Lapzártától lapzártáig

Módosul a bor- és a hegyközségi törvény.

A bor eredetvédelmének szabályai lényegesen módosulnak ez év augusztusától az EU-ban, egyebek mellett ez indokolja a magyar bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását – a közös keretbe foglalt törvényjavaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terjesztette a parlament elé, a szöveg olvasható az Országgyűlés honlapján.

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket automatikusan tovább védi az uniós jog, de 2011 utolsó napjáig termékleírást kell benyújtaniuk a borokra a jogosultaknak. A nemzeti szabályozásban az eredetvédelmet a termékleírás veszi át. A termékleírások az EU hivatalos honlapján, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján jelennek meg.

Az új uniós jog is három kategóriába sorolja a borokat. Az első a földrajzi jelzés nélküli bor (ez váltja fel az asztali bor kategóriát). Ezen megjelölhető az évjárat és a fajta, feltéve, hogy a fajtaazonosság eléri a 85 százalékot.

A második kategória az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor. Ez 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből, és a területen belül készül. A harmadik kategóriába az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor tartozik. Ez kizárólag a földrajzi területen, az ott termett szőlőből készül.

A két utóbbi kategória nagyon hasonló, de a második esetben szorosabb a kapocs az adott földrajzi területhez. A konkrét összetevőket a termékleírás tartalmazza.

Megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács

Megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács, és elkészült Magyarország első pálinkatérképe – jelentették be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrármarketing Centrum munkatársai.

A tanács felügyeli és szervezi a pálinka minőségének ellenőrzését, és kidolgozza a „nemzeti pálinkastratégiát”. Harcz Zoltán, az agrárminisztérium kabinetfőnöke ismertette: a Pálinka Nemzeti Tanács felállítását a tavaly novemberben elfogadott pálinkatörvény írta elő.

A Pálinka Nemzeti Tanács 13 tagú testület, a tagokat – az agrárminiszter és a pénzügyminiszter képviselői mellett a pálinkás szakmai szervezetek munkatársait – Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kérte fel a munkára. A tanács a jövőben az illetékes hatóságoknál eljárást is kezdeményezhet azok ellen, akik szabálytalanul használják a pálinka megnevezést.

A pálinkatérkép Magyarország hét eredetvédett pálinkagyümölcsének – a békési szilvának, a göcseji körtének, a gönci baracknak, a kecskeméti baracknak, a szabolcsi almának, a szatmári szilvának és az újfehértói meggynek – a termőterületeit mutatja be, külön kiemelve, hol találhatóak a kereskedelmi pálinkafőzdék.. Horváth Gyöngyvér hozzátette: a térkép támpontot szolgáltat a közeljövőben megszervezendő „pálinka-utak” összeállításához is.

Az új erdőtörvény segíti az illegális fakitermelés visszaszorítását

Az új erdőtörvény „több eleme” is az illegális fakitermelés elleni fellépést segíti, így például bevezetik a származás-igazolási rendszert – mondta Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője kedden Tihanyban, a Fagazdasági Országos Szövetség (FAGOSZ) kétnapos faipari és fakereskedelmi konferenciájának megnyitóján.

Az Európai Unióba kívülről érkező faipari termékekhez eddig is szükség volt úgynevezett „külső tanúsítványra”, ám ennek a bevezetését az unión belülre is tervezik, azaz létrehoznának az egyes tagországokban olyan tanúsító cégeket, amelyek igazolják, hogy „megfelelő gazdálkodási viszonyok közül érkezik a fa”.

A mi álláspontunk az, hogy Magyarország hatósági engedélyezési rendszerével ez a tanúsítás megoldható. Felesleges további költségekkel terhelni az erdőgazdálkodókat, illetve a faanyag árát – jegyezte meg a minisztérium képviselője.

Szerinte a nagyarányú illegális fakitermelések miatt „követni szeretnénk” a fa útját a kitermeléstől az „elsődleges felhasználásig”; az új bizonylatolási rendszert az új erdőtörvény hatályba lépését követően majd egy rendelet fogja előírni. A cél az, hogy „visszakövethető legyen minden egyes faanyagtétel”, s az illegális fakereskedelem is visszaszoruljon.

Az új erdőtörvénnyel, amelynek a jövő héten lesz a parlamentben a végszavazása, létrehozzák az erdővédelmi szolgálatot is, országosan mintegy 60-70 fővel, szintén az illegális fakitermelések megakadályozására, az ellenőrzések összehangolására; együttműködve a rendőrséggel, a polgárőrökkel és a természetvédelmi őrszolgálattal.

Tájékoztatójában kitért arra is, hogy az erdőtelepítési és -felújítási nemzeti támogatások a korábbi évekbeli 1,5-2 milliárd forintról évi egymilliárdra csökkennek. Az új erdőtörvény meghatározza a kizárólagos állami tulajdonú erdők körét is, amelyek forgalomképtelenek lesznek, azaz nem privatizálhatók. Az új törvény rendelkezik arról is, hogy az állami tulajdonú erdőt csak költségvetési szerv, vagy 100 százalékban állami tulajdonú gazdasági társaság kezelheti.

