A lucernatermesztés biológiai alapjai

A magyar lucerna vetőmag pedig jól exportálható észak- és dél-Európába egyaránt. A világon 33 millió hektáron termesztik. Észak-Amerikában (USA) termesztik a legtöbb lucernát, majd Európában, a többit pedig Ázsiában. Magyarországon a vetésterülete 150 ezer hektár körüli, ez a 1996-2000 évek átlagának (216 ezer ha) 70%-a. A lucerna terület csökkenése szorosan összefügg az állatállomány csökkenésével. Átlagtermése 5 t szárazanyag /ha körüli, ami jobb agrotechnikával (öntözéssel) lehetne akár a duplája is (Kruppa, 2010).

A KSH adatai szerint 2012-ben a lucerna betakarított területe 128 ezer hektár, ami 3%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az összes 430 ezer tonna lucerna szárazanyag-termés hektáronként 3,36 tonnás termésátlagot jelent, ami 25%-kal maradt el az előző évitől. Ennek oka elsősorban a rendkívüli csapadékhiány volt.

A lucerna igen fontos növény az integrált termesztésben, ahol mint pillangós növény jelentős mennyiségű Nitrogén tápanyaggal gazdagítja a talajt. Nagy kiterjedésű homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi Hátság) fenntartható hasznosítására (AKG-Integrált növénytermesztés) a lucerna fajok közül tarkavirágú „homoki” lucerna (Medicago varia) a legalkalmasabb.


A lucerna termesztését Magyarországon Tessedik Sámuel honosította meg 1768-ban. A fenntartható gazdálkodás fontos pillangós növénye, növeli a talajok termékenységét, mert gyökérzete nitrogénben és – feltörés után – szerves anyagban is gazdagítja a talajt. A vele szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok évente 60-80 kg légköri N-t kötnek meg hektáronként. Mélyre-hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felső termékeny talajréteget. Elővetemény értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz- és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó – főként a tarkavirágú fajtáknak – gyökérzete átszövi a talajt. Magyarországon legjelentősebbek a Kékvirágú lucerna, majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna fajok. A tarkavirágú (homoki) lucerna fajták – elsősorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén – igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag-és/vagy vízkészletét, ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken, főleg homokon terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységű talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal (Kruppa, 2006).


1. kép Tarkavirágú (fajhibrid) lucernafajta

A lucernatermesztés biológiai alapjai Magyarországon

A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően külföldön is versenyképesek és így vetőmagjuk keresett egész Európában. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 31 fajta (1. táblázat) zömében magyar nemesítésű.

Magyarországi termesztésben a legjelentősebb a Kékvirágú lucerna (Medicago sativa), majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna (Medicago varia). A fajtaminősítő hatóság e két fajt és a fajtákat nem különíti el a Nemzeti Fajtajegyzékben, hanem egységesen Lucerna (Medicago sativa L.) néven sorolja be. Ettől függetlenül azonban figyelemre méltó az az előny, amellyel a tarkavirágú típusú fajták rendelkeznek, és ami gazdasági szempontból is előnyös: ez pedig a felszínhez közeli kb. 2 m-es talajrétegben figyelhető meg a rendkívül dús mellékgyökérzetben. A főgyökere elágazik és – a kékvirágú fajtákhoz hasonlóan – mélyre hatol. Ennek révén jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag-és vízkészletét és szárazságtűrőbbek. Korábban ezért ezeket a fajtákat – elsősorban a kisvárdai nemesítésű „homoki lucernákat” a gyengébb területeken – főleg homokon telepítették. A legújabb tarkavirágú fajhibrid fajta az Olimpia.

