A tavaszi magágykészítés és újabb gépei

– hogy a vetőmagvak jól keljenek ki a magágyból

A magágy- vagy vetőágykészítés a szántóföldi növénytermesztési technológiák egyik legfontosabb és egyben a legigényesebb talajművelési munkaművelete. A tavaszi vetésű növények esetében ez még nagyobb jelentőségű is, mivel ilyenkor – aránylag rövid idő alatt –, márciustól április végéig több növény vetőmagjai „alá” szükséges a megfelelő minőségű magágyakat kialakítani, vetőágyat készíteni. A tavaszi vetésű kalászos gabonák, a borsó vagy a különböző kapásnövények (cukorrépa, kukorica, napraforgó stb.) vetőágyának kialakítására elsősorban a kombinált, egymás mögött több sorban elhelyezett (talajlazító, aprító, keverő, egyengető, simító, tömörítő és talajlezáró) munkaeszköz összeállítású magágykészítőgépek a legalkalmasabbak.

A kora tavasszal elvégzendő különböző magágykészítések célja az alapművelések és elmunkálásuk során létrehozott talajállapotoknak a vetés körülményeihez való igazítása, amelyek a – külön ezekre a célokra kialakított – magágykészítőgépekkel végezhetők el. A magágykészítőgépeknek függesztett és félig függesztett (ritkábban vontatott), 2,5-15,0 m közötti munkaszélességű változatai vannak. Közöttük az egyszerű, egy vagy két talajművelési művelet elvégzését összevonó munkagépek mellett, a több (4-6) műveletet is egy menetben elvégző kombinált kivitelek a gyakoribbak. A kombinált magágykészítőgépek – szakzsargonban: kombinátorok – talajművelő szerszámai, munkaeszköz-összetételének választéka általában a következő lehet: simítást és talajegyengetést végző, rugóterhelésű (egyenes/fogazott élű) simító lapok, fésűs simítók a talajfelszín egyenlőtlenségeinek elmunkálására; 3-5 (akár 7) sorban elhelyezett, lazítást-porhanyítást-keverést végző merev- vagy rugós szárú fogas boronák/rugós szárú kultivátor kapatagok; valamint a különböző alakú, porhanyító-, tömörítőszerszámokból álló hengerboronák vagy hengerek a magágy lezárására. Ezek a munkaeszközök a magágykészítőgépeken egymás mögötti sorokban – mélységükben eltoltan – a teljes munkaszélességükben vannak elhelyezve. A korszerűbb magágykészítők kiegészítő tartozékai még a traktorkerék-nyomlazítók, a munkaszélességet lehatároló (a munkamenetek közötti átműveléseket megakadályozó) oldallemezek és az egyes műveleti szekciókat működtető mechanikus/hidraulikus rendszerek. A magágykészítőgépek munkaeszköz-összeállítását alapvetően az alapművelések módjai és alkalmazásaik ideje, valamint azok feltételei határozzák meg.

1.táblázat: Magágykészítő gépek munkaeszköz felszereltsége

Megjegyzések: Forrás: internet gyártmányismertetők
*Munkaeszközök jelölése: 1. = mellső simítólap(kák) vagy lazítókés; 2. = mellső rögtörő hengerborona;
3. = kultivátor kapasorok száma; 4. = hátsó simítólap (simító lapkák); 5. = hátsó hengerborona;
6. = hátsó hengerboronák (tandem); 7. = rugós boronafogak;
x = rendelkezik ilyen munkaeszközzel
(x) = lehetséges munkaeszköz kiegészítés (opciósan)

A közelmúlt néhány érdekesebb és figyelemreméltó magágykészítőgép-fejlesztése

A talaj-előkészítő gépek között újdonságnak számít a francia Agrisem cég Vibrogerm nehéz magágykészítő-gépcsaládja, amely 4-12 m közötti munkaszélességekben kínál megoldásokat a vetések előtti egy menetes magágykészítésekhez. A Vibrogerm gépek érdekességei: a vonólaphoz integrált traktornyom lazítók; az elől-hátul hengerboronatagokon gördülő két sorban elhelyezett, 3D biztosítású szárnyas kapák, vagy a négy sorban elrendezett kultivátor kapatestek megválaszthatósága; a traktor vezetőfülkéjéből történő hidraulikus (2-15 cm közötti) munkamélység beállítás és mellső Cross-Board simító lapkasor állítás stb. A talaj visszatömörítésére és lezárására kettős Crosskill vagy fűrészfog profilú, pálcás-léces hengerboronák alkalmazhatók.

