A 2018-as év megint jelentős változásokat hozott a zöldítésben. Az ökológiai jelentőségű területeket érintő növényvédőszer használati tilalom sok gazdálkodó zöldítési gyakorlatát megváltoztatja. Hiszen, akik eddig fehérjenövények termesztésével teljesítették az előírásokat, az idei évtől, csak úgy számolhatják el a területeiket, ha a termesztési időszakban nem használnak növényvédőszereket. Sok gazdálkodó számára ez nem teljesíthető, így más megoldást kell keresniük a zöldítésre.
A zöldítés legegyszerűbb módja az ökológiai másodvetés – a zöldtrágyázás. Ugyanis a zöldtrágyázás néhány szakmai szempont betartásával könnyen kivitelezhető. Ráadásul megfelelő alkalmazással jelentős szerepet tölthet be a talaj termékenység fenntartásában.
Milyen szempontok szerint zöldtrágyázzunk?
A zöldtrágyakeverék kiválasztását befolyásolja a vetésidő, amelyet meghatároznak a növényi összetevők és a klimatikusadottságok, valamint a munkacsúcsok. Keresztesvirágúakat csak augusztus második felétől érdemes vetni, mert a júliusban vetett növények hamar vegetatív fázisba kerülnek, és nem képesek nagy zöldtömeget fejleszteni. Tapasztalataink alapján száraz területekre a július végi vetés biztosabb és előnyösek a pohánkát, facéliát, négermagot tartalmazó keverékek (Zöldvíz, Zöld trió). Ezek a növények a keléshez és a fejlődéshez nem igényelnek sok nedvességet, ennek ellenére gyorsan záródó, nagy zöldtömegű állományt adnak. A csapadék nagyon befolyásolja, hogy egy adott összetételű keverékben milyen lesz a kikelő növények aránya. Például egy mustár-olajretek tartalmú keverékből szárazabb területeken, vagy évjáratokban jellemzően a mustár fog dominálni. Ezért érdemesebb alacsonyabb mustár tartalmú keveréket választani (Zöldítő páros).
A keverék összetevőinek meg kell felelniük az egészséges vetésforgó szabályainak. Tehát olyan növényeket ne tartalmazzon a zöldtrágyakeverék, amelyek a következő főnövénnyel azonos kártevői és betegségei vannak. A legelterjedtebben alkalmazott zöldtrágya keverékek keresztesvirágúakat tartalmaznak. Ezek a mustár-olajretek tartalmú keverékek olcsóak, azonban csak kevés területen megalapozott a használatuk, pl. rossz szerkezetű, tömörödött talajokon, hiszen kiváló talajlazító hatásuk van. Kertészeti kultúrák előtt is szívesen alkalmazzák fonálféreggyérítő hatásuk miatt. Repce vetésforgóban azonban kifejezetten negatív hatásúak, nemcsak azért, mert felszaporítják a repce kártevőit és kórokozóit, hanem azért is, mert hasonló módon veszik igénybe a talajt. Tehát monokultúrát teremtenek, és nem a vetésforgó elemeinek bővítését szolgálják.
Fontos figyelembe venni a keverék tenyészidejét, a bedolgozás tervezett idejét és az utóveteményt is.
A korábbi őszi repce példájánál maradva: a repce után korán vetett, rövid tenyészidejű zöldtrágya (Zöld víz, Zöld trió) korai bedolgozást, így őszi kalászos vetését is lehetővé teszi. Tavaszi vetésű növény előtt azonban későbbi (augusztus második fele-szeptember) vetésű, hosszú tenyészidejű (Zöldítő páros, Zümmögő zöld), vagy áttelelő keverék (Takarékos zöld) is alkalmazható. A kifagyó komponensek mulcsként védik a talajt és a téli csapadék jobb hasznosulását teszik lehetővé. Az áttelelő komponensek pedig könnyen a talajba dolgozhatóak.
Az elmúlt évben a fenti szempontok nagyobb figyelmet kaptak a gazdálkodók részéről is, ennek ellenére még mindig tapasztalható, hogy csupán a keverék ára befolyásolja a választást. Sokan úgy gondolják, hogy az árvakelésre elvetett második komponenssel elvégezhető a zöldítés, vagy az ajánlott vetőmagnorma töredékét alkalmazzák. Ezek azonban nem jó gyakorlatok, mert nem biztosítható a megfelelő sűrűségű növényállomány, nem lesz megfelelő a gyomelnyomás, a talajtakarás és a szervesanyagképzés. Sőt, a felesleges talajmunkák még további károkat is okoznak.
A Lajtamag Kft. évek óta foglalkozik a zöldtrágyakeverékei fejlesztésével, amelyeket demo kísérletekben minden évben be is mutat az érdeklődő gazdálkodóknak. Kérje bizalommal szaktanácsadóink segítségét az Ön számára leginkább megfelelő zöldtrágyakeverék kiválasztásában!
Dr. Aranyi Nikolett Réka