A kukorica gyomosodása

A kukorica vetésterülete Magyarországon meghaladja az 1,2 millió hektárt, ezért ennek a hatalmas területnek a gyommentesen tartása rendkívül fontos, mind a gazdálkodó, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából. Nagyságából adódóan befolyásolhatja az adott év szántóföldi növénytermesztés gazdaságossági mutatóit.

A gyomosodásra több tényező hat:

1. művelési mód változása (a mélyművelés az egyéves, a sekélyművelés pedig az évelő gyomok felszaporodását segíti)
2. vetésváltás elmaradása, helytelen növényi sorrend alkalmazása
3. jelentősen megnőttek a művelésből kihagyott gondozatlan területek, ruderáliák, amelyek több gyomfaj, de főleg a parlagfű elterjedését segíti
4. gyomirtó szer használata, az Európai Unióban elkezdődött nagyszabású hatóanyag visszavonások következtében fontos technológiai elemek tűnnek el (pl. PPI technológiák, terbutilazin dózisának csökkentése)
5. tulajdonváltás, nagyüzemi szántóföldi táblák felaprózódásával megváltozott a növénytermesztés és a növényvédelem szerkezete, megnőtt a mezőgazdasági bérmunkák aránya, a művelőeszközök mozgáskörzetükben széthurcolják a gyommagokat és az évelő növények szaporodásra alkalmas részeit.
6. a posztemergens technológiák aránytalanul nagy alkalmazása miatt, a hatástartam nélküli gyomirtó szerek használatával az elhúzódó kelésű gyomok felszaporodnak
7. klimatikus tényezők átrendeződésével, a hőmérséklet emelkedésével a melegkedvelő, nagyobb kompetíciós képességgel rendelkező gyomok felszaporodása várható

A vegyszeres gyomirtást hazánkban már az 1950-es években kezdték használni, nagy területeken történő alkalmazása az 1960-as évek elejétől számítható. 1950-ben kezdődött el az országos gyomfelvételezési program, melyet dr. Ujvárosi Miklós indított. Az ország több pontján őszi kalászos és kukorica kultúrákban végezték el. Napjainkba már az ötödik felvételezést hajtották végre a gyomirtással foglalkozó szakemberek.

1.táblázat

Országos gyomfelvételezések	Időpont
Első	1947 – 1953
Második	1969 – 1971
Harmadik	1987 – 1988
Negyedik	1996 – 1997
Ötödik	2007 – 2008

Gyomnövény magyar neve	2007-2008
	Borítási %
Kakaslábfű	6,6614
Parlagfű	5,4000
Fehér libatop	5,1918
Szőrös disznóparéj	2,1753
Fakó muhar	1,8137
Mezei aszat	1,5281
Termesztett köles	1,4452
Csattanó maszlag	1,3927
Karcsú disznóparéj	1,3685
Apró szulák	1,3238
Fenyércirok	1,0688
Tarackbúza	0,9343
Napraforgó	0,8945
Lapulevelű keserűfű	0,8818
Varjúmák	0,8358
Selyemmályva	0,7115
Zöld muhar	0,5898
Pirók ujjasmuhar	0,5762
Csillagpázsit	0,5144
Pokolvar libatop	0,4910

2. táblázat

A kukorica nyáreleji legjelentősebb gyomfajai a 2007-2008. évi adatok szerint fontossági sorrendben

Forrás: Novák Róbert. és munkatársai (2009)

A gyomflóra időbeni változásának vizsgálataiból egyértelműen kimutatható, hogy a változás szoros összefüggésben van az egyes időszakokban nagymértékben használt herbicid hatóanyag típusokkal.

Természetesen a kémiai szerek mellett jelentős hatást gyakoroltak a folyamatra az agrotechnikai megoldások szűkülése, a szántóterületek tömbösítése, a különbözőtípusú talajokon folytatott azonos talajművelés. Mindezek alapján eddig három jól elkülöníthető szakaszt figyelhetünk meg a kukorica gyomflórájának változásában.

– Az első szakasz kezdete az 1950-es évek elejére-közepére tehető. Az ekkor először bevetett atrazin és 2,4-D hatóanyagú készítmények az adott ökológiai környezetben hosszú távon kialakult vegyes összetételű gyomegyüttesben drasztikus szelekciót eredményeztek. A mértéktelen atrazin használatnak és az ebből fakadó kényszerű tartós monokultúrának tulajdonítható az egyévesgyomfajok borítottságának ugrásszerű megnövekedése. A kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a kukorica gyomdominancia sorrendjében rövid idő alatt, a 1970-es évekre az első helyrekerült, amely helyét az „élmezőnyben” jelenleg is tartja. Ugyanakkor az egyszikű gyomok felszaporodásával párhuzamosan csökkent az apró szulák (Convolvuluv arvensis) és a mezei acat (Cirsium arvense) borítása.

