A starter műtrágyázás rövid hazai története
A kertészeti kultúrák termesztésében régebbi hagyománya van a palánták magas foszfortartalmú oldatba történő mártogatásának, illetve a kiültetett palánták beöntözésének a jobb eredés, a jobb gyökeresedés érdekében. A szántóföldi növénytermesztésben az 1970-es évek közepétől nyílt erre lehetőség az alkalmas vetőgépek (IH Cyklo, Becker) megjelenésével. Ebben az időben nem hozott átütő sikert, részben a technika kiforratlansága, a nem megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkező műtrágyák, valamint az akkori műtrágyázási gyakorlat miatt. Áttörést jelentett az 1990-es évek végétől a piacon megjelent magas vízoldékonyságú és megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkező műtrágyák megjelenése (Kemira). Majd újabb lendületet, felfutást eredményezett a 2000-es évek elejétől meg jelenő mikrogranulátumok piacra kerülése.
A starter műtrágyázás célja
Alapvetően, mint ahogyan már korábban szó volt róla, elsősorban kis mennyiségű foszforhatóanyag (5-10 Kg/ha) és mikroelemek kijuttatása könnyen felvehető formában, a vetéssel egy menetben a mag közelébe, kifejezetten a kezdeti gyökérfejlődésnek – akár kedvezőtlen környezeti tényezők esetén is – elősegítése érdekében.
A köztudatban starterműtrágyázás néven az alapműtrágyázásnak az a formája is meghonosodott, amikor alacsony műtrágya mennyiséget a vetőgéppel egy menetben juttatunk ki a jobb műtrágya hasznosulás érdekében. A jelenlegi tőkeszegény helyzetben kialakult az a gyakorlat, mely szerint a kukorica, napraforgó alá szánt foszfor és kálium összes mennyiség a vetéssel egy menetben, a vetőgéppel kerül kijuttatásra. Ha számszerűsíteni akarjuk, a komplex alapműtrágyával 250-300 kg/ha vagy azt meghaladó mennyiséget szükséges kijuttatni. Azt a gyakorlatot ajánlatos követni, hogy teljes felületre juttassuk ki. Ha ennél kevesebb a szükséglet, vagy ha a pénzügyi lehetőségünk ez alatti mennyiség kijuttatását teszi lehetővé, – és a technikai feltételek is adottak- akkor vetéssel egy menetben vetőgéppel adagoljuk.
Az ilyen módon történő műtrágyázásnál vegyük figyelembe egyrészt, hogy a terméssel kivont tápanyagoknál kevesebb hatóanyagot tudunk csak kijuttatni, így hosszú távon csökkenteni fogjuk talajunk tápanyagtőkéjét, másrészt, hogy az anyagmegmaradás törvényét nem lehet felülírni, a nagy termések eléréséhez nagy mennyiségű tápanyagra van szükség.
Két fontos dolog a vetőgéppel történő kijuttatásnál
1. A gyökérkárosodás elkerülése érdekében a műtrágya kijuttató csoroszlyát, hasonlóan a talajfertőtlenítőjéhez úgy kell beállítani, hogy a mag mellé és alá 5-5 cm-re kerüljön a műtrágya (1.- 2. ábra)
2. A vetőgéppel csak a granulált műtrágya juttatható ki zavartalanul és csak a granulált műtrágya biztosít harmonikus ellátást. A műtrágya fizikai tulajdonságaival szemben elvárt követelmények a keménységét illetően 50 N, a portartalom ne haladja meg a 0,05%-ot. Ismerni kell a sűrűséget az adagoló pontos beállításához.
1. ábra Helyes műtrágya kijuttatás vetőgéppel
2. ábra Műtrágya okozta gyökérkárosodás
Starter műtrágyázás
A starter trágyázás szerepe, jelentősége is fokozottabban előtérbe kerül, ismerve, hogy a növények fejlődésének kezdeti időszakában a foszfor a gyökérnövekedést segíti elő. Aszálytünetek gyorsabban jelentkeznek a gyengébb gyökérzetű növényeken. Vízhiánytünetek először a talaj felső rétegének kiszáradásakor jelentkeznek. Kellő téli csapadék esetén, ha mélyre hatoló, erős, jól elágazó gyökérzettel rendelkezik, a növény a felülről kiinduló aszályt jobban elviseli, a szárazság tünetek később jelentkeznek. A korai időszak jó, felvehető foszfor ellátásával elősegítjük a gyökérnövekedést. A korai foszforhiány tünete a tipikus antociános levél elszíneződés (3. ábra), a legtöbb kukorica hibridre jellemző, néhány Szegedi hibriden ettől eltérő (sárgás) elszíneződés tapasztalható.
3. ábra Foszforhiány /Foto: K+S KALI/
Feltétlenül ajánlott a starterműtrágyázás ha
– a foszfor alapműtrágyázás ősszel történt
– foszfor alaptrágyázás nem volt
– talaj pH < 6,5
– talaj pH > 7,5
– alacsony talajhőmérséklet < 10C?
– a vetés korai
Az egyes tápelemek felvehetőségének eltérő a pH optimuma, a relatív felvehetősége a 6,5-7,5 pH tartomány között a lekedvezőbb (4. ábra) ezért, ha a talajunk ettől eltérő, javasolt a starterezés.
A különböző tápelemek felvehetősége eltérő módon változik a talajhőmérséklet függvényében (5. ábra), a legnagyobb mértékben a foszfor felvehetősége csökken a hőmérséklet esésével.
Ha mindkét kedvezőtlen tényező hatásával együttesen jelentkezik, nagyon jelentős foszfor felvételi csökkenéssel kell számolni (1. táblázat).
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mint már korábban pontosítottuk, a foszfornak a növény korai időszakában a gyökérnövekedésben a gyökértömeg kialakulásában van szerepe. A csapadék és annak eloszlása meghatározó a kukoricatermesztésben. Rapszodikus csapadék viszonyok között különösen fontos, hogy a növényzet megfelelő gyökérzettel rendelkezzen. Elegendő téli csapadék esetén az aszály általában felülről jelentkezik, így ha van megfelelő erős gyökérzet a talaj alsóbb rétegeiből hozzájuthat a növény a nedvességhez, így rövidebb-hosszabb ideig tartó aszályos periódust könnyebben elvisel.
A korai vetés esetenként indokolttá válhat a kukoricabogár lárvakártétel mérséklésében is.
A lárva (6. ábra) kártétele a kukorica gyökér megrágásával a jelentősebb. Míg a fiatalabb lárvastádiumban lévők a vékonyabb gyökérrészeket károsítják, ezzel csökkentve a növény tápanyag és vízfelvevő képességét, addig az idősebb lárvák a szárhoz közelebbi gyökérrészek rágásával a kukorica állóképességét is rontják, kialakul a jellegzetes hattyúnyak tünet.
6. ábra A kukoricabogár második stádiumú lárvái /Foto: Takács J./
A gyökér kártétel megakadályozása érdekében az inszekticides csávázás az ismert okok miatt nem jöhet számításba. Marad a talajfertőtlenítés és az egyéb agrotechnikai műveletekkel történő kártétel mérséklés. Ezek közé tartozik a vetési idő optimálistól való csúsztatása, vagy az optimálisnál későbbi vetés vagy az optimálisnál korábbi. A korábbi vetésnél fokozottabban kell számolni az alacsonyabb talajhőmérséklet okozta foszfor felvételi nehézségekkel. Tehát ilyen esetekben is feltétlenül ajánlott a starter műtrágyák használata.
Milyen lehetőségeink vannak a starter műtrágyázásra?