Magyarországon (Pannon medence) szaporításra legalkalmasabbak azok a tájegységek, ahol a virágzás és betakarítás időszakában meleg, száraz időjárás jellemző. Talaj szempontjából a gyengébb termékenységű talajok (meszes homok, réti) jobbak a vetőmagtermesztésre. Ezt tükrözi a magyarországi szaporító területének elhelyezkedése is, amely az alföld melegebb-szárazabb tenyészidőszakú, talajadottság szempontjából pedig gyengébb termékenységű területeire koncentrálódik. A lucerna vetőmag szaporítások 85%-a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Heves megyében helyezkedik el. A hazai termesztők ellátásán kívül jelentős a lucerna vetőmag export és külföldi fajták céltermeltetése is folyik Magyarországon.

1. táblázat. Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő lucerna fajták 2012-ben. (Forrás: NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Fajtakísérleti Főosztály)

Sorsz.

Fajtanév

Állami elismerés időpontja

Megjegyzés

Fajtaoltalom Szinonim név

1

Anna

1989.05.31.

    

2

Danubia

2002.02.26.

   

Syn: Orion

3

Eride

2002.02.26.

    

4

Expressz

1991.06.20.

    

5

Hunor 40

1989.05.31.

    

6

Jozsó

1996.04.02.

    

7

Kákai legelő

1996.04.02.

legelő típusú

 

8

Kisvárdai 1

1978.05.30.

    

9

Klaudia

1996.04.02.

    

10

KM Agro

2000.02.10.

    

11

KM Bossy

2006.03.14.

    

12

KM Gyöngy

2004.02.19.

    

13

KM Maraton

2000.02.10.

   

MSZH FO

14

KM Norbert

1998.02.26.

   

MSZH FB

15

Körös 1

1993.06.04.

    

16

Lilly

1986.05.29.

    

17

Olimpia

2006.03.14.

tarkavirágú fajhibrid

MSZH FO

18

Préri

1999.02.16.

legelő típusú

MSZH FB

19

Sinesap

1987.06.03.

    

20

Solar

2004.02.19.

   

MSZH FB

21

Szarvasi AS 1

1995.06.07.

    

22

Szarvasi AS 3

1997.06.12.

    

23

Szarvasi AS 5

2000.02.10.

    

24

Szarvasi AS 6

2002.02.26.

    

25

Szarvasi Kinga

2006.03.14.

    

26

Szarvasi Mary

2008.03.04.

    

27

Szentesi róna

1984.12.17.

legelő típusú

 

28

Tápió

2008.03.04.

    

29

Tápiószelei 1

1967.12.12.

  

30

Verko

1978.05.30.

    

31

Viktória

1994.05.27.

    

A lucerna telepítésének szempontjai

A lucerna tavaszi tiszta (takarónövény nélküli) telepítése javasolt. Tavaszi telepítés biztonsága a csapadék nagyobb valószínűsége miatt jobb. Viszont a nyárvégi telepítés előnye a következő évi nagyobb termés és kisebb gyomosodás. Ennek ellenére csak akkor válasszuk a nyárvégi telepítést, ha a talajban a keléshez szükséges nedvességet biztosítani tudjuk (vízmegőrző talajművelés, öntözés). Önmagában történő (tiszta) telepítés esetén nemcsak a telepítés biztonsága, de a lucerna várható termése is növelhető. Öntözetlen, csapadékszegény körülmények között és a nyárvégi telepítés esetén viszont minden esetben takarónövény nélkül vessük a lucernát. A takarónövény nélküli, tiszta telepítés esetén egyenletesebb és optimális növényszámú állományt érhetünk el, míg takarónövényes vetéssel ritkább lesz a lucerna és az értékes terméskiesést a takarónövény termése sem pótolhatja. A lucerna tiszta telepítése általánosan javasolható nemcsak nyárvégi, de tavaszi telepítésben is. Vetési paraméterek: vetőmagmennyiség 20 kg/ha (8-10 millió csíra), vetésmélység 1,5-2 cm, gabona sortávolságra (12-15 cm) – és ami még nagyon fontos: „két henger közé vetni”, azaz vetés előtt tömör, aprómorzsás magágyat készíteni és vetés után hengerezni!

hibrid lucerna növénytermesztés