A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZ) 2007-ben kezdte el a kukorica posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyet azóta minden évben meg is tartottak, olvasható a NAK oldalán. A két szervezet közös célja, hogy az objektív eredmények birtokában a gazdák kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes fajták közül választhassák ki a számukra legmegfelelőbbet.
A kezdeményezéshez most csatlakozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is: a megállapodást 2018. július 31-én Győrffy Balázs NAK elnök és Petőházi Tamás GOSZ elnök írta alá. Mint elhangzott, a fajtakísérlet rendszere nem változik: ehhez a kamara szakmai támogatást nyújt, így együtt a szervezetek már ajánlati fajtajegyzéket is kínálhatnak a gazdálkodók számára.
A kísérlet
Az idei kukoricafajta kísérlethez 34 fajtát választottak ki a szervezetek azok közül, amelyek korábban országos átlagot meghaladó hozamot produkáltak. Az ország tíz pontján végzik a kísérleteket a hatóság protokollja alapján. A kiértékelés végén áll össze az ajánlati fajtajegyzék. Petőházi Tamás szerint az a gazdálkodó, aki az lista első harmadából választ kukoricafajtát, jó eséllyel számíthat hozamnövekedésre.
Győrffy Balázs úgy vélte, szükséges a gazdagabb termés az utóbbi évek szerinti 5,4 és 8,6 tonna/év közötti eredményeket hozó hazai kukoricatermeléshez képest, hiszen – Európa viszonylatában – Olaszország, Franciaország és Németország, stabilan 8 tonna/év, Spanyolország pedig szintén stabilan 10 tonna/év körüli hozamot produkál. Az elmaradás a megfelelő fajtaválasztással és az öntözés fejlesztésével küszöbölhető ki.
Nem utolsósorban pedig, ha hektáronként csak 1 tonnával emelkedik a hozam, akkor az 50 ezer forint pluszbevételt is jelent a gazdálkodóknak. A közel 1 millió hektárnyi hazai termőterületen ez 50 milliárd forintos többlet.
A NAK elnöke szerint a szélsőséges hazai terméseredmények összefüggésben állnak a klímaváltozással is: az ennek ellenállóbb fajták biztosíthatják a kiegyensúlyozottabb termést. Petőházi Tamás annyit fűzött hozzá, hogy a stabilitás eléréséhez szükséges a megfelelő talajművelés is, hogy a ritkábban, de nagyobb mennyiségben hulló csapadékot a talaj képes legyen megőrizni.
A NAK, a GOSZ és a VSZ azt tervezi, hogy a rendszer mintájára a kukorica mellett búza fajtakísérleteket is végeznek, és szintén ajánlati fajtajegyzéket állítanak össze az eredmények alapján.
Összeállította: Csomor Zsolt