Az egyik leggyorsabban növő termelési potenciállal rendelkező növény a repce. Annak ellenére, hogy olaját Európában a középkorban is használták már világító olajként és étolajként, az elmúlt évtizedek hozták meg számára az igazi áttörést.
A repce több iparág számára is fontos nyersanyag. Olajnövényként elsősorban olajáért termesztik, ami az étolajtól kezdve a biodízelig hasznosítható, de kedvelt növénye a takarmányiparnak és az élelmiszeriparnak is. A repce a biodízel gyártás első számú alapanyaga, a harmadik számú étolajforrás és annak ellenére, hogy az éves repcedara mennyiség mindössze egy ötöde a szójadara termelésnek, a második számú fehérjeforrás.
Világpiaci helyzetelemzés
Az olajos magvak globális termése a 2009-10-es évben eléri a 440 millió tonnát. Az előrejelzések szerint ebből a repce 59,4 millió tonnát tesz ki, míg a napraforgó 30,7 millió tonnát. A világon a vezető repce termelő országok rangsorát az EU vezeti, megelőzve Kínát, Kanadát, Indiát és Ausztráliát. A repce termelés az elmúlt évtizedekben megtöbbszöröződött és a növény térhódítása még nem ért véget, hiszen a kereslet folyamatosan nő, az egyik húzó keresleti tényező a biodízel gyártás, melynek használatát az EU is ösztönzi.
Az EU-ban az átlagtermés 2,5-2,8 tonna hektáronként. Ez az adat lényegesen magasabb, mint a második, harmadik helyen álló országokban. Jelenleg Kanadában és Kínában 1,45 és 1,53 tonna körül mozog. A kínai átlagtermés az elkövetkező években várhatóan nőni fog, hiszen a műtrágya felhasználásuk elmarad az európai szinttől. Mind Kína, mind Kanada nagy figyelmet fordít a repcetermesztésre és fontos szerepet játszik országaikban. Ennek egyik jele, hogy Kínában nemrégen vezették be a repcét, a 
repce olajat és darát az árutőzsdére is. Kanadában a termést 15 millió tonnára tervezik 2015-re a mostani 11,8 millióval szemben. A negyedik legnagyobb termelő ország India, aki szintén növekvő kínálati-keresleti előrejelzéseket állított fel hazai piacukra. 2020-ra az olajmag felhasználást már 34 millió tonnára prognosztizálják, melynek 41 %-át tenné ki a repce, ez közel 14 millió tonnás termelést jelent. Az átlagtermés folyamatosan nő. A 90-es években 800 kg-ot termeltek hektáronként, míg az idei évben 1,2 tonna körüli adattal kalkulálhatunk. A repcesajtolás folyamatánál növényi olaj gyártó üzemek alapanyagként olajos magvat vásárolnak, melyet olaj és dara frakciókra bontanak. Egy extrahálással működő üzem repcemagból 41,5 %-os olaj frakciót tud előállítani 57,5 %-os dara frakció és 1 %-os veszteség mellett. A hidegen sajtoló üzemek ezzel szemben 35 %-os olaj és 63-64 %-os dara frakciót gyártanak, ahol a darában 10 % körüli olaj marad. A sajtolási adatok alapján Kína megelőzte az EU-t. Mindkét ország 30% feletti világpiaci részesedéssel bír India, Kanada és Japán előtt. Az EU-ban azonban még magasabb a repceolaj felhasználása, mint Kínában. Ennek egyik fő oka a biodízel gyártása. Ez észrevehető az egyre növekvő tendenciát mutató hazai termésterületeken is. A tavalyi évben 21,57 millió tonna repcét sajtoltak az EU 27 tagállamában. Az idei év előreláthatólag nem hoz bővülést, de az elmúlt évek viszonylatában elmondható, hogy a kereslet folyamatosan fejlődik. A 2006/07-es évvel összehasonlítva, amikor 15,7 millió tonnát sajtoltak összesítve a 27 tagállamban, ez 37 %-os növekmény három év leforgása alatt.
Hazai tendenciák
Magyarországon a tavalyi évben 581.000 tonna repce termett, ami 3 %-át tette ki az EU össztermelésének. A 27 tagállam közül Franciaország, Németország, Csehország, Lengyelország, Nagy Britannia és Románia is megelőzi hazánkat. Magyarország legnagyobb repcetermelő vidéke a Nyugat-Dunántúl. 2001 óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a hazai termésmennyiség. Az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a repcetermelés, míg a legnagyobb mennyiségben termesztett olajos magé, a napraforgóé, az utóbbi években 1,2 millió tonna körül mozgott. A 2009/10-es évben, a tavalyihoz képest kis növekedéssel, 272 ezer hektár a vetésterület. A várható termésnagyság egyelőre kedvezőnek tűnik. A repcemag ára feltehetően nem éri el a két évvel ezelőtti szintet, de a tavalyi évnél magasabb árszint várható. A magyar piaci kereslet az elkövetkező években tovább nő, hiszen a Glencore új 600.000 tonna kapacitású üzemet létesít Foktőn, mely felváltva sajtolja majd a repcét és napraforgót. A gyár új igényt, keresletet jelent a repcemag iránt.
Az áralakulások folyamata
A hazai árak kialakulásához a világ kínálat keresletének átlátása fontos a termelők számára. Ezeket az országokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy teljes képet és elképzelést kaphassunk a hazai áralakulásokról. Miután az olajos magvak piaca kiegészíti egymást, így az egész komplexumot figyelemmel kell követni.
Ha egymásra helyezzük az elmúlt évek áralakulásait a különböző termények esetében, akkor az olajárak irányai nem térnek el egymástól. Éppen ezért nem elég a repcetermelési adatokkal tisztában lenni, de követni kell a szója, napraforgó, pálmaolaj termelési adatait is. Az olajos magvak közül a szója rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a világon, így elmondható, hogy e terménynek az áralakulása jelentős mértékben dominálja és irányítja a többi termény áralakulását is. A legkönnyebben a Chicago-i Árutőzsdén lehet és kell a szójabab, dara és olaj trendeket követni (http://www.cmegroup.com/market-data/delayed-quotes/commodities.html). Európában az irányadó árutőzsde, ahol a repcemaggal kereskednek, a párizsi MATIF. A feltüntetett ár egy tonnára vonatkozik, míg egy kontraktus, amivel üzletet lehet kötni, 50 tonnát jelent. A repceolaj és repcedara ugyan szintén megtalálható a MATIF-on, azonban kereskedés, azaz likviditás nincs. Európában a legnagyobb fizikai piac a hollandiai Rotterdamban zajlik. A rotterdami és párizsi árak tükrözik a világkereskedelmi árakat, így a nyomon követésük fontos a repce piac hazai résztvevőinek is.
Az EU nagy figyelmet szentel az alternatív energiákra és a kibocsátás visszaszorítására. A biodízel egyrészről megújuló, azaz alternatív energia, másrészről 20-30 %-kal kevesebb a szén-dioxid kibocsátása, mint a hagyományos dízel üzemanyagoknak. A repce kereslete – mint a biodízel fő alapanyaga – minden bizonnyal tovább nő az elkövetkező években. Az EU megújuló energia direktívája alapján 2020-ra minden tagállamnak el kell érnie a 10 %-os biodízel bekeverési szintet, ez ma Németországban 7,5 %, Nagy Britanniában 5 %. Az adatok alapján látható, hogy a repce magas potenciállal rendelkezik az elkövetkező években is és a mostani magas termelési adatok csak átmenetiek a jövőben elérhető szintekig.
Tömösi Attila
