A szója kereskedelme a világban

A hazai takarmányipar egyik nélkülözhetetlen fehérje forrása a szója. Szinte minden fajú állat eledelében megtalálható valamilyen formában. Magyarországon többször is próbálkoztak termesztésével több, kevesebb sikerrel.

Azonban hazánk mind a mai napig és előreláthatólag a jövőben is importra szorul, így a gazdaságok számára elengedhetetlenül fontos a szója kínálat keresletének áttekintése, a kereskedelem részleteinek megértése.

A továbbiakban áttekintést kaphatnak a szója világpiaci trendjeit befolyásoló országokról, termésterületekről és egyéb ökonómiai tényezőkről.

 

A szója tulajdonságai, története

A szóját, mint a többi olajnövényeket, elsősorban az olajért termesztették és termesztik.

Mára azonban a szójadara melléktermékből társtermékké nőtte ki magát.

Ez főként magas fehérje értékének köszönheti, hiszen a szójadara 44-48 %-os protein értékekkel rendelkezik.

A takarmányiparon kívül a humán élelmiszeriparban is jelentős szerepet szerzett a szója magának.

Napjainkban nehéz olyan ételféleséget találni, amiben ne használnának szójaolajat, vagy darát a majonéztől a párizsin át a tofuig.

A szója proteintermelése hektáronként több mint kétszer akkora, mint bármely más növény fehérje termelése.

Összehasonlítva az állati eredetű fehérjékkel ez az érték még magasabb a szója javára.

Tejtermelő, legelő állatok tartására fenntartott területtel összevetve, akár 5-10-szer, míg húsáért tartott állatok esetében 15-ször több fehérjét termel hektáronként.

Szárazanyagra számolva a szójamag 60 %-ban olajat és fehérjét tartalmaz.

Átlagosan a fehérje 40 %-ot, míg az olaj 20 %-ot tesz ki. A maradék 40% szénhidrogén (35 %) és hamu (5 %).

A szójafehérjék magas hőmérséklettűrő fehérjék, ami megengedhetővé teszi az ennek megfelelő feldolgozást.

A szójafehérje tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, így az egyik legelfogadottabb fehérjeforrás vegetáriánusok számára.

Az aminosavak emészthetősége szintén magas. A szójadara emészthető fehérje értékei a takarmányipar számára kimagasló eredményeket mutatnak más fehérje forrásokkal összehasonlítva.

 

 

A szója Ázsiában őshonos növény és onnan terjedt el a világ más földrészei felé.

Kínában több mint 5000 éve termesztik olaj és fehérje tartalmáért, de kiváló szerepet töltött be a vetésforgóban is, hiszen nitrogéntermelő növényről van szó.

Kínai források szerint időszámításunk előtt 2853-ban Shennong Császár 5 szent növényt hirdetett ki.

Ezek a szója, rizs, búza, árpa és köles voltak. A szója szó japán eredetű.

Az érdekessége az, hogy a növényt nem szójának hívják, hanem „edamame”-nek. A „szóju” eredetileg a szójaszószt jelenti.

Ebből vette át a szója kifejezést a „nyugati” világ és nevezte el a növényt.

Az 1700-as évek elején hozták a növényt először Európába, míg a mai Egyesült Államokba 1765-ben került.

1910-ig azonban Ázsián kívül nem játszott fontos szerepet.

Amerikában először ipari növénynek termesztették, majd az 1920-as években felfedezték az élelmiszer ipar számára is.

A világgazdasági válság hozta meg igazi átütő sikerét. A legnagyobb mecénása Henry Ford volt, a Ford motorgyár tulajdonosa.

1932-33-ban az autógyár 1,25 millió dollárt költött a szója kutatására.

1935-re minden egyes Ford gépjárműben volt szója alapanyag, például a festékekben, de készültek szója alapanyagból műanyagok, textíliák is.

Henry Fordnak köszönhetően az amerikai mezőgazdaságban a szója termesztés fejlődésnek indult. Ford nem csupán az ipari felhasználást, hanem a szója élelmiszeripari felhasználását is támogatta.

Térnyerését a világban a második világháború hozta meg. Európában szükség volt új fehérje forrásra.

 

Az Egyesült Államok intenzív telepítésbe kezdett, ellátta Európát és átvette a világtermelés irányítását Kínától.

Mára azonban a világ első számú szója termelő vidéke Dél-Amerika lett.

