2720 milliárd forint az agrárium 2018. évi teljesítménye

Borítókép
2720 milliárd forint az agrárium 2018. évi teljesítménye

A hagyományos siófoki Portfolio Agrárszektor konferencia megnyitó beszédét Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára tartotta. Véleménye szerint a tartalékaink 60 százalékát még nem használtuk ki az agrártermelésben, ugyanakkor azokat az eszközöket is vázolta, amelyekkel ez elérhetővé válhat.

Kulcspontok a fejlesztésben

– 2720 milliárd forint az agrárium 2018. évi teljesítménye, ami 32 százalékos növekedés 2010 óta, ám a valós potenciálunkat jobban érzékeltetné, ha a rendszerváltás pillanatához viszonyítanánk ezt az eredményt – jegyezte meg az államtitkár. A trend azonban biztató: 2018-hoz képest az év első felében 9,4 százalékos az agrárexport növekedése, az agrártermékek aránya pedig csaknem a magyar kivitel kétharmadát teszi ki.

Belendültek a beruházások is: 17 százalékkal bővültek idén júliusig. Ehhez mérten tetemes az agrárium hitelállománya is, ami 678 milliárd forintra rúg, a második negyedévben 10 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Feltűnő az élelmiszeripari fejlesztések volumene, itt a beruházási hitelállomány 20 százalékos megugrása tapasztalható. Mindehhez segítséget nyújtanak a kedvező hitelkonstrukciók.

Az ágazat fejlesztésének kulcspontjait Farkas Sándor a következőkben látja: digitalizáció, öntözésfejlesztés, birtokrendezés és az anyagi források, támogatások biztosítása. A digitalizáció nemcsak az ágazati innovatív beruházások szintjén kell, hogy megnyilvánuljon, hanem a közigazgatás adatállományának feldolgozásában, és ezeknek a gazdák számára is hozzáférhetővé kell válniuk. Az öntözésfejlesztésről szóló törvény 2020. január elsejével életbe is lépett. Lényege, hogy csökkenti az engedélyezési eljárás idő- és költségigényét, illetve az öntözési szolgalom és az öntözési közösségek révén egyszerűsíti az öntözőberendezések működtetését. A cél, hogy legalább 300-350 ezer hektárra bővüljön a jelenlegi mintegy 100 ezer hektáros öntözött terület. Ehhez a pályázható támogatási források megemelésével is hozzájárult a szakigazgatás.

Korszakváltás előtt az agrárium

A konferencián Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a sikerek és erősségek mellett a problémákról és gyengeségekről is beszélt. Amíg 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált. Ez egyrészt jó, de ma még ott tartunk, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. – A magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben – mondta Gyuricza Csaba.

Az előadásban elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaság ma még lehetőségei alatt teljesít. Az, hogy 25-30 millió embernek tudnánk élelmiszert termelni, még csak lehetőség, nem realitás.

A valóság az, hogy zöldségből és gyümölcsből nettó importőrök lettünk, egyötödére esett vissza a burgonyatermelésünk, amiből szintén importra szorulunk, messze a lehetőségek alatt van a kukorica- és a búzatermelésünk is. A mezőgazdaság jelenlegi növekedése mellett benne van a potenciálban a növekedés, de a jelenlegi szerkezetében a magyar mezőgazdaság ennél többet nem tud nyújtani.

forrás: Portfolio, Agrárszektor

Tartalom közti banner a cikk végére
no