Ismerje fel a talmit, a hamisat, gyanú esetén kérjen tanácsot!

Első ránézésre az olcsón kínált magokkal a gazdák csökkenthették költségeiket, ám végül több kárt okoztak maguknak, mint amit megtakarítani véltek.

Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint elemi érdeke a gazdáknak, hogy csak ellenőrzött minőségű és fémzárolt kukorica valamint napraforgó vetőmagot használjanak. Az elmúlt években néhány esetről és 1-2 ezer zsáknyi hamisított vetőmagról szereztek tudomást. Tart attól, hogy ennél súlyosabb a helyzet, mert a hamisítás kiterjedtségét nehéz megbecsülni, a rászedett gazdák nyilván nem dicsekednek. A kárvallott csak később szembesül vele, hogy becsapták. A csalók magja esetenként megszólalásig hasonlít a hibrid vetőmagra, holott a legtöbbször közönséges árukukorica illetve árunapraforgó. A megtévesztés sikere érdekében színes festékkel utánozzák a csávázást, hamis hatósági címkét és feliratozást használnak, valamint lemásolják az eredeti csomagolást. A hamisítók meglehetősen jól ismerhetik a gazdák lelkületét, akik őrlődnek a felvásárlási árak és a hitelszűke által határolt szűk mezsgyén, s úgy takarékoskodnak, ahogy tudnak. Erre az egyik lehetőségként az olcsóbb vetőmag kínálkozik. Ruthner Szabolcs szerint a profi árutermelők általában nem kockáztatnak, körükben ritkábban fordul elő, hogy ne ellenőrzött vetőmagot használnának. Az olcsó vetőmag ígéretével a kistermelők fejét könnyebben megzavarhatják, holott ők is tudják, illetve megtapasztalták, amennyiben a hamis magokat vetőmagként alkalmazzák, az jelentősen alul fogja múlni a minősített vetőmag alkalmazásával elérhető termésszintet. Az árukukorica (F2 generáció) visszavetése akár 15-30 százalékos terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti az 50 százalékot is. A genetikai leromláson túl az ilyen magok gyengén csíráznak, illetve a megfelelő csávázás hiánya összességében teljes terméskiesést is okozhat.

A közönséges árukukorica, napraforgó nem vetőmag. Ám az is hamisítvány, ha a címkén a feltüntetett mag helyett más van a zsákban. Fekete magnak pedig azt mondják, amikor a vetőmagot azért adják olcsóbban, mert többek között nem fizették meg állami minősítés díjait. Ez ugyancsak veszélyeket rejt magában, mivel az állami minősítés nem csak a forgalomba hozatal követelménye, hanem egyben garancia a minőségre. A terméktanács igazgatója azt tanácsolja a termelőknek, hogy lehetőleg megbízható, ellenőrizhető, jól ismert forgalmazótól vásároljanak. Gyanú esetén próbálják a hatósági címkét megtépni, ha szakad, akkor gyanús lehet a felkínált vetőmag. Az eredeti címke ugyanis kézzel téphetetlen anyagból készül. Kétséges az is, ha a megbontott zsákban nem egyöntetű a magok mérete, esetleg tört szemeket tartalmaz. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál lehet információt kérni a vásárolt termékről a fajtanév, fémzárolási szám és címkesorszám megadása esetén, akár telefonos, akár internetes megkeresésre igazolják, hogy valódi vagy hamisított vetőmagot kínálnak megvételre.

A napraforgófajtáiról méltán neves Syngenta vetőmagjait is hamisítják. A csalók tavaly megbuktak, mert nem tudhatták, hogy a Syngenta valamennyi készletét új ruhába öltöztetve hozza forgalomba. Így ránézésre feltűnt, hogy a régi zsákok másolatába töltötték a hamis magokat. Bíró János marketingvezető a korábbi években előfordult hamisítási ügyekre hivatkozva kifejti, hogy egy ellenőrizetlen forrásból vásárolt, lényegében árukukorica vagy napraforgó visszavetésével a gazda több kárt okoz magának, mint amennyit megtakarít az olcsóbb vetőmaggal. Meggyőződése, hogy a gazdák minősített hibrid vetőmagot használnak, amely mögött egy szervezett és jól működő vetőmag-forgalmazási struktúra működik. Állítja, magától értetődőnek tartják a termelők, hogy nem vetik vissza az árutermő napraforgó táblák termését, mint vetőmagot, ugyanakkor nem zárja ki, hogy ne legyenek megtévesztett termelők, elsősorban a kistermelői szegmensben, akik jóhiszeműen, de mégis hamisított vetőmagot vesznek. A gazdák jól tudják, a vetőmaggal egy termelési potenciált vásárolnak. A fajtatulajdonosok jellemzően disztribúciós csatornán keresztül értékesítenek, portfólióikban szerepel az árutermelő gazdák számára a legjobb terméseredményt kínáló top fajták mellett az olcsóbb hibrid fajtasor is, főként az árérzékeny termelőknek. Erősíti a fajtabiztonságot, hogy többek közt a Syngenta a teljes vetőmag-előállítási láncot zárt körben működteti, ellenőrizetlen vetőmag nem kerülhet ki termeltetéséből.

A hamisítás elleni védekezés legjobb eszköze a tájékoztatás – állítja Bíró János és Ruthner Szabolcs egyaránt. Túlzás lenne egy egyfajta növényrendőrség felállítása a parcellák sarkain, a feltárt csalások megítélését elvégzi a jövőben is az igazságszolgáltatás. A falugazdák, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok előadói valamint a terméktanács szakértői igyekeznek elébe menni az eseményeknek, s megadni a gazdáknak a megfelelő segítséget a kétes ügyekben. A hibrid vetőmagoknál nem szükséges a minőségi vetőmaghasználat jelenlegi színvonalát hatósági eszközökkel szigorítani. Mint mondják, a jó vetőmag használat a termelők elemi érdeke, emiatt kerülik a gyenge hamisítványt. Segítséget inkább abban várnak, hogy felismerhessék, illetve elkerülhessék a gyanús forrásokat.