Az osztrák Einböck cég – napjaink szélsőséges talajállapotaihoz alkalmazkodva – az eddigi 3,8-7,8 m munkaszélességű Extrem típusú, könnyű magágykészítő gépeinek sorozatát teljesen áttervezte. Az új Extrem magágykészítőgépek zárt keretszerkezetét átalakította és a különböző talajállapotokhoz, valamint a talajszerkezetekhez igazodó, 8-10 cm mélységben dolgozó új talajművelő szerszámokat alakított ki. Az új boronamezőkben – 4-5 sorban elhelyezett – különböző talajművelő szerszámok 48, 64 vagy 100 mm-es húzástávolságokban végezhetik a talajlazítást. A talaj optimális visszatömörítéséhez és lezárásához tandem elrendezésű (fűrészfog profilú, csőpálcás stb.) hengerborona tagok alkalmazhatók.

A cseh Farmet újdonságai a félig-függesztett, 6-9 m munkaszélességű Verso gépek, amelyek a kora-tavaszi magágykészítés eszközei. A Verso kombinátorok egyaránt alkalmasak szántás vagy tarlóhántás után történő magágykészítésekre. A munkagépek hidraulikusan állítható első és hátsó Flexi-Board simítóval rendelkeznek, rugós biztosítású (vídiabetétes) kultivátorkapáik öt sorban kerülnek elhelyezésre. A gépen nincsen lezáróhengersor, így – még nedvesebb talajállapotok esetén is – eltömődés nélkül képes magágyat készíteni. A kultivátorkapák húzástávolsága 75 mm, munkamélységük 2-15 cm közötti. A munkagépekre (opcióban) tandem elrendezésű, spirál-pálcás (DLS típusú) hengerboronák szerelhetők fel.

A Framest Kft által gyártott – 6-7 és 8 m munkaszélességű – Kreator magágykészítők első művelőeszköze (alapkivitelben) a hidraulikusan állítható simítósor, amelyet öt sorban elhelyezve követnek a jó átömlési keresztmetszetet biztosító, 76,5 mm-es húzástávolsággal szerelt emelőíves kultivátor kapasorok. Ezeket a szintén hidraulikusan állítható hátsó simító-sor követi, amely az elsővel szinkronban működtethető, de attól eltérő mélységbe is beállítható. A felszínelmunkálásról alapkivitelben az állítható szögű és mélységű rugós-pálcás boronasor gondoskodik. Szárazabb talajviszonyok esetén a felszín visszatömörítését a boronák helyére illeszthető (rugóterhelésű) csőpálcás hengersor végezheti el.

A Kühne gyártmányú Kompaktor Profi gépcsalád rendeltetése hagyományos vagy csökkentett menetszámú talajművelési technológiákban, a vetés mélységében tömör magágy, a felső talajrétegben apró morzsás, porhanyós talajállapot készítése, vegyszerek és műtrágyák talajba keverése. A kompaktor kialakítású, félig függesztett kivitelű, 6 és 8 m munkaszélességű gépeken az egyes művelőelem-egységek önbeállóan követik a talaj egyenetlenségeit. A gépeken egymás mögött – mélységükben eltolt, de egy egységbe foglalt, a vázszerkezethez csuklósan kapcsolódó – egymástól elmozdulni tudó művelőelem-tartókra különböző munkaeszközök szerelhetők fel. A gépek konstrukciós kialakítása a táblavégi fordulókban kiemelés nélküli üzemeltetést tesz lehetővé.

Opall-Agri Saturn IV magágykészítő kompaktor

A tradicionális cseh gépgyár Saturn precíziós magágykészítő kompaktorán az elmunkáló elemek több sorban helyezkednek el a tökéletes eredmény eléréséért.

Az igen pontos mélységtartást (és persze aprítást, tömörítést) az elől és hátul elhelyezett hengerek garantálják, a munkavégző elemek közül az első sorban 330 mm átmérőjű henger van, amit a rugófeszítésű simító lap követ. Ettől az évtől akár az első sor elé is kérhető simító lemez. Ez után következik a kapaszekció, négy különböző kialakítású, merev, illetve különböző rugós biztosítású és felfüggesztésű kapaszárral. Ezt ismét a henger és simító kombináció követi, garantálva a precíz mélységtartást. A tökéletes lezárást a leghátsó sorban lévő Crosskill henger teszi teljessé, így megfelelő mélységben tömör, de felül aprómorzsás magágy érhető el. Az elmunkáló elemeken túl a gép munkáját rugós biztosítású traktorkerék nyomlazító és oldalsó terelőlemez segíti.

Az előzőekben ismertetett magágykészítő gépek munkaeszköz felszereltségét az 1. táblázat, a gépek főbb műszaki jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze.

2. táblázat Magágykészítő gépek főbb műszaki jellemzői

Megjegyzés: Forrás: internet gyártmányismertetők
*Rövidítések: függ. = függesztett; f. f. = félig függesztett; vont. = vontatott

Alkalmazhatósági kritériumok

A magágykészítő gépek különböző talajokon való alkalmazhatóságának agronómiai és agrotechnikai jellegű kritériumai – a teljesség igénye nélkül – a következőkben foglalhatók össