A meggy antraknózisa (glöospóriumos gyümölcsrothadás) legyőzhető?

2006 és 2007 évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Duna-Tisza közén jelentős károkat okozott az ottani (főleg) meggy ültetvényeken. Utólag kimutatták mindkét gomba (a Colletotrichum gloeosporioides és a Colletotrichum acutata) jelenlétét is.

2006-os év tapasztalatai alapján már 2007-re felkészültek a betegség megjelenésére, mégis voltak olyan ültetvények, ahol nem volt hatásos a védekezés mivel teljesen kidolgozott működő technológia nem volt.

Az ültetvények kb. 20%-án jelentkeztek a tünetek.

Lehetséges okként felmerültek agrotechnikai hibákból eredő talajtömörödés és talajuntság, valamint Verticillium és fitoplazma jelenléte, illetve baktérium-fertőzés is, de a talajlakó kártevőket sem zárták ki.

Azóta a gombarendszertani vizsgálatok kimutatták, hogy valójában ez a faj azonos a Colletotrichum gloeosporioides fajjal, amelynek teleomorfja: Glomerella cingulata.

Legújabb vizsgálat szerint (az új kórokozó): Colletotrichum acutata, telemorfja Glomerella acutata, mely a genetikai vizsgálatok szerint (bár hasonló tüneteket produkál) nem a fent nevezett faj, hanem másik kórokozó.

Az ellene való védekezésnél az eddig használatos növényvédőszerek nem mindig mutatkoztak hatásosnak.

2011 évben a nagymennyiségű csapadék több gyümölcsösben is talajtömörödést okozott.

A levegőtlen talajok következtében, ami először szélsőségesen alacsony talajhővel, majd rendkívüli meleggel társult – váltakozva párás időszakokkal – tökéletes feltételek keletkeztek a glöospórium és más gombák szaporodásához.

Mivel nem akkor lehetett bemenni gépekkel az ültetvényekbe, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, – pedig mindannyian tudtuk, hogy nagyon fontos lenne – ezért a védekezés hiányában komoly glöospóriumos fertőzés tudott kialakulni több ültetvényben.

2012 évi időjárás sem volt kíméletesebb, mivel szárazság következtében olyan betegségek is nagyobb teret kaptak, amik egyébként normál körülmények között minimális kártételt jelentenek.

Mivel gyümölcsöseinkben folyamatosan védekezünk a monília ellen, így az ellene használt hatóanyagok részlegesen más gombák ellen is védenek.

Ezért több előnytelen környezeti feltételnek is együtt kell állnia ahhoz, hogy nagyobb kártétel történjen.

Az okszerű védekezés következtében sikeresen megfékeztük a terjedést, és meg is állítottuk. Erről szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani.

Helyszín: Morelló Kft. 200 hektáros gyümölcsöse Veszprém-Köveskútpuszta. Ügyvezető-helyettes Schöffer Péter, aki a védekezési feladatok lebonyolítását vezényelte.

A 200 ha-os meggyesben már a kihajtáskor jelentkeztek a problémák.

A levelek lankadtak, a máskor robbanásszerű biológiai folyamatok szakaszossá váltak.

Vontatott kihajtás és vontatott virágzás tömegesen fordult elő.

1. kép: A kevés kihajtott levél lankadt, kókadt.

2. kép: Az alsó hajtáson monília mézgacseppes elhalás, a felsőn glöospóriumos lankadás.

Május végén, mikorra már zöld meggy volt a fákon, újra virágot hozott. A fákon kevés levél, és sok termés volt tapasztalható.

3. kép újra virágzik a meggy

4. kép sok termés, nincs levélzet. (Az élénk színű festés jelölés a megfigyelt felületen)

Később, az érőfélben lévő gyümölcsön határozott szegélyű 2–3 mm átmérőjű barna foltok jelentek meg, amelyek a betegség előre haladtával 5–10 mm-re megnőttek és enyhén besüppedtek.

A foltokon apró acervuluszok alakultak ki.

Az időjárástól függően a gyümölcsök vagy elrothadtak, vagy összetöppedtek és mumifikálódtak.

A gomba behatolt a kocsányon át a termőnyársba, ahol elhalást okozott.

5. kép gyümölcsön a gomba fertőzés

6. kép Teljes aszalódás gyümölcsön

7. kép jól látható a gomba körvonalazódása

8. kép aszalódás kezdeti stádium

Természetesen betakarításkor is csapadékos volt az időjárás, a magas páratartalom és a legyengült növények könnyebben fertőződtek.

Mielőtt a védekezésre térnénk, kicsit térjünk ki még az „ellenség” működésére is:

Maga a kórokozó áttelelése a talajon, vagy a fertőzött növényi maradványokon, ágakon, múmiákon történik.

Sziromhullás után (meleg+nedvesség) a kórokozó aktivizálódik és nagy mennyiségű konídiumot képez, de akkor még nem fertőz.

A fertőzés általában a gyümölcsszíneződés kezdetén következik be, sérüléseken keresztül.

A gomba kutináz enzimet termel, amivel bontja a gyümölcs héját, tehát az új fajnál már nem kell sérülés a fertőzéshez.

Ezért is ajánlom a parafinolajos atpluss használatát 1%-ba, ami bevonja a gyümölcs felületét, és még egy viaszréteggel látja el a termést. Így a gomba a mesterségesen létrehozott viaszbevonattal találkozik először.

A szüret előtt két héttel ajánlom a bevonat kijuttatását.

Mivel a gomba fertőzéséhez folyadékfilmre van szükség így ahol a vízcseppek megállnak, ott alakul ki leggyorsabban a fertőzés.

A gomba éven át jelen van az ültetvényben, tünetmentesen szaporodik.

Augusztus végén, szeptember elején, a hosszan tartó szárazság végén az első esők után már jól láthatóan megjelennek a glöospórium tünetei.

9. kép A betöppedt gyümölcs nem rohadt le, hanem a fán maradt….

10. kép A fán maradt gyümölcsöt leszakítani is alig lehetett

Mielőtt mindenki gyógyíthatatlan betegségre gondolna, a kezelésekről…

A kezelési sor a lemosásokkal kezdődött atplussos parafinolajos lemosással (40 szénatomszámmal).

Társítottuk poliszulfidkénnel 2%-ban, ill. réz-hidroxiddal 3kg/ha hozzáadásával.

A fehér bimbós pattanásban Réz-oleát és atplussos parafinolaj kombináció ment ki 1%-os töménységben.

Virágzás kezdetekor tebukonazol hatóanyagokat használtunk 250g/liter dózisban alkalmazva.

Tápanyagként nitrogén, bór cink, kén, réz, vas, mangán került kijuttatásra citromsavas borkősavas kémiai kötésű lombtrágya formájában 3 liter/ha adagban.

Virágzás közepén ismét azol, virágzás végén tebukonazol. (A március havi cikkemben bővebben írtam róla.)

Vegetációban hajtásnövekedés alatt rézbázisú citromsavas- borkősavas lombtrágya 3 liter/ha dózissal permeteztünk 7-10 naponta, a gyümölcsnövekedéshez igazodva kálium és kalcium adagolással.

A folyamatos jó kondíció segítette a fertőzést leküzdeni a növénynek.

Természetesen a Mankoceb folyamatos kijuttatása, és az atplussos parafinolaj 0,5%ban réz-oleáttal 14 naponta kipermetezve nem maradhatott el. (Az aktív rézionokat folyékony gyümölcsviasszal együtt juttatjuk ki, így dupla a védelem.)

Gyümölcséréskor a szüret előtt két héttel – a már említett – parafinolaj és atpluss kombináció illetve a tároláshoz szükséges kálium mennyiség citromsavas bórkősavas lombtrágyával került a növényre 1%-ban.

Szüret után zárásként réz-oleát 1%-ban, parafinolajban került kijuttatásra.

Ha a talajon keresztüli tápanyagfelvétel akadályozott és nincs lombon keresztüli visszapótlás akkor az ültetvény elveszik, mivel később ágak halnak el, majd a teljes fa elpusztul a gombafertőzéstől.

Remélem sikerült felhívnom a figyelmüket a folyamatos lombon keresztüli táplálás fontosságára, hisz ha a talajból nem tudja felvenni a növény a tápanyagokat, nem tud az elvárásoknak megfelelő mennyiségű terméssel szolgálni.

Most ennyi fért bele.

Eredményes termesztést, és jó munkát kívánok mindenkinek!