– A kukorica gyomflóra összetételének változásában a második, jól elkülöníthető szakaszt az atrazin rezisztens biotípusok kialakulása jelentette az 1970-80-asévekben. Ezt a jelenséget elsőként a szőrös disznóparéjnál (Amaranthus retroflexus) lehetett megfigyelni, de igen hamar más gyomfajoknál is kialakult az atrazinnal szembeni rezisztencia. A disznóparéj térhódításának mértéke jól látható a 2.táblázatban.

– A harmadik szakasz 1980-90-es évekre tehető, amikor a karbamid típusú herbicidekre kevésbé érzékeny, egynyári kétszikű gyomfajok felszaporodása voltjellemző. Ezen fajok főként a karbamid típusú készítményekkel kezelt napraforgó, szója és burgonya előveteményű területeken szaporodtak fel, így nagy tömegben jelentek meg a nem atrazinnal kezelt kukoricatáblákon is. Idesorolható a parlagfű (Ambrosiaartemisiifolia), a lapulevelű keserűfű (Polygonumlapathifolium), a csattanó maszlag (Daturastramonium) és az olasz szerbtövis (Xanthiumitalicum), melyeknél rendkívül progresszív tendenciájú dominancia emelkedés volt megfigyelhető.

A kukorica domináns gyomnövényeinek sorrend változásában a következő szakasz a rendszerváltáshoz köthető. Ekkor sokan jutottak földhöz, viszont sokaknak a termesztéshez nem voltak megfelelő anyagi feltételeik, termesztési tapasztalataik, szaktudásuk. Az egyre csökkenő tápanyag-utánpótlás és talajművelés, valamit a parlagon hagyott területek növekedésével az évelő egyszikűek (köztük a csillagpázsit (Cynodondactylon) és a tarackbúza (Elymusrepens) folyamatos felszaporodása mellett olyanok kerültek ismét előtérbe,mint pl. a mezei acat (Cirsium arvense)és a folyondár szulák (Convolvulusarvensis). Az árvakelésű napraforgó (Helianthusannuus), mint gyomnövény is egyre jelentősebbé vált.

A változások okai

A gyomosodás változásaihoz a mezőgazdasági termesztés feltételeinek kedvezőtlen alakulása és az újonnan bevezetett gyomirtási technológiák (pl. szulfonil-ureákhasználata) is hozzájárultak. Ezek hatására a gyomfajok száma csökkent, de nőtt a „nehezen irtható, veszélyes” kategóriába sorolt olyan egyéves, kétszikű gyomok aránya, mint a fekete csucsor (Solanumnigrum), a vadkender (Cannabis sativa).

További felszaporodás volt tapasztalható, mint pl. a csattanó maszlag (Datura stramonium), a parlagfű (Ambrosia aretmisiifolia), a selyemmályva(Abutilon theophrasti), a fehérlibatop (Chenopodium album), és a szerbtövis fajok (Xanthium spp.) stb. esetében. E fajok elterjedéséhez azok sajátos biológiai tulajdonságaik (pl.elhúzódó, és mély talajrétegből történő csírázás), a herbicid toleranciájuk, a rosszul megválasztott herbicidek, kombinációk, dózisok alkalmazása, acsapadékszegény tavaszon a preemergens kezelések nem megfelelő eredménye, a posztemergens permetezés nem megfelelő időzítése stb. is hozzájárult.

Az országos gyomfelvételezés kiértékeléséből megállapítható, hogy számos gyomfaj a gyomirtási technológiák gyenge pontjait kihasználva jelenleg is terjed. A kukorica jellemző gyomnövényei közül az utóbbi években különösen a varjúmák (Hibiscus trionum), a selyemkóró (Asclepias syriaca), valamint a muharfélék (Setaria spp.), fenyércirok (Sorghumhalepense), kölesfajok (Panicumspp.) és a kakaslábfű (Echinochloacrus-galli) további terjedése tapasztalható, amelyek a leggyakrabban alkalmazott herbicidek hatását részben túlélik.

Újabb gyomproblémák is kezdenek kialakulni a mandulapalka (Cyperus esculentus) és a parlagi rézgyom (Iva xanthifolia) megjelenésével és a terjedőben lévő keserűfű fajokkal.

A kukorica tág térállású növény, ezért sikeresen céltudatos gyomszabályzó beavatkozás nélkül nem termeszthető. A gyomproblémát a kompetíció (versengés a tápanyagokért, a fényért, a vízért, stb.) okozza, mely leginkább a tenyészidőszak kezdetén jelentkezik. A kukorica kritikus kompetíciós periódusa a növény 3-6 hetes időszakában jelentkezik, tehát ebben az időszakban teljes gyommentességet kellene biztosítani.

A kompetíció okozta károk meglehetősen jelentősek lehetnek. Ezek hazai mértékét többen is vizsgálták. Dr. Ujvárosi Miklós 1965-ös kísérleteiben a gyomirtás elhagyása 76,6%-os termésveszteséget okozott a tenyészidőszak kezdete óta gyommentesen tartott állományhoz viszonyítva.

