A kerti mák nemesítési irányai napjainkban

A hazai máktermelés és- nemesítés napjainkban új kihívások előtt áll. A gazdasági és értékesítési gondok mellett – illetve ezek megoldásaként – új intenzív művelésre alkalmas, toleráns genotípusok kifejlesztése szükséges. A korábban szinte egységesen a tavaszi vetésű ipari mákfajták nemesítése mellett új célok jelennek meg.

 

 

Az idei Növénynemesítési Tudományos Napokon a kerti mák napjainkban zajló nemesítési irányairól is hallhattak előadást a szakma képviselői.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint hazánkban 1901-2016 között az átlaghőmérséklet 1,1°C-kal, ez időszakon belül 1981-2016 között pedig 1,62°C-kal emelkedett. A 116 év folyamán a fagyos napok száma 16 nappal csökkent, miközben a hőségnapoké 11 nappal emelkedett.

Az időjárás szélsőségesebbé válása azt eredményezte, hogy a magyarországi termesztésben elterjedt kerti mák (Papaver somniferum L.) fajták biomassza-és hatóanyag-produkciója mára egyre kevésbé megbízható. A tavaszi és nyári időjárás kiszámíthatatlansága és változékonysága a tavaszi fajták esetében nagyobb károkat okozhat, mint az áttelelő őszi vetésű állományokban. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a termesztők és termeltetők érdeklődése mindinkább az őszi ökotípusú fajták felé fordul a korábban preferált tavaszi vetésűekkel szemben. A hosszabb vegetációs idő előnye a nagyobb biomassza és a korábbi érési idő, aminek eredményeként gyakran a mákkárosítók is kevesebb gondot okoznak, derült ki Cserháti Beatrix, Bernáth Jenő, Benyóné György Zsuzsanna, Rajhárt Péter, Huong Thi Nguyen és Zámboriné Németh Éva tanulmányából.

Ezen előnyök kihasználása azonban jelenleg alig lehetséges, hiszen az őszi fajtaspektrum ipari fajtái között kiemelkedő alkaloidtartalmú anyag nem szerepel. Ennek megoldásaként napjaink egyik fő nemesítési iránya a fagytoleráns, s egyben magas alkaloid felhalmozódási potenciállal rendelkező genotípusok előállítása. Mivel a mák igen flexibilis növényfaj, az időjárási és agrotechnikai viszonyok a mákfajták számos fontos tulajdonságát (például növekedési erély, virágzási idő, tokszám, tokforma, magkötés, stb.) nagymértékben befolyásolják, melyek egy része közvetlen összefüggésben áll a hozamokkal. Emiatt az utóbbi időszakban fokozottan előtérbe kerül a fontosabb tulajdonságokat befolyásoló tényezők feltárása, potenciálisan akár a fajtahasználat tájjellegének erősítése érdekében is.

Az étkezési mák tekintetében az elsődleges bélyeg változatlanul a 162/2003 (X.16.) sz. Korm. rendeletnek megfelelően a tokalkaloid tartalom 0,7 százalék vagy ez alatti. A nemzeti fajtajegyzéken ebben a kategóriában jelenleg csak 6 fajta szerepel, amik közül a gyakorlatban csak két őszi vetésű anyagot (Leila, Zeno Plus) anyagot szaporítanak.

Az utóbbi években a fagytolerancia mellett a fogyasztói piac és a kereskedelem részéről a fajtaspektrum olyan irányú bővítésére jelentkezett igény, aminek során előtérbe kerülnek egyéb tulajdonságok is: elsősorban a magvak olajtartalma és annak zsírsavösszetétele, valamint a magvak színe szerepel az újabb nemesítési programokban.

A máknemesítés hagyományosan különböző génbanki törzsek szkrínelésével, szelekciójával, illetve újabban keresztezéses nemesítéssel történik. Genetikai markerezéssel, távoli genotípusok bevonásával, valamint kondicionált feltételek közötti neveléssel növelik a nemesítés hatékonyságát.

Forrás: XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglaló kötet

étkezési mák fagytoleráns ipari mák kerti mák MÁK mákolaj máktermesztés nemesítés