Gombafertőzések ellen baktériumtrágya?

2010 után 2011 is csapadékosan indult. A nedves élettér, a talajmunkák belvízborítottság miatti részleges elmaradása különösen kedvez a talajban áttelelő, és a talajfelszínen aktív gombakártevőknek. Létezik hatékonyabb, takarékosabb és természetesebb megoldás ellenük, mint a vetésforgó szigorú betartása, a fémzáras vetőmagok és a fungicid szerek alkalmazása? A baktériumkészítmény-gyártók szerint igen.

A termelők és gabonaforgalmazók máris megkongatták a fuzáriumvészharangot.

Nemcsak a kalászosokban és a kukoricában fertőző Fusarium fajok megemelkedő jelenlétével kell idén számolnunk, a napraforgó, a repce és a zöldségkultúrák fő gombakártevőjének, a Sclerotinia sclerotiorumnak is kedvezett az elmúlt időszak.

Mindkét faj széles körben elterjedt hazánkban, esetenként tömeges felszaporodásuk komoly mennyiségi (termésveszteség) és minőségi (leértékelődő, eladhatatlan termés; megdőlt állomány, megnövekedő betakarítási költségek) károkat okoz a termelőknek.

Ugyanakkor több magyarországi baktériumtrágya-gyártó és -forgalmazó kommunikációjában is megjelent, hogy a megfelelő mértékű baktériumos kezelés gyakorlatilag visszaszorítja a Fusarium fajok, és a fehérpenészért felelős Sclerotinia sclerotiorum károkozását.

Az említett kórokozók sok-tápnövényű (polifág) fajok, és minden növényi részen, a vegetáció teljes időszakában, sőt még a tárolás alatt is aktívak és szaporodóképesek maradnak.

A Fusarium elterjedéséhez nagyban hozzájárul a hazánkban is elterjedt kukorica-búza vetésváltás.

A Sclerotinia pedig a napraforgó tányérjaiból, a betakarításkor a talajba visszajutva akár egy évtizedig is jelen marad és fertőz a talajban.

Sajnos a gombakártevők elleni védekezés nehézkes a hagyományos szántóföldi módszerekkel.

A vízborítás gyakran lehetetlenné teszi a gombaölő szerek megfelelő időpontban történő kijuttatását a földeken.

Egy vegyszerezés gyakran nem is elegendő, de kérdéses a permetek kijuttatásának hatékonysága is.

E fungicideknek ráadásul nincs gyógyító hatása, ezért nem lehet csak a vegyszeres kezelésre alapozni, érdemes a megelőzésre helyezni a hangsúlyt.

Ökológiai gazdálkodásokban a fungicid maradványok minimális élelmiszer egészségügyi kockázata sem vállalható, de természetesen az egyes Fusarium fajok által termelt, és a haszonállatok és az ember szervezetére egyaránt veszélyforrást jelentő toxikus metabolitok megjelenése sem kívánatos.

Esetükben ezért kell organikus megoldást keresni.

A védekezés mindenkor gazdasági kérdés is. A gombaölő szerek költségét nem minden termelő tudja vállalni.

A talajfelszínen maradó fertőzött növényi maradványok viszont járványszerű újrafertőződéshez vezethetnek.

Mivel nincsenek teljesen ellenálló és toleráns fajták, a védekezésben minden módszere építeni kell.

A növényvédő szerekkel egy menetben kijuttatható baktériumtrágyák megoldást kínálhatnak a gombafertőzésekkel szemben.

A talaj baktérium háztartásának rendbetételével csökkenthető a káros nehézfémsók bejutása a növény szervezetébe, ezáltal minimalizálható például a Fusarium megtelepedése.

A beteg szármaradványok talajba forgatásával és a baktériumkezeléssel megoldható a növényi maradványok fokozatos lebontása.

Ezáltal nemcsak a maradványokban tárolt tápanyagot szabadítják fel a baktériumok, hanem a gomba- és rovari kártevők életterét is visszaszorítják.

A talajbaktériumok által termelt, a növényi növekedést serkentő hormonok eredménye a kiterjedtebb gyökérzet, és az ellenállóbb szár; az egészségesebb állomány pedig kevésbé hajlamos a megdőlésre is.

A műtrágyázás lökésszerű, „túladagoló” tápanyag-utánpótlásával szemben a növényeknek természetes, egyenletesebb fejlődést biztosít a talajlakó baktériumok által fokozatosan felszabadított N, P, K.

A baktériumtrágyázás költségkímélő módon illeszthető a meglévő technológiákba, megelőző kezelésként alkalmazható, ráadásul a baktériumkészítmények más szerekkel egy menetben kijuttathatók.

A gombakártevők elleni küzdelmet természetesen már a vetésterület megtervezésekor el kell kezdeni.

Elengedhetetlen a jó minőségű vetőmag felhasználása, de az ezt követő szántóföldi védekezésben komoly sikereket ígér a baktériumtrágyák következetes használata.

F. Sz.