Az őszi káposztarepce gyomirtása

A mezőgazdasági termelés nehéz időket él át. A kedvezőtlen gazdasági környezet mellett az időjárási szélsőségek okozta károk is szinte minden ágazatot negatívan befolyásoltak 2010-ben.

Az idő azonban nem áll meg, a nyárutó érkezésével ismét az őszi vetésű növények kerülnek a középpontba, amelyekkel megalapozhatjuk a következő gazdálkodási évet, ellensúlyozhatjuk a korábbi veszteségeket. Ebben nagy segítségünkre van az őszi káposztarepce, amely az elmúlt években egyre fontosabb szerepet tölt be a szántóföldi növénytermesztésben. Az őszi káposztarepce vetésterülete folyamatosan növekszik, becslések szerint az idei őszön elérheti, sőt meghaladhatja a 300.000 hektárt.

Elsősorban a növekvő piaci kereslet ösztönzi a termesztési kedvet, így a komoly hagyományokkal rendelkező gazdálkodók mellett újak is belefognak a repcetermesztésbe. Az elmúlt években az őszi káposztarepce termesztése jelentős fejlődésen ment keresztül, ennek ellenére a technológia fejlesztésével kívánatos tovább növelni a termésbiztonságot. A fajták mellett a hibridek térnyerése és ezzel együtt a hektáronkénti vetőmagmennyiség csökkentése fontos változás. A nagyobb tenyészterülettel rendelkező tövek tavasszal megfelelő számú oldalhajtást hoznak, amely elengedhetetlen a jó termésszint eléréséhez. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a gyomszabályozás szerepe, hiszen a repce talajtakarása alacsonyabb tőszám esetén ősszel nem tökéletes, a csökkent gyomelnyomó képességű állományban a gyomosodás sokkal nagyobb kockázatot jelent.

A repce gyomirtása már az előveteményben elkezdődik. A gabona elővetemény átlagos körülmények között jól gyomirtható. Ebben az évben mégis gyakran találkozhattunk olyan táblákkal, ahol a pipacs vöröslő tengere hullámzott a kalászok fölött vagy éppen a mezei acat lila fészekvirágai alkottak nagy kiterjedésű foltokat. A szokatlanul sok csapadék hatására ill. az elmaradt gyomirtások következtében jelentősen nőtt a szántók gyomfertőzöttsége, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az idei őszön különös figyelmet érdemel a gyomirtás az őszi káposztarepce állományokban!

Miért a posztemergens gyomirtás?

Számos érv szól amellett, hogy az őszi káposztarepce gyomirtását állományban végezzük. A szakmai okok mellett nagyon fontos tudni, hogy a posztemergens gyomirtás hektárköltsége messze 10.000 forint alatt marad. Manapság az egyik legfontosabb tényező, hogy a preemergens kezelésekkel ellentétben a hatékonyság kifejtéséhez nem szükséges bemosó csapadék, hiszen a kijuttatott hatóanyagok elsősorban a zöld növényi felületen szívódnak fel. Továbbá a hatás nem függ a talajtól, ezért nem szükséges az aprómorzsás, jól elmunkált talajfelszín sem. Az őszi posztemergens gyomirtás elvégzésére hosszabb idő áll rendelkezésre, míg a fitotoxicitás elkerülése miatt a preemergens kezeléseket közvetlenül a vetés után néhány nappal feltétlenül el kell végezni. Hasonló okokból az 1% alatti szervesanyag-tartalommal rendelkező laza talajokon is inkább állományban célszerű védekezni. Az ősszel elvégzendő regulátorozással vagy rovarok elleni védekezéssel sokszor egy menetben a gyomirtás is elvégezhető, megspórolva ezzel a kijuttatás költségét. Egyes gyomproblémák kezelésére pedig (pl. a mezei acat) csupán a posztemergens gyomirtás jöhet számításba. Sok helyen egyszerűen kockázatos az őszi gyomirtás, emiatt kifizetődőbb a tavaszt megélt repceállományok kezelése.

A gyomnevelő repceállományban gyakran okoznak gondot a fészkesvirágzatú gyomok. A tömegesen kelő árvakelésű napraforgó, a parlagfű, a pipitér- és szikfű-félék előfordulása esetén a Lontrel* 300(0,3-0,4 l/ha) használata javasolt a kultúrnövény 4 leveles korától. A Galera* (0,35 l/ha) ennél szélesebb gyomirtó spektrumot kínál, jó hatékonyságú a fiatal ragadós galaj és a pipacs, a disznóparéj- és libatop-félék, valamint a csattanó maszlag ellen is. A repce két valódi leveles állapotától használható. Az Ikarus* (0,3 l/ha) a legszélesebb hatásspektrumú posztemergens gyomirtó szer, mely jóval erősebb hatású a ragadós galaj és a pipacs ellen (1. táblázat). Az Ikarus jól használható a fiatal őszi káposztarepce állományban a korai gyomosodás kikapcsolására, amikor a gyomok tömegesen a kultúrnövénnyel kelnek. Elhúzódó gyomkelés (pl. pipacs, ebszikfű) vagy várható mezei acat fertőzés esetén viszont későbbre érdemes időzíteni a kezelést. Árvakelésű gabona esetében használhatjuk a Paladin* (0,5 l/ha) szelektív egyszikű irtót.

Mikor érdemes ötvözni a preemergens és posztemergens gyomirtást?

Keresztesvirágú gyomnövények tömeges előfordulásakor szükség lehet alapkezelésre. Ekkor a javasolt technológia a preemergensen vagy korai posztemergensen kijuttatott metazaklór hatóanyagtartalmú gyomirtószer (előbbi esetben a dózis 2,5-3 l/ha, a repce kelése után 1,5-2 l/ha), majd ezt követően a teljes gyomirtó hatás elérése érdekében alkalmazható az Ikarus (0,3 l/ha), a kelést követően kombinációban a metazaklórral, vagy későbbi időpontban, önállóan.

1. táblázat. A termékfejlesztés elsődleges szempontja a hatásspektrum növelése

Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök

06-30/384-1394