A starterműtrágyázás mikéntjét a neonikotinoidok időszakos kivonása átértékeli, előtérbe kerülhetnek a normál granulált műtrágyák, de miután helyenként a granulátum szóró adaptert talajfertőtlenítésre kell használni, így a mikro granulátum kijuttatás a talajfertőtlenítő kijuttatással ütközik. A granulált műtrágyák közül elsősorban a jó vízoldékonyságú és megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkező magas foszfortartalmú műtrágyák jöhetnek szóba, amelyek mikroelemeket, elsősorban cinket és bórt, is tartalmaznak.
És természetesen rendelkezésre állnak a mikrogranulált készítmények.
Melyiket használjuk?
Mindkét forma használatának vannak előnyei és hátrányai. Ha mindkettőre van lehetőség, akkor mérlegelni kell, mert a hagyományos lényegesen olcsóbb. Azonos áron a hagyományosból négy-ötszörös hatóanyag mennyiséget juttathatunk ki, vagy azonos hatóanyag mennyiséget negyed áron, és a vetés üteme sem csökken jobban. Az igaz, hogy a mikro granulátumok oldékonysága a kisebb szemcseméretből adódó nagyobb felület miatt jobb. De azt is tudjuk, hogy a növények a csírázást követően nem azonnal gyökérről kezdenek táplálkozni, mire megindul a gyökéren keresztüli táplálkozás addigra a hagyományos granulált készítmények is oldódhatnak.
Mennyit használjunk?
A kijuttatandó mennyiség meghatározásánál az első eldöntendő kérdés, hogy mi a célunk, a növények kezdeti fejlődéséhez szükséges foszfor biztosítása (a klasszikus értelembe vett starter műtrágyázás) vagy a tenyészidőszak tápelem szükségletét próbáljuk valamelyest, de harmonikusan fedezni.
Ha nem a klasszikus starter a kijuttatási cél és van talajvizsgálati eredményünk, akkor ennek ismeretében, ha nincs, akkor a növény igényéből kiindulva válasszunk műtrágyaféleséget. Az adagja 150-250 kg/ha, de vegyük figyelembe, hogy ezzel a módszerrel csak részben fedezzük a növényünk tápelem igényét, főként csak a tenyészidőszak első felére tudunk tápanyagot szolgáltatni. Ennek a hátránya, hogy az időjárás mellett a tápanyag is limitáló tényező lehet, és kicsit jobb termés esetén több tápanyagot viszünk le a területről, mint amennyit visszapótlunk, ez végül is talajaink további elszegényedéséhez vezet. Ez ott alkalmazható, ahol a foszfor és a kálium ellátottság jó, vagy igen jó.
Abban az esetben, ha a cél a kezdeti fejlődés biztosítása, hagyományos granulátumokból 30-80 kg/mennyiség az ideális összetételtől és a körülményektől függően. Ha foszfor felvételre ható fent ismertetett körülmények mindegyike hat, akkor a felső a javasolt adag, a körülmények javulásával az adag hasonló mértékben csökkenthető.
A mikro granulátumokból 10-20 kg/ha szükséges, amely a körülmények kedvező változásával szintén csökkenthető.
Természetesen a starter műtrágyázásnak nem csak a kukorica és napraforgó termesztésben van szerepe és jelentősége, hanem valamennyi termesztett növényünk esetében, ha a körülmények ezt indokolttá teszik.
A korai foszfor pótlásnál nem lehet esetenként figyelmen kívül hagyni a levélen keresztüli kiegészítést, melyre számos készítmény áll rendelkezésre, ami átsegíti a növényeket az átmeneti foszforhiányon.
Összefoglalva
A starter műtrágyázásnak nagy szerepe van a növények kezdeti fejlődésére, gyökeresedésére. Mindez kihatással lehet a termés mennyiségére, az aszálytűrésre. Szerepe lehet a kukoricabogár lárvakártétel mérséklésében különösen a korai vetések esetében. Azt ki kell hangsúlyozni, hogy növények tápanyag utánpótlásában meghatározó az alaptrágyázás, a startertrágyázás csak egy kiegészítő trágyázási forma, mellyel a növény teljes tápanyag igényét nem tudjuk kielégíteni.
dr. Térmeg János
szaktanácsadó