Országonkénti lebontásban egyelőre Brazília egymaga nem tudta megelőzni az USA-t, de Argentínával közösen átvették a dobogó legfelső fokát.

A GMO mentes szóják iránti európai igény miatt viszont Brazília lett az EU legnagyobb beszállítója.

A genetikailag módosított, azaz GMO szójákat is az Egyesült Államokban dobták piacra. A Monsanto cég 1995-ben mutatta be először termékét.

1997-re Amerikában 8%-a szója vetésterületének már GMO szója volt. 2006-ra ez az érték már 89% lett.

 

Olaj-, dara-, fehérjeforrás

Mint az olajnövényeknek általában a szójának is az olaj legfontosabb terméke.

A szójadarát sokáig melléktermékként kezelték, mára azonban társterméknek nőtte ki magát.

A mag 38-45%-os fehérje tartalom mellett 20% körüli olaj tartalommal rendelkezik.

A sajtolás folyamán 73-74% dara, 18-19% olaj és 8% szójahéj keletkezik.

A szójahéjat a takarmányipar magas rost tartalma miatt szintén felhasználja. A szójadara fehérje tartalma átlagban 46%.

Ez az érték azonban nem konstans az összes világkereskedelemben kapható szójánál.

Nagy átlagban azt lehet mondani, hogy az Argentínából származó szójadara 44% körüli, míg a brazil, vagy amerikai szójadarák 46%-os értékekkel rendelkeznek.

Az USÁ-ban ezen túlmenően 48%-os, úgynevezett hi-pro, azaz magas fehérje tartamú szójadarát is gyártanak.

Magyarország tradicionálisan brazil darát importál, de kapható a magasabb fehérjetartamú amerikai dara is.

Miután a brazil dara teszi ki az import szinte teljes mennyiségét, így a „szója ára” itthon a brazil szójadara árát jelenti.

Vásárlásnál érdemes a fehérje tartamát bevizsgáltatni, mert ha 44%-os értéket mutat ki a labor, akkor nagy valószínűséggel argentin áruról van szó, aminek alacsonyabb forgalmi értéke van a brazillal szemben.

Az idei évben több mint 435 millió tonna olajnövényt termelnek a világban. A sajtolás után 138,5 millió tonna növényi olaj és majdnem 240 millió tonna dara keletkezik.

Szójából 221 millió tonnát termelnek, azaz majdnem 51%-át az összes olajnövény termelésnek a szója adja.

A sajtolási adatok előreláthatólag 158 millió tonna darát és 37,5 millió tonna olajat mutatnak.

Ezekből az adatokból kiszámolható, hogy 66%-os részesedéssel bír a dara piacán, míg az olaj piacon 27%-kal. A világ takarmányozásában a szójadara fehérje értéke meghatározó szerepet játszik.

 

A szójatermesztés a világ országaiban

A legnagyobb termelő országok világpiaci részesedése minden évben százalékokat mozog a termésterületek és termésátlagok miatt, de az utóbbi években elmondható, hogy az USA 32-35%-os részesedéssel bír.

Második helyen most már tradicionálisan Brazília található Argentínát, Kínát, Indiát, Paraguayt, Kanadát és Bolíviát megelőzve.

A szójabab várható kereskedelmi adatai szerint idén több mint 81 millió tonna árut exportálnak.

A legnagyobb exportőr az USA 38,65 millió tonnával. Brazília és Argentína állnak még a dobogó második és harmadik fokán 25,6 és 7 millió tonnákkal.

A legnagyobb importáló országok listáját Kína magasan vezeti 42,5 millió tonnával az EU 13 millió tonnás éves behozatala előtt.

A szójabab feldolgozása során nyert olaj és dara kereskedelmi piaca, az exportáló és importáló országok sorrendje már más képet mutat, mint a babé.

Az EU-t például annak ellenére, hogy a 27 tagállamban a szójabab termelés még az 1 millió tonnát sem éri el, a magas import számoknak és feldolgozóiparának köszönhetően szójaolajban már jelentős exportáló országok között tartják számon.

Az olaj világkereskedelme 9,5 millió tonna árumozgást mondhat magáénak, míg a szójadara 55 milliót.

A legnagyobb szójaolaj exportáló országok között tartják számon Argentínát, aki egymaga több mint 5 millió tonnát exportál, Brazíliát, az Egyesült Államokat és az EU-t is.

