fbpx

„A szenázs érdekeit néztem”

Írta: Szerkesztőség - 2013 április 17.
1993-ban alapították a vállalkozást Lukovics Gáborral, innen ered a cég neve is, Lukovics és Társa Kft.
Érkezésemkor először édesapjával találkoztam, tőle tudom, hogy jelentős szakmai múlttal, 1993-ban alapították a vállalkozást Lukovics Gáborral, innen ered a cég neve is, Lukovics és Társa Kft. Mi változott a 20 év alatt?

A vállalkozásunk fő profilja a tejtermelés, ez nem változott.

A növénytermesztésünk célja is ennek az ágazatnak a kiszolgálása, az alapanyag megtermelése, tehát ez is egy állandó gyakorlatilag.

Ami viszont változik folyamatosan, az a piac és a piaci szereplők felkészültsége.

Valójában a tulajdonviszonyok megváltozásával a mezőgazdaságban is látásmódot kell(ett) változtatni.

Ez érvényes a munkafeltételek megteremtésére, a kollégák kiválasztására (megtartására), a géppark kialakításának szempontjaira egyaránt, de még a minőségi tejtermelésben is van még mit tanulnunk.

Mit ért most munkafeltételeken? Ha jól tudom, jelenleg is folynak beruházások ez ügyben?


Mások a körülmények, mint két évtizede, folyamatosan fejlesztünk, csak így lehet talpon maradni.

Kezdetben még nem voltak betonozott utak a telepen, hiányoztak a trágyatárolás – ma már törvény által előírt – feltételei, és még sorolhatnám.

Ma már 2, egyenként 250 vagon befogadására alkalmas silótárolónk, rakodógépünk, saját kombájnunk, silózónk és új, nagyteljesítményű traktorunk van.

Az istállók előtti építkezések pedig már az új fejőrobotnak készítik elő a területet.

Tehát minden változik, de a munkafeltételen tejtermelés minőségi és mennyiségi növekedésének feltételeit értettem.

Kizárólag tejtermelő szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak ezek szerint. Mi a „leggyengébb láncszem” ebben az ágazatban? Melyik termelési tényezőre kell a legtöbb figyelmet fordítania?


Erre egyértelmű a válasz: a takarmányozás a kulcsa az egész tejtermelésnek.

Erre kell a legtöbbet figyelni, ennek kell alárendelni az időbeosztást, a költségek elosztását, de még a gépbeszerzést is.

Nekünk 250 fejőstehén (és szaporulatának) takarmányozásáról kell gondoskodnunk, és van is min gondolkodnunk.

A költséges abraktakarmányozást szeretnénk kiváltani jó minőségű szenázs és széna etetésével, aminek előállításában már igyekszünk is önellátóak lenni.

Külföldi szakmai utak alkalmával tapasztaltam, hogy még a 20-30 hektáros gazda is nagy gépet használ, pl. 9-10 méteres rendterítővel teríti a szénáját.

És a lényeg: nem a szomszéd gazda „ingerlésére” vesz más színű és még nagyobb gépet, sőt akár össze is fognak pl. a szomszédos osztrák gazdák betakarításkor azért, hogy minél gyorsabban és minél jobb minőségben tudják a takarmányt betakarítani.

Ezért kell a nagy gép.

 

Holstein-Fríz
Jersey
Súlyának több mint 13-szorosát kitevő tejmennyiséget képes termelni laktációnként, amit ipari tejnek is neveznek, mert hasznosanyag-tartalma (tejfehérje, tejzsír) rendkívül magas.
Tejösszetevőkben világelső, 18%-kal több fehérjét, 20%-kal több kalciumot, 25%-kal több zsírt tartalmaz, mint az „átlagos” tehéntej.
Holstein-Fríz
Kiváló fejhetőségű, jó technológiai tűrőképességű, mennyiségi tejtermelésben első jelenleg a világon, de ez a nagy tejmennyiség közepes hasznosanyag-tartalommal párosul, ezért fogyasztói tejnek is hívják.

Közel 100 hektár legelő és 300 hektár szántó áll a rendelkezésére, hogy mindezt a célt megvalósítsa. Teljesülnek az elvárt takarmányozási és tejminőségi paraméterek?


Még folyamatban van, a takarmányozási átállás, a fejőrobot és az új Fendt traktor is már ezt a célt szolgálja.

Jelenleg 3 tejes autóval értékesítjük a tejet, itt a telepünkön is van tejautomata, a fennmaradó mennyiséget pedig a tejiparnak szállítjuk.

Az állomány összetételének megválasztásakor is figyelembe vettük a mennyiségi és minőségi paramétereket is, így teheneink 30%-a a Jersey, a többi pedig Holstein-Fríz.

Ennek ellenére azt mondom, hogy a takarmányozással, azon belül pedig a jó minőségű szenázzsal fogjuk tudni ezeket az értékeket feljavítani.

A szenázs készítéséhez első menetben rendre vágjuk a lucernát (olaszperjével kiegészítve), majd 12-15 órán át 35-40%-os víztartalomig fonnyasztjuk, így szénhidrát-tartalmuk viszonylagosan növekszik, ezért adalékanyagok nélkül is erjeszthetők.
Majd a rendeket megforgatjuk, hogy a karotintartalom nagyon ne csökkenjen le, ezt követi a szecskázás, beszállítás, tömörítés és a siló lezárása.
Magyarország klímája igen kedvező a szenázsoknak, amely jelentős előnyt biztosíthat számunkra a takarmányköltségek csökkentésében.
Tapasztalataink a szenázskészítés terén mégis sokszínűek, van aki esküszik rá, és van aki irtózik tőle, mivel nem mindig úgy sikerül, ahogy szeretnénk.
A fonnyasztás időtartama fogja meghatározni a szárazanyag-tartalmat (40–60%), a fonnyasztási  kezelés és időjárás a veszteségeket.
Ebből adódóan változatos minőség jöhet létre, mivel a szárazanyag-tartalom kihat a tömörítésre, ill. befolyással van az erjedési folyamatokra.
Lényeges kitétel a beltartalom szempontjából az optimális érettség a betakarítás (kaszálás) idején.
Az idő előrehaladtával (napok alatt) jelentősen csökken a nyersfehérje-tartalom, viszont jelentősen nő a nyersrost-tartalom.
Ezért különösen szem előtt kell tartani, hogy a betakarítást ne a naptár mellett tervezzük, hanem az időjárás és a növényi fejlődés kapcsolatából adódó legoptimálisabb időpontra tegyük.

