A precízíós gazdálkodásról elméletben, gyakorlatban

Ma már a gépkocsik többségében a térképpel kezében navigáló pótutast – legalábbis a hangját – GPS helyettesíti. A mezőgazdasági termelésben sokkal több szerep jut ennek a kis monitornak, a vetéstől a tápanyagellátáson keresztül egész a betakarításig.

Az elmúlt évben még azzal a tapasztalattal jöttem el Zimányból, a Farkas Kft. telephelyén tartott precíziós tanácskozásról, hogy „a jövő megtakarításai ebben az irányzatban rejlenek és a fejlődés irányának is ennek kell(ene) lennie.” Egy év telt csak el, a helyszín ugyanaz, viszont már korántsem a jövőről van szó.

Ahol a gyakorlat beszél

Farkas László házigazda, mint gyakorló precíziós gazdálkodó már a közszájon forgó kifejezést kívánta tisztázni: a párhuzamos sorvezető alkalmazása robotpilótával, még nem jelent precíziós gazdálkodást. Ebbe a fogalomba beletartozik a vetőmaghasználat optimalizálása, mikor már pl. egy kukoricánál akár darabszámra meg tudjuk határozni a szükséges vetőmagot, a talajmintavétel alapján történő parcellán belüli tápanyagellátást akár egy erodált foltra is tekintettel. Tehát a műholdas helymeghatározás és sorvezetés csak egy kis szegmense ennek a gyakorlatnak, mindehhez vezérlőegységgel ellátott munkagépek és egy olyan szoftver is rendelkezésre áll itt Zimányban, amivel könnyen, akár otthon is kidolgozható a kijuttatási terv.

Gyakori kérdések

A leggyakrabban felmerülő aggály az, hogy biztos speciális gép kell hozzá, nekünk már van egy régi, de működő permetezőnk, nincs pénz új gépekre, a traktorunk sem egy új márka, stb. Mindez nem akadály, a gyakorlat itt is igazolta, hogy akár egy 2003-as gyártású permetező is alkalmassá tehető az előre elkészített kijuttatási terv alapján két különböző vegyszer egymástól függetlenül történő használatára és foltkezelésnél az automatikus szakaszolásra.

A következő kérdés mindig ugyanaz: mennyi idő alatt térül meg? Attól függ, hogy miben számoljuk: többlethozamban, többletjövedelemben, megtakarításban. A táblán belüli költség-haszon elemzés alkalmazásával a jövedelmezőségről is konkrét adatokat kapunk. Ez mindenre megadja a választ.


Farkas László ügyvezető (Farkas Kft.)

A házigazdáról és tapasztalatairól

Farkas László okl. agrármérnök, agrárközgazdász. A 2003-ban alapított vállalkozása 760 ha-on kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel gazdálkodik, átlagosan 19,39 AK-s földeken táblán belüli kezelési egységeket kialakítva, az egyébként heterogén talajokon teljesen befejezve a homogén gazdálkodást. Ebben nyújt megbízható segítséget a precíziós technika, és az ezt megtervező szakmai támogatás.

Milyen irányban, milyen eredmények várhatók a precíziós gazdálkodás alkalmazásával?

· Tápanyag visszapótlás

A tápanyag visszapótlást a térinformatikai eszközök segítségével 3 ha-os talajminta felvételezésre alapozva végzik.

· Növényvédelem

A precíziós technika alkalmazásával a differenciált gyomirtást 2007-ben kezdték, számos helyen jelentős gyomirtó szer megtakarítást értek el, amely egyben költség- s környezetkímélő megoldás is. Preemergens és korai posztemergens kezeléseknél kukoricában és napraforgóban 17-25% herbicid-megtakarítást eredményezett a legfrissebb kutatások szerint (ez pedig a költségmegtakarításon túl már jelentős környezetvédelmi szempont is).

De gyomfelvételezést követően tanúságos a mezei acat gyomfolt kezelése is kukoricában, vagy a fenyércirok irtása szenzorvezérelt szórófejjel, ahol a legfeltűnőbb, 30-40%-os volt a gyomirtó-szer megtakarítás.

Hidromotorral hajtott vetőtengely alkalmazásával táblán belül is biztosítható az eltérő tőszám, ez fogja biztosítani a terméshozam optimalizálást. Sőt a hozamadatok pontos ismeretében a vetőmag fajtaválasztását is átgondolhatjuk.

· Alkalmazott technikai megoldások

Saját bázisállomásos RTK robotpilóta, sorvezető dörzskerekes kormányautomatikával, hozamtérképező rendszer, nitrogén szenzor,közvetlen vegyszer-befecskendező rendszer a permetezőgépen, súlymérős műtrágyaszóró, szakaszolással és hidromotoros meghajtással felszerelt szemenkénti vetőgép.

De hogy ne maradjunk újdonság nélkül

Nagy Bence térinformatikai szakmérnök (Agromatic Kft.) az AgLeader OptRx szenzort mutatta be, ami hazánkban még egyedülinek számít, de Csehországban már 90-100, Németországban pedig 800-900 ehhez hasonló elven működő műszer van használatban, a jövő tehát itt is „közeli”.

Sándor Ildikó


Kapcsolódó hírek