A nagyobb importáló országok között megtalálható Kína (8 millió tonna felett), India, Pakisztán. A dara exportáló országok rangsorát szintén Argentína vezeti közel 27 millió tonnás eredményével.

Az USA több mint 9 millió tonnás kivitelével nem tudott a második helyre kerülni, mert már Brazília is megelőzi a várható 12,3 millió tonnás exportjával.

A három nagy szója ország adja a világ dara kereskedelmének 88%-át. A legnagyobb importáló ország magasan az EU 22,5 millió tonnás behozatallal.

 

A magyarországi behozatal

A magyarországi behozatali adatok évről évre változnak az igényeknek megfelelően, de elmondható róla, hogy az elmúlt 10 évben átlagosan évi 750000 tonna szójadara import volt.

A szójadara kereskedelmi útja három fő irányt mutat. A Duna-Rajna-Majna Csatornának köszönhetően az úgynevezett ARAG (Amszterdam, Rotterdam, Antwerpen, Gent) területről jön áru bárkákban dunai kikötőkig.

A másik irány a romániai Constanta tengeri kikötője felöl jön szintén bárkákban, illetve téli hónapokban akár vasúton, míg a harmadik legelterjedtebb útvonal vasúti szállítással Kopper, vagy Rijeka kikötői felől található.

A kereskedő cégek folyamatosan figyelik ezeket az útvonalakat és a legjobban megtérülő megoldást választva ajánlják az árut a magyar gazdaságok számára.

A körültekintő gazdáknak és agrár gazdaságoknak érdemes ezeket az útvonalakat szintén figyelni és a logisztikai költségeket összehasonlítani.

 

Az árak alakulása

Az árak alakulását a világban Chicago irányítja. Az árutőzsdén megtalálható a szójabab, a szójaolaj és a szójadara kereskedése is.

Első ránézésre bonyolultnak tűnő árakat nem nehéz megérteni. Miután Amerikában még nem az SI mértékrendszert használják, így az árutőzsdei árak sem tonnában értendőek.

A szójabab ára a chicago-i parketten bushel-ben, azaz vékában értendő.

Egy bushelbe (űrmérték) 60 font (súlymérték) szójabab fér bele. 2000 font van egy amerikai tonnában, míg 1,10231 amerikai tonna egyenlő egy metrikus tonnával.

Ezek alapján kiszámítható, hogy a kiírt árat 36,7436-tal kell felszorozni, hogy megkapjuk egy metrikus tonna árát.

Az ár olvasása egyszerű. 4 jegyből áll, például 9420, vagy 9516. Az első számjegy a dollár értéket adja, a második kettő a cent értéket, míg az utolsó számjegy csak 0, 2, 4, vagy 6 lehet.

A 0 jegy 0 értékkel egyezik meg, a 2 negyed centet, a 4 fél centet, a 6 pedig háromnegyed centet jelent.

A fenti példákból kiindulva a 9420 tehát 9 dollár 42 centtel egyenlő, ami 346,12 dolláros tonnánkénti árnak felel meg.

A 9516 pedig 9 dollár 51, 75 cent értéket ad bushelenként, azaz ezt 36,7436-tal megszorozva 349,7 dolláros tonnánkénti árat kapunk.

A Szójaolaj ára az árutőzsdén 100 fontra vonatkozik.

Olvasása nem bonyolult, 38,93 például 38 dollár 93 centet jelent 100 fontonként. 2000 font van egy amerikai tonnában, 1,10231 amerikai tonna egy metrikus tonnában, tehát a 38,93 dolláros árat meg kell szorozni 22,0462-vel, ami jelen esetben 858,26 dolláros árat jelent egy metrikus tonnára.

A szójadara árát a legegyszerűbb átszámolni. A kiírt ár ugyanis egy amerikai tonnát jelent, tehát mindössze meg kell szorozni 1,10231-gyel és megkapjuk a metrikus tonna árát.

Például ha az ár 265,5-öt mutat, akkor egy tonna ára 292,66 dollár.

A szója szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen felértékelődött. Élelmiszer, takarmány és egyéb ipari felhasználása jelentős.

Magyarország és az EU nagyfokú importra szorul a saját termelése elenyésző igényeihez képest, így a mai modern szemléletű gazdálkodóknak és gazdaságoknak folyamatosan monitorozni kell a világ kereskedelmi adatait és azok alapján kidolgozni beszerzési stratégiáit.

 

Tömösi Attila