Akkor sokkal inkább az idővel kell itt versenyezni, nem a területnagyság indokolta pl. az udvarban álló nagy gépek választását.


Évente 3500 bála szalmát és 800-1000 bála szénát készítünk és szállítunk be a szarvasmarhatelepre, tehát nem ez a mennyiség, de nem is a 300 hektár indokolta a döntéseinket.

Itt is vissza kell utalnom a takarmányozásra, konkrétan a szenázs készítésére.

Korábban 3 napig kaszáltunk, majd ugyanennyi ideig sodortunk, közben a takarmányunk beltartalmi értékei csökkentek, és az időjárásnak is egy hétig ki voltunk téve.

Most az új Fendt Vario 828-assal fél nap alatt lekaszálom, déltől már sodorjuk, másnap már beszállítjuk, tapossuk és takarjuk.

Sokan még ma is irtóznak a szenázs készítéstől, külföldi tapasztalataim viszont azt igazolják, hogy akár 3-4 féle szenázs etetésével az abrak költség lényegesen csökkenthető, a tej paraméterei pedig javulni fognak.

A nagy gépek választását tehát az elvégzett munka minősége indokolja és igazolja, így választottam a traktort, a kaszát, a még csak tervben lévő rendsodrót és a készülő fejőrobot technológiát is.
A Fendt Vario 828
A Fendt Vario 828 kulcsszavai
  • 280 LE maximális teljesítmény
  • 60 km/h csúcssebesség
  • SCR katalizátor Deutz motor négyszelepes hengerfejjel
  • 6,06 literes
  • 1920 kézmozdulattal kevesebb naponta (10 órát és 160 fordulót feltételezve)
  • rugózott első tengely
  • aktív rugózású vezetőülés
  • Fendt Variotronic forduló automatika
  • kartámaszba épített Variocenter
  • automatikus határterhelés-szabályozás
  • összesen 22 csatlakozó felület, szelephozzárendelő menüponttal
  • 109, 152 vagy 193 l/min teljesítményű Load-Sensing szivattyú
  • Fendt VarioGuide nyomvonalkövető rendszer

Beszélgetésünket már a Fendt Vario 828 traktorban folytatjuk.

Szemlátomást élvezi a gép kezelését.

2011-ben vásárolta, a mai napig is tudtommal csak kettő van belőle Magyarországon, és ebben a gazdaságban nem is volt korábban még csak hasonló technikai paraméterekkel rendelkező gép sem.

Hogy ment a tanulás? (Mert ezt azért tanulni kell.)


Jó döntés volt, ez már kiderült a közel két év alatt.

Olyan ez, mint az okostelefon, időt kell rá szánni, valóban tanulni kell, de épp azért vettük, hogy a tudását kihasználjuk.

Olvastam egy felmérést, miszerint az hasonló technikai tudással rendelkező gépek max. 50%-ának használják csak ki a képességeit.

Én már megtanultam, és nagyon szeretem, legszívesebben mindig ezzel dolgoznék, de hát elsősorban a vezetéssel, irányítással kell(ene) foglalkoznom.

Azt azért nem tagadom, hogy nem is szívesen adom ki a kezemből a Fendt vezetését.

Aki ült már ilyen traktorban, annak nem kell ecsetelni pl. a fülke kényelmét, a kormányzást vagy a GPS használatát.

Ennek a traktornak a legnagyobb előnye a Vario hajtóműben van.
Ezen a domborzaton, a táblán belüli talajkülönbségeken nem kell aggódnunk azon, hogy a 6 bírja / nem bírja, vajon egy rosszul megválasztott sebesség vagy mélység esetén „belefullad-e” az eke a talajba, stb.
Egyszerűen beállítjuk a kívánt sebességet, amihez a traktor fogja illeszteni az épp optimális fordulatszámot.
De ugyanígy a szántóra hajtáskor és annak elhagyásakor is elegendő egy gombnyomás a motor-hajtómű összhangjához.
Lehetne ezt technikai paraméterekkel magyarázni, de nekem az a lényeg, hogy menjen, folyamatosan és hibátlanul.

Ha már a hibátlan működésnél tartunk, a két év alatt volt már szerelőre szüksége?


Meghibásodás nem volt (korai is lenne), a kötelező szervizeken természetesen túl vagyunk.

Nekem egyébként az az elvem, hogy a garanciális javítás természetesen a szervizesek dolga, de utána már én fogom az alkatrészt megvásárolni és persze szerelni is.

Hát ennél a traktornál ez természetesen még nem lehetséges, szükség esetén jön a szakszervizes a „laptopjával”.

Nem volt rá még szükség, viszont az Axiál alkatrész ellátását ismerve az biztonságot jelent, hogy szükség esetén jönnek azonnal (ez egy szenázs betakarításnál életbevágó), nem kell napokat, sőt heteket várni egy-egy külföldről beszerzendő alkatrész megérkezésére.

Köszönöm a beszélgetést, és jó minőségű szenázst kívánok!