Az EU Környezetvédelmi Bizottsága szerdán (január 24.) szűk többséggel megszavazta az új nemesítési technikákat az Európai Unió tagállamaiban.
Versenyképesség, termésbiztonság
A döntéstől azt várják, hogy tovább haladhatunk az olyan új, a GMO-tilalmakat nem sértő nemesítési módszerek (NGT) teljes engedélyezése fel, amik nagy lehetőségeket kínálnak a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság szempontjából. Több EP-képviselő – és egyébként számos magyar kutató, nemesítő – szerint is mind a mezőgazdaság hatékonysága, mind a termésbiztonság, mind a globális gazdasági verseny miatt fontos, hogy előmozdítsuk az innovációt a mezőgazdaságban.
Mint arról tucatnyiszor írtunk mi is, a precíziós genetikai módosítások, biotechnolgiai nemesítési eljárások fő célja a klímaváltozás hatásainak enyhítése, a terméshozamok, beltartalmi előnyök növelése, a növényvédelem fokozása.
Jelölni kell – majd, ha egyszer odaérünk…
Az ökológiai gazdálkodásban azonban általában nem szabad új nemesítési módszereket alkalmazni, ezért több biogazdálkodó érdekképviseleti szervezet bírálta a mostani döntést. Az EP szakbizottsága elutasítja az ilyen vetőmag-szabadalmakat, de hatásvizsgálatot tervez, amivel az a cél, hogy meghatározzák, szükség van-e a bioszabadalmi irányelv módosítására.
További változás, hogy a géntechnológiával módosított magokat külön kell jelölni, címkézni, s a gazdálkodók maguk döntik el, melyik vetőmagot kívánják felhasználni a jövőben. Persze mindez még évekig nem lesz érzékelhető a forgalomban, hiszen évekbe telhet, míg az új szabályok hatályba lépnek az EU-ban.
A precíziós nemesítési eljárások engedélyezését az Agrárágazat is folyamatosan figyelemmel kíséri: legutóbbi cikkeinket itt és itt, meg itt írtunk.