Gyomszabályozás

A kukorica vonatkozásában a gyomszabályozás fogalmát nehéz pontosan értelmezni,mert kukorica esetén nem könnyű megállapítani a veszélyességi és az ökológiai küszöb értékeit. A gyakorlatban a tervezés során a teljes gyommentességre törekszünk és a technológiák sikerét befolyásoló tényezők (pl. időjárás) előnyös vagy hátrányos befolyásolását kénytelenek vagyunk tudomásul venni.

A sikeres kukorica gyomirtásának legfontosabb eleme az agrotechnikai és a vegyszeres védekezési módok összehangolt kombinációjának alkalmazása. Agrotechnikai védekezésbe vetésváltás, a talajművelés, a magágy-előkészítés, a vetőmagtisztítás,a vetés és a növényápolás műveletei tartoznak. Bizonyos évjáratokban a kukoricakelése utáni kultivátorozás illetve töltögető kultivátorozás nélkül nem tudunk eredményesen küzdeni a gyomok károsítása ellen.

Az előveteményben vagy a teljes vetésforgóban, bizonyos gyomokkal szemben hatékonyabban lehet védekezni, így az évelő kétszikűek pl. mezei acat (Cirsium arvense) ellen gabonában, vagy kétszikű kultúrákban speciális készítményekkel a fenyércirok (Sorghum halepense) irtás lehetőségét tudjuk kihasználni. A tarlók kezelése, glifozát hatóanyag felhasználásával hatékony védekezés a tarackbúza (Agropyronrepens) és a fenyércirok valamint az évelő kétszikűek ellen.

Gyomirtási technológiák

Vetés után, kelés előtti (preemergens) kezelések

A preemergens herbicideket a kukorica vetése után és kelése előtti időszakban kell kijuttatni. A hatóanyagok vízoldékonyságuk és kémiai tulajdonságuk függvényében a kijuttatást követő két héten belül mintegy 10-30 mm bemosó csapadékot igényelnek. Az 1-2 cm mélyre bemosódó herbicidek éppen a gyommagvak csírázási mélységében fejtik kihatásukat úgy, hogy közben a kukoricát nem károsítják.

Gyakran az elhúzódó kelésű vagy mélyről kelő gyomok ellen a leghatékonyabb eljárás(muhar félék, köles félék) amennyiben a csapadék viszonyok kedvezően alakulnak.Viszont nagy mennyiségű eső esetén a preemergens készítmények a kukoricacsírát is elérhetik (4-8 cm)és hatásmódjuktól függően különböző mértékű fitotoxikus hatást fejthetnek ki.

A tavaszi csapadék elmaradása gyakori jelenség, és így a herbicidek hatásukat kellő mértékben nem tudják kifejteni. A készítmények dózisát a talajkötöttségéhez illetve humusztartalmához kell igazítani. A laza szerkezetű,alacsonyabb humusztartalmúakon az alacsonyabb, a kötöttebb, nagyobb szerves-anyagú talajokon a magasabb dózist kell kijuttatni.

A preemergens kezelések esetén nagyobb odafigyelést igényel a magágy előkészítés is, a nem megfelelően előkészített magágy esetén a készítmények gyomirtó hatása elmarad az elvárt hatékonyságtól.(rögös, elporosított talaj)

A gyomirtás hatékonysága és az időjárás kapcsolata

A klímaváltozás a meteorológiai elemek átlagos értékeinek olyan jelentős megváltozását jelenti, amelynek környezeti, gazdasági, társadalmi hatása van.Az átlagos értékek változása hosszabb periódusra vonatkozik.

A klímaváltozásban történtek alapján feltételezhető, hogy Magyarországon is -hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható

Ezt a feltevést az elmúlt két évtized megfigyelései alátámasztani látszanak. A múltszázad 80-as éveinek aszályai (ezek közül kiemelkedő volt az 1983-as év), az újévezred első három évének forró, száraz nyarai, és a 2004-es csapadékos év mind megerősíteni látszanak a fenti megállapítást. Voltak más szélsőséges időjárási események is, amelyek szintén jelentősen befolyásolták az adott év mezőgazdasági termelését, amelyet a 2009-es év, tartós tavaszi csapadék szegény időjárása okozta károkon is lemérhetünk.

Aszályos tavaszokon fordulhat elő, hogy a nem megfelelő talajművelés és a csapadékhiánya miatt a gyomok előbb kezdenek csírázni, mint a kultúrnövény, így a védekezést is nagyban behatárolja.

Egyeskutatók szerint 2050-ig a hazai időjárás változásában a nyári időszakban 0,8°C-os hőmérséklet-emelkedésre, télen szintén 1-2,5°C hőmérséklet-emelkedésre, 10%-os napfénytartam-növekedésre, 20-100 mm közötti csapadékcsökkenésre, illetve a vegetációs időszak 10 napos meghosszabbodására számíthatunk.

Gyulai Balázs; Kocsis László

Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága