A szervesanyag-megőrzés útja
A fenntartható mezőgazdasági termelés egyik, ha nem a legfontosabb alapja a szervesanyag-gazdálkodás, ami tulajdonképpen a talaj állapotának megőrzése! Szerves anyagnak nevezünk bármely elhullott vagy elhalt állati és növényi maradványt, a bomlási folyamat különböző fázisaiban, de a mikroorganizmusok és végtermékeik is azok.
A növénytermelési ágazatban a szerves anyag a legnagyobb tömegben növényi maradványokból származik. A bomlás különböző fázisai során ezekből tápanyagok szabadulnak fel, amelyeket a természet újból hasznosítani képes. A bomlási folyamat végterméke a humusz, melynek igen fontos tulajdonsága, hogy nem bomlik tovább, és kiválóan megőrzi a vizet, javítja a talaj szerkezetét!1. A szerves anyagok bomlásának sebessége alapvetően a következő tulajdonságoktól függ: a talaj hőmérsékletétől, nedvességtartalmától, pH-jától és tápanyag-ellátottságától. Ezek az adottságok részben meghatározzák a talaj mikrobiológiai aktivitását, a baktériumok diverzitását is. 2. Minél melegebb és nedvesebb a talaj, annál nagyobb mértékű a szerves anyagok bomlása. A vízzel telített talajokon a bomlási folyamat korlátozott, a lebontásért felelős mikroorganizmusok oxigén nélkül nagyrészt életképtelenek. Ez az egyik oka annak is, hogy a túl mélyen bedolgozott szerves anyagok jó pár év múlva is érintetlenül megtalálhatóak a talajban, vagy a sekély bedolgozás, illetve a felszínen kialakított mulcstakarós művelés során „mulcsréteg képződik”. Itt viszont elsősorban a nedvesség hiánya, a gyors kiszáradás a lebontást korlátozó egyik tényező. Az alacsony pH-jú savas talajok általában nagyobb mennyiségű elbomlatlan szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeken a talajokon a lebontásért felelős mikroorganizmusok kevésbé aktívak.
Bedolgozásra váró szerves anyag
A szerves anyagok visszaforgatása mellett szóló legfontosabb érvek az alábbiak:
– Javuló talajszerkezet: a lebomlott szerves anyagokból humusz lesz, ami a homok-, vályog- és agyagszemcsékkel aggregátumokat képez. Az így képződött struktúrák szerkezeti stabilitása nagy, vízben nehezen esnek szét.
– Nagyobb mértékű aszálytűrést eredményez; a stabilabb, nagyobb aggregátumok között létrejövő „nagyobb” pórustér hatására javul a talaj vízvezető képessége. Ellenben a humuszmolekulák által megkötött nagy mennyiségű víz a termesztett kultúra igényei szerint áll rendelkezésre.
– Tápanyagot biztosít: jelentős nitrogén-, foszfor-, kálium- és mezo-mikroelem forrás. A tápanyagok a lebomlás során dinamikusan válnak felvehetővé, a vegetációt és a talajéletet is táplálva. Amennyiben nem biztosítjuk a szerves anyagok talajba visszaforgatását, a talajlakókat, így végső soron növényeinket is táplálékuktól fosztjuk meg! – Emelkedik a kationcserélő kapacitás: a humuszmolekulák, kolloidok negatív töltésű struktúrák, óriási felülettel rendelkeznek. Nagy mennyiségű pozitív töltésű tápanyagot raktározhatnak, például kalciumot, magnéziumot, káliumot, és ez akkor válik felvehetővé, amikor az állománynak szüksége van rá. Ugyanakkor van néhány olyan tulajdonságuk, melyekkel hátráltathatják a sikeres termelést; ezek indokolják a tápanyagok mielőbbi felszabadulásának igényén túl, hogy olyan baktériumkészítményekkel kezeljük beforgatásra kerülő szervesanyagtömegünket, amelyek segítik a mielőbbi lebomlást.
A különböző forgatással járó talajmunkák növelik a forgatott réteg oxigéntartalmát
- Igen nehéz és hosszadalmas termesztésben lévő talajokon nagy mértékű szervesanyag-növekedést elérni.
- A zöldtrágyanövények gyorsan lebomlanak, de csak kis mértékben képesek tartósan emelni a talaj szervesanyag-tartalmát.
- A különböző forgatással járó talajmunkák növelik a forgatott réteg oxigéntartalmát, gyorsítják a humusz oxidációját.
- Ellenben, nem megfelelően levegős talajba történő beforgatáskor a szerves anyagok nem bomlanak le, a talaj tömörülhet, vízáteresztő képessége csökken, a talajélet számára optimális viszonyok megváltoznak. Ez hatással lehet a termesztett kultúra fejlődésére is.
- Átmeneti nitrogénhiányos állapot léphet fel, ez korlátozhatja az állomány fejlődését.
A fentiek alapján érdekünk, hogy a rendelkezésre álló szervesanyag-mennyiséget bedolgozzuk a talaj felső 5-30 cm-es rétegébe, figyelembe véve a talajmunkákhoz tartozó megfelelő művelési mélység megválasztását. Így lesz a legaktívabb a bontási folyamat, amivel célunk az, hogy a szármaradványtömeg adott része mielőbb humuszanyagokká váljon, így növelve termesztésünk sikerességét. Előny továbbá, hogy a szármaradványokat maga a gazdálkodó termeli meg, a termőföldjén. Nincs vásárlási, szállítási költség. Aprítással egymenetben vagy utána történő szakszerű baktériumos kezelés, majd a talajba dolgozás megalapozza a következő termesztési ciklus eredményét. Ez nem állati eredetű szerves trágya, mely jótékony baktériumokat tartalmaz a talaj számára a szerves anyagok befogadására, ez „csak” növényi eredetű szerves anyag, és így a baktériumokat oltással szükséges pótolni.
A talajba juttatott szármaradványok bontási folyamatát kiváló minőségű és hatású hazai gyártású baktériumkészítményekkel segíthetjük elő, amelyek már bizonyították alkalmazásuk előnyeit, és jelentős szakmai és tudományos háttérrel rendelkeznek!
Magyar Talajbaktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete
