A méhészek a glifozát korlátozását szeretnék elérni, miközben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztályelnöke szerint viszont hazánkban nem olyan mértékű a hatóanyag alkalmazása, hogy az problémát jelentene.
Korábbi álláspont szerint a glifozát nem káros az állatvilág számára, azonban egy új tanulmány megállapította, hogy a hatóanyag elváltozást okoz a rovarok bélrendszerében.
Az Európai Unió napirendre tűzte a glifozát betiltását, végül még 5 évre meghosszabbították a használati engedélyét, mondta az Inforádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
A glifozátot gyomirtás mellett terményszárításra is alkalmazzák. A szer nagymennyiségű felhasználása miatt a hatóanyag a talajban felhalmozódik: a méhek szervezetébe a talaj- és pangóvíz ivásával kerülhet.
Bross Péter arról is beszámolt, hogy a méhcsaládok számának csökkenése globális jelenség: pusztulásuk a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerekkel és a klímaváltozással is összefügghet.
Egy termelői évben eddig még tisztázatlan okok miatt többször, több hullámban meggyengülnek a méhcsaládok, a felelős hatóanyagot pedig nem találják: az eddigi vizsgálatok is megerősítik, hogy valószínűleg komplex hatásmechanizmus áll a háttérben.
Petőházi Tamás, a NAK szántóföldi növénytermesztési osztályának elnöke elmondta, hogy hazánkban töredéknyi mennyiségű az EU-ban 2020-ig szabad felhasználású glifozát alkalmazása a nyugati-európaihoz képest. Szerinte – mivel a többi növényvédő szer szelektív – a glifozát helyettesítése nagyobb környezeti terhelés mellett lenne csak lehetséges, ezért abban bízik, hogy 2022 után is engedélyezik a vegyszert.
Összeállította:
Csomor Zsolt
