A csillagfürt jelentősége a burgonyás vetésforgókban és az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban
A korszerű növénytermesztésnek – ezen belül a burgonyatermesztésnek is – meg kell felelnie a jövedelmezőség a fenntarthatóság valamint a környezetvédelem követelményeinek.
Figyelembe véve tájkörzetünk gyengébb termőképességű talajait, valamint a gazdaságosan termeszthető növényfajok kis számát a célszerű vetésforgó rendszerű gazdálkodásra kell törekedni. Ennek keretében a rendszeres szervestrágyázás alkalmazása nélkülözhetetlen alapja a termesztéstechnológiáknak. A gyakorló burgonyatermelőnek olyan vetésforgót kell kialakítania, amelyben a burgonya négy évnél hamarabb nem kerül ugyanarra a helyre. Biztosítva legyen a szervesanyag-bevitel. A vetésforgó más növényei úgy következzenek egymásután, hogy a talajművelési munkálatokat időben (nem rohanva) és takarékosan lehessen elvégezni.
A vetésforgó rendszerű gazdálkodás napjainkban különös jelentőséggel bír. Ebben az évben pályázhattak a termelők az új öt éves AKG célprogramokra. A szántóföldi növénytermesztésben az integrált szántóföldi növénytermesztési, valamint a szélerózió elleni célprogramokra. E célprogramok kidolgozása és megvalósítása egy okszerű vetésforgó kialakítását feltételezi. A Nyírségben komoly tudományos hagyományai vannak a vetésforgó rendszerű gazdálkodásnak. A Westsik-féle homokjavító vetésforgók tartamkísérlete napjainkban is folyik. Saját meggyőződésünk is az, hogy a zöldtrágyázásra alapozott vetésforgó rendszerű gazdálkodás minden tekintetben gazdaságos, modern, környezetbarát és hosszabb távon is fenntartható. A fenti AKG célprogramok szigorúan előírják a zöldtrágyázás rendszeres alkalmazását, valamit pillangós növények fővetésben történő hasznosítását. Az AKG célprogramokban részt vevő burgonyatermelőnek megfontolásra ajánlva bemutatok egy bevált és rugalmasan alkalmazható vetésforgó modellt:
I. szakasz: Csillagfürt magnak.
II. szakasz: Kalászosok (őszi búza, tritikálé, őszi árpa, rozs).
A kalászosok betakarítása után másodvetésű zöldtrágyázás, kiegészítve a burgonyának szükséges makroelemekkel.
III. szakasz: Burgonya (ez esetben a vetésforgó fő növénye).
IV. szakasz: Kukorica vagy kalászosok /ebben a szakaszban mód nyílik más növényfajok termelésére is pl. kabakosok / tök, dinnye/, takarmányrépa, hagyma igénytelenebb fűszer és gyógynövények, keveréktakarmányok, dohány, takarmánycirok, silókukorica. A napraforgót abban az esetben illeszthetjük be ebbe a szakaszba, ha a későbbi árvakelést nagyrészt ki tudjuk zárni veszteségmentes betakarítással, valamint a tarló juhokkal való alapos járatásával.
Ez a vetésforgó megfelelően rugalmas. A gazdálkodónak a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodását lehetővé teszi. A szervesanyag-bevitel megoldott. A növények egymás utáni sorrendje olyan, hogy egymást különböző módon segítik a talajélet fenntartásában. A vetésforgó rendszerű gazdálkodásban is előfordulnak kényszerek, amelyek átmenetileg letérítik a gazdálkodót a kijelölt útról. A legfontosabb azonban az, hogy a helyes utat tudni kell, amire minél hamarabb vissza kell térni.
A nyírségi gazdálkodók vetésforgójának fontos növénye a csillagfürt. Fővetésben magnak termesztve magas fehérje tartalmú abraktakarmány és nitrogéngyűjtő növény. Másodvetésben alkalmazva olyan zöldtrágyanövény, amely:
– a termőhelyben nem válogatós, a savanyú és a közömbös kémhatású talajokat kedveli, emellett zöld tömegében és gyökérmaradványaiban nagy mennyiségű nitrogént halmoz fel (6o-7o kg/ha hatóanyag),
– a szervesanyag-bevitel igen jelentős /15-28 t/ha, mélyrehatoló gyökérzetével a művelt talajrétegbe hozza az altalajba lemosódott tápelemeket (Ca, Mg),
– a talajművelés energia felhasználása jelentősen csökken, a csillagfürt nem gyomosít,
– a zöldtrágyázási technológia helyes kivitelezésével egyenletesen osztja el a tápanyagot a művelt területen,
– a talajba kerülve megváltoztatja annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait:
az előnyös változások hatása az utónövény termésbiztonságában jelentkezik.
Az utóbbi években a gazdálkodók keveset hallottak a csillagfürt termesztés gyakorlati rezdüléseiről. A viszonylag nagy csend oka: 2004-05-ben a hazai csillagfürt állományt gyakorlatilag teljesen lefertőzte a görbüléses szárelhalás kórokozója (Colletotrichum). Próbálkozások történtek vegyszeres növényvédelmi kezelésekkel, azonban ezek nem hoztak kellő eredményt. Ebben a kritikus helyzetben azt az utat választottuk, hogy a rezisztenciára való nemesítést mindenképpen elkezdjük. Vissza kellett nyúlni az ellenállónak mutatkozó anyatövekhez, amelyeknek a termését újra anyatövenként vetettük el. Az elvetett növényállományt provokatíve fertőztük a fertőző gomba emulziójával.
Több év telt el, azóta (voltak benne csapadékos és igen aszályos évek is). Ez idő alatt szigorú szelekciót is alkalmaztunk, bár a katasztrófát okozó tünetekkel csak nyomokban találkoztunk az első évben.
Az eddigi munka eredménye az, hogy 2009 tavaszán már 1,5 ha-on vetőmag szaporítást jelenthettünk be a MGSZH részére. Az idei évben sem tapasztaltuk a betegség tüneteit. Minden reményünk meg van arra, hogy a felszaporítási folyamat zökkenőmentes maradjon. A következő évek során célul tűzzük ki a vetőmagtermesztés volumenének növelését annak érdekében, hogy saját üzemünk a Balkányi Vetőmag Kft. vetőmag igényeit (fő vetés és zöld trágyázás) meg tudjuk termelni, valamint az érdeklődők igényeit is ki tudjuk elégíteni. Új alapokra helyezzük a korábban már működött integrációt azzal, hogy az esetleges felesleget termelőktől visszavásároljuk a csillagfürt magot. Újra fogunk kis kiszerelésben is vetőmagot forgalmazni, amelyet korábban is megtettünk már a házikerti kistermelők részére.
A fenti célok érdekében családi cégünk a Balkányi Vetőmag Kft. végzi a Vajai 1, valamint a Balkányi 23-as fajták fajtafenntartó nemesítését és a magasabb szaporulati fokozatok előállítását.
Saját 32 éves szakmai tapasztalatom alapján az előzőekben felsorolt gazdálkodási elveket és módszereket legjobb meggyőződéssel ajánlom minden gazdálkodó számára.
Bagoly István
Növénynemesítő
06-20/97-49-481
