Holland fehérjestratégia: jöhet az alga és a rovar is!

Ha a holland elképzelés megvalósul, akkor a vágóhídi és konyhai hulladékok, a rovarok, algák, hínárok és a zöldségek jutnak főszerephez az emberi táplálkozásban. Fenntarthatóbb formában akár a laborhúst is elfogadják. Hollandia lassan elengedi az állattartók kezét, és egészen más irányba fordul.

Tengeri alga: egészségesnek mondják (forrás: picclickimg.com)

Elvileg nekünk is van stratégiánk

Európa mintegy 17 millió tonna nyersfehérjét importál évente, ennek háromnegyede szójaalapú. Szójából az EU önellátottsága mindössze öt százalék. Ezért az Európai Bizottság 2018-ban felszólította a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti fehérjestratégiát a fehérjenövényektől való importfüggőség csökkentése érdekében. Magyarország elvileg azonnal megtette ezt, és egy 8 milliárdos keretet különített el 5 évre az alábbi célokra:

1. 100 ezer hektárnyi öntözött szójaterület elérése,
2. feldolgozóipari fejlesztések az emészthetőség javítása érdekében,
3. kis fehérjenövénykultúrák (pl. szegletes lednek) elterjesztése,
4. etetési kísérletek és a tudásbázis bővítése,
5. extruderek és takarmánykeverők beszerzésének támogatása,
6. a fogyasztók nevelése és a vásárlás támogatása.

A nemzeti fehérjeprogram azonban azóta sem érhető el semmilyen hivatalos felületen, a 8 milliárdos keretösszegről sem tudni semmit. A feldolgozóipari fejlesztések magánberuházás keretében valósultak meg, a többi téren nem történt előrelépés.

A holland koncepció

Hollandia a legnagyobb szójabab-importőr egész Európában, növényifehérjéje-igényét mintegy 80 százalékban importtól fedezi. Évente mintegy 4 millió tonna szójababot importál. Ez a teljes uniós behozatal 28,5 százaléka, amiben szerepe van annak is, hogy az amszterdami kikötő Európa kapuja. Az ország sokáig halogatta a fehérjeprogram elkészítését, de a tavaly év végén bemutatott koncepció talán megalapozottabb elképzelésekkel rukkolt elő. Már magában foglalja a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítását is (pl. söripari melléktermékek, konyhai hulladék), továbbá újszerű fehérjeforrások bevonásával is számol. Olyan projekteket is indítanak, amire más nem is gondolhatott, csak egy tengerjáró nép: algákból, hínárból nyernének fehérjét, amit húspótlóként is hasznosítanának – írja az USDA.

A szójaimport teljes kiváltására azonban belátható időn belül nincs esély, ennél olcsóbb fehérjeforrás pillanatnyilag nem létezik az állati takarmányozásban. (A holland növényifehérje-behozatal 93 százaléka takarmányozási célokat szolgál.) Az állati fehérjék fajok közötti keresztetetését nem sikerült visszahozni a gyakorlatba, a rovarfehérje tömeges előállításnak technológiáját pedig még csak most dolgozzák ki a gazdasági szereplők egész Európában. A stratégia a lehetőségeket figyelembe véve öt koncepciót javasol a fehérje-felhasználás csökkentésére:

1. 100–125 ezer hektáron változatos fajösszetételben hüvelyes növények termesztése.
2. Újrahasznosítás fokozása: a vágóhídi, egyéb ipari és konyhai hulladékok visszaforgatása a termelésbe.
3. Alternatív fehérjeforrások fejlesztése, beleértve a mikrobiális fehérjéket (alga) és a laborban tenyészett „műhúst” is.
4. Rovarok tenyésztése állati takarmányozásra és humán étkezésre. Cél: az emberi táplálékban lévő fehérje 20%-át rovarfehérjékkel pótolni.
5. A zöldségfogyasztás növelése a hús rovására.

Sok függ az állattenyésztés intenzitásától

A felsorolt programpontok nem egyszerűen az állattenyésztés fehérjeigényéhez járulnak hozzá, hanem az állattenyésztés súlyát is csökkentik. Hollandia világelső a tojástermékek exportjában, negyedik a sertéshús terén és szintén negyedik a marhahús exportjában, csirkehúsból pedig a világ ötödik legnagyobb kiszállítója. Ekkora állományt nem visel el környezeti károsodás nélkül az ország, ezért éppen most tesznek lépéséket a sertéslétszám drasztikus csökkentésére. A civil szervezetek erősek az országban, és tiltakoznak az esőerdők irtásával megtermelt, brazil, génmódosított szója behozatala ellen. Eközben a szójatermelés jelentős fokozására kicsi az esély Európában, a repcetermelés pedig a növényvédőszer-kivonások miatt van visszaszorulóban. Ilyen nyomás mellett nem csoda, ha Hollandia arra készül: az intenzív állattenyésztésről fokozatosan átáll a jövő fehérjeforrásaira. Biztosak lehetünk benne, ebben is világelsők lesznek.