg
India pedig 84 ezer EUR (49 tonna), á: 1,71 EUR/kg
Kisebb tételek érkeztek még a Dél-Afrikai Köztársaságból, Peruból és Chiléből is.
2009 évi import, származási jellemzői:
A legjelentősebb import Szerbiából érkezett (2,9 millió EUR értékben, 988 tonna mennyiségben, ami a teljes importált őrölt paprika mennyiség 36%-át tette ki.).
Ezt követi Spanyolország 1,9 millió EUR értékben és 897 tonna (32%) mennyiségben.
Majd Kína következik 497 tonnával (18%) 676 ezer EUR értékben. Végül Hollandia következik 475 ezer tonnával (17%) és 864 EUR értékű importtal.
Az importérték és mennyiség mellett az átlagárak is érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen míg a Szerbiából származó import paprika átlagára 2,98 EUR /kg-, a Spanyolországból származó pedig 2,13 EUR/kg volt, addig a holland közvetítéssel érkezett paprikáé 1,82-, a kínai pedig 1,37 EUR/kg volt.
Ez a tragikus a magyar piacra nézve, annál is inkább, mert ma már, mint a táblázatból is kitűnik, az import meghaladja az exportot.
Összehasonlításként, a 2009-es exportunk felét felvevő német piacon 3,24 EUR/kg-os átlagárat értünk el!
A 2010-es átlagárak is beszédesek
Míg a legjelentősebb importforrásnak számító Szerbiából 2,67 EUR/kg átlagáron hoztunk be paprikát, addig Kínából 1,7 EUR/kg-ért.
Szerbiától a röszkei határ választ el minket ugyanattól a termőtájtól, de a több ezer kilométerre lévő Kínából mégis lényegesen, majd 40%-kal olcsóbban termett itt a konkurens termék.
Export átlagárunk 2010-ben 3,3 EUR /kg fölött volt, míg az import 2,18 EUR /kg-ot tett ki. Az 1 EUR-t is meghaladó különbség nagyon vonzó profitszint azok számára, akiknek nem érdekük a hazai termelési háttér megőrzése.
Ezért lenne fontos élni az EU által biztosított eredetvédelmi jogosítvánnyal.
A Kormány a hazai termékek piacra juttatásának segítését emelte prioritás szintjére, hiszen ez teremt munkahelyeket, megélhetést vidéken és mindemellett ez járna alacsony élelmiszerbiztonsági kockázattal.
A piacfelügyelet, a szabvány és minőségügyi intézményrendszer feladata lenne érvényt is szerezni a kivívott jogosítványnak.
![felismerni_a_veszelyt_avagy_kepes_osszefoglalo_a_buza_kalaszfuzariumarol_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/09/felismerni_a_veszelyt_avagy_kepes_osszefoglalo_a_buza_kalaszfuzariumarol_001-375x502.jpg)
![agraragazat_2015_szeptember_folapszam_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/05/agraragazat_2015_szeptember_folapszam_001-375x522.jpg)
![2016-06-02_qualia-atscenter_mikroskop_1web[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/05/2016-06-02_qualia-atscenter_mikroskop_1web1_1-375x250.jpg)