Nemzeti sertéstenyésztési program indul

A magyar tenyészállat, a hazai takarmány és sertéshús kiváló minőségét előtérbe helyező és a magyar termék fogyasztásának növelését, népszerűsítését célzó nemzeti sertéstenyésztési program indul – jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen.

A nemzeti sertéstenyésztési program hazai sertéstenyésztésen, hazai sertéstartáson alapuló, minőségbiztosítás keretében működő rendszer lesz – mondta az agrárminiszter a sertéstartó és -tenyésztő szervezetek vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter, aki sertéstenyésztőként elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hozzátette: az így előállított termék a Minőségi Magyar Sertéshús logót fogja viselni.

A rendszer nyomon követhetővé teszi a fogyasztók asztalára kerülő sertéshúst a takarmány-előállítástól kezdve a késztermékig. Az állatok takarmányozásához kizárólag hazai előállítású abrakot használhatnak föl a tenyésztők.

A tenyésztésbe bevont magyar fajtákra vonatkozó szigorú előírások pedig hozzájárulnak majd a minőség emeléséhez. A Minőségi Magyar Sertéshús logót viselő termékekkel az exportpiacokat is megcélozzák majd.

Sákán Antal, a Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta: a külföldi piacokon élénk a kereslet a gyógyszermaradványoktól, hozamfokozóktól mentes, nem genetikailag módosított takarmányon felnevelt állatokból származó kiváló minőségű magyar sertéshús iránt, a hazai piacon azonban a termék még nem eléggé népszerű.

A most létrehozott rendszerben egy független szervezet fogja tanúsítani, hogy a résztvevő tenyésztők, állattartók és feldolgozók mindenben megfelelnek majd a szigorú minőségi előírásoknak.

Brüsszel nem kíván beavatkozni a sertéspiac helyzetének javítása érdekében

Elutasította az Európai Bizottság azt a kérést, hogy az Európai Unió avatkozzon be a sertéspiacon az árak csökkenésének megállítása érdekében.

Forgács Barnabás szakállamtitkár megerősítette, hogy Belgium, Franciaország és Írország mellett Magyarország is azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek a mezőgazdasági miniszterek luxembourgi találkozóján kérték az ilyen természetű brüsszeli támogatást. Javaslatuk szerint egyebek között az export visszatérítések visszaállítására lenne szükség a friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsnál.

Válaszában azonban az Európai Bizottság azt jelezte: egyelőre nem látja szükségét beavatkozásnak, mert úgy ítéli meg, hogy a sertéshús jövedelmezősége megfelel a hosszú távú átlagnak, és várható a piac stabilizálódása is.

Az állattenyésztők is csak földterülettel kaphatnak támogatást

Új feltételekkel lehet igénybe venni a termeléstől elválasztott állatalapú támogatásokat április elejétől: az állattenyésztők csak földterülettel együtt kaphatják meg a nemzeti kiegészítő támogatásokat – olvasható a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 37/2009-es rendeletében.

A változás a hízottbika- és az anyatehéntartást, az extenzifikációs (vágásra tenyésztett) szarvasmarha, valamint a kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás támogatást érinti.

A támogatást a történelmi bázisjogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők vehetik igénybe. A termeléstől elválasztott támogatások esetén a gazdálkodót a rendeletben előírt termelési kötelezettségek terhelik.

Az állatalapú termeléstől elválasztott támogatásra történelmi bázis jogosultság alapján az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek jár az egységes területalapú támogatás, és mint nyilvántartott állattartó, megtalálható a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR).

Az idén tehát csak azok a termelők részesülhetnek állatalapú termeléstől elválasztott támogatásban, akik egységes területalapú támogatási (SAPS) kérelmet nyújtanak be, és jogosultak annak igénybevételére.

Ennek hiányában a történelmi bázisjogosultsággal rendelkező gazdálkodónak sem fizethető elválasztott támogatás.

A 2007. óta alkalmazott történelmi bázisjogosultság vagyoni értékű jog, amely korlátozottan forgalomképes, így adható-vehető, illetve bérbe is lehet adni. Bázisjogosultságot tehát úgy lehet szerezni, hogy egy másik gazdálkodótól megveszik, vagy bérbe veszik.

A megvételt, illetve a bérbevételt a termelő köteles bejelenteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH).

A gazdálkodónak nem kell attól tartania, hogy ha valamilyen ok miatt nem lesz jogosult a támogatásra – s így kifizetés sem történik – akkor a vagyoni értékű jogát megvonják. Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági termelő a termeléstől elválasztott támogatást nem kívánja igénybe venni, arról 2009. november 30-ig nyilatkozatot nyújthat be az MVH-hoz.

Hígtrágyatározó átadása

Egy milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztést a Gádoroson üzemelő Dan-Farm Hungary Kft. A beruházást 2009. április 23-án adták át ünnepélyes keretek között. A dán tulajdonú gazdaság jelentős fejlesztést hajtott végre az elmúlt hónapokban, ötven százalékban európai uniós, valamint nemzeti támogatást is igénybe véve. A sertéstelepen üzemelő három hígtrágyatározót 2008 nyarán a Szebeton Zrt. kivitelezte.

Forrás: MTI