Újabb fejlesztési eredmények az IKR-nél – már az F-4-est avatták! Méltó versenytárs az új szárítók piacán

Az elmúlt év elgondolkodtatta a szárító tulajdonosokat, és ezt most nem a válság vagy a terméseredmények váltották ki, hanem a szigorodó környezetvédelmi előírásokban szereplő zaj- és porkibocsátási paraméterek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében az elmúlt két évben pályázni lehetett korszerű szárító és tisztító telepek létesítésére, és a már elavult szárítók felújítására.

A hazai üzemekben jelenleg kb. 1.500 szárítótelep található, tehát a felújítást már sokan megkezdhették. Így történt ez Pécsváradon, a Kelet-Mecsek Mezőgazdasági Szövetkezetben is, ahol a termények szárítását 2 Bábolna típusú és 1 Sirokkó szárító végezte. Ez utóbbit már nem volt érdemes felújítani, de a Bábolna szárítók még stabilnak, használhatónak és fejleszthetőnek bizonyultak. Így egyértelmű volt a tulajdonosok számára, hogy követve az uniós környezetvédelmi előírásokat, adapterrel szerelik fel a szárítót. Az IKR Zrt. szakmai hátterére és a legújabb fejlesztésű F4-es adapterre esett a választás.

Honnan hová tart az adapter-fejlesztés?

Az 1970-es évektől felépített, közel 1.200 első generációs Bábolna típusú szárító közül 6-700 még ma is működik, elsősorban természetesen a kukoricaszárításban. A korszerű követelmények, és nem utolsó sorban az energiahatékonysági mutatók elemzése megkövetelte a folyamatos fejlesztést, így az F1 és F2 adapterek beépítésével csökkentek az üzemeltetési költségek. A siker kapcsán – új szárító fejlesztésében is gondolkodva – megjelent a hazai gyártmányú, rekordnak számító, 3,6-3,7 MJ/kg víz fajlagos energiafelhasználású B3-15 szárító. Azonban továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a telepeket, ahol egy új létesítmény építése lehetetlen, vagy még az anyagi háttér megléte mellett is felesleges lenne.

Az F-4-es adapter már felveszi a versenyt az új szárítókkal is

Az eredetileg beépített két darab, egyenként 2 MW teljesítményű blokkégőt egy 3 MW-os szőnyegégő váltja ki. A fejlesztés eredményeként a régi szárító szekcióinak meghagyásával a hideg oldalt IKR F3 adapterrel, a meleg oldalt pedig már az új F4 adapterrel szerelik fel. A szárítógép vezérlése teljesen megújul, mivel a régi kapcsolószekrényt egy teljesen modern, a modern kor követelményeinek megfelelő új kapcsolószekrénnyel cserélik fel, amely igény szerint magában foglalja az IKR N01 típusú nedvességszabályozót is.

– A két adapterrel már az eredetileg nagykorú szárítónk is 3,7-3,8 MJ/kg víz fajlagos energiafelhasználási mutatóval rendelkezik, 7 kWh villamos energia megtakarítás mellett.

– A porkibocsátási értéke 15 mg/m³, ami a jelenlegi határérték 10%-a csak.

– Nemcsak környezetére, hanem magára a terményre is kedvezőbb hatással van, hiszen a 80-105 C⁰-os szárítólevegő hőmérséklet sokkal kíméletesebb szárítást eredményez.

– A szárítás minősége apró magvak esetében is kifogástalan, így pl. az AKG program vetésváltásában javasolt olajretek szárítására is alkalmas.

– A már megnyert szárítóépítési pályázat átcserélhető F3-as és F4-es adapter felszerelésére, mivel ez a technológia 3-as korszerűségi mutatóval rendelkezik, az FVM gépkatalógusában.

– Ami mindig a döntő szempontok között szerepel: kedvező ár-érték arány. Az adapter ára tervezéssel, kivitelezéssel együtt is közel 49,9 millió forint, ami csökkenthető a támogatás mértékével.

Az elmúlt években hosszú időre kiköltekezték magukat a termelők, a géptámogatások utolsó esélyeit és a szárítókat érintő pályázati lehetőségeket is igénybe véve. Épp ezért megfontolandó, hogy ebben az időszakban egy költségkímélő, de az előírásoknak maximálisan megfelelő technológiát építsünk ki telepünkön – foglalta össze a bemutatott adapter előnyeit Balla Jenő, az IKR Zrt. üzemigazgatója.

„A szabály mindenkire vonatkozik”

Ezzel a tömör mondattal a tarsolyukban térhettek haza a résztvevők a pécsváradi rendezvényről. Ahogy Dr. Herdovics Mihály, az FVM MGI főigazgató helyettese összefoglalta, utoljára a 70-es években generálódott egy szárító-technológia fejlesztés, aminek eredményei szó szerint százszámra működnek még ma is. Csak ízelítőül az adatokból: a 15-20 t/h teljesítményű, 20-30 éves átlag életkorú szárítókból még 7-800, a közepes kategóriájúnak számító 10-15 t/h teljesítményű szárítókból (pl. Sirokkó) még 6-700 db, míg a kis teljesítményűekből is közel 500 található hazánkban. A jelenlegi fejlesztési lendületet a síktárolásra vonatkozó AVOP, majd az egyedi gépbeszerzésre, később pedig a teljes technológiára vonatkozó UMVP rendelet adta meg. Magyarországnak elvileg 2008. október 30-ig kellett volna teljesíteni a levegőtisztaság védelmi megfelelést. Ezt a határidőt azóta 3 évvel meg kellett hosszabbítani, azonban az előírások azokra a létesítményekre is vonatkozni fognak, akik nem nyújtottak be pályázatot, tehát az elavult gépparkok bezárását, átépítését, illetve korszerűsítését is mérlegre kell tenni. Előzetes felmérések és becslések szerint 7-800 helyen feltétlenül szükséges a teljes technológia cseréje, 5-600 telep jelentős korszerűsítésre szorul, és 3-400-ra tehető azoknak a telepeknek a száma, ahol „csak” a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő beruházásra, pl. a bemutatott F3 és F4 adapterek beépítésére volna szükség.

Sándor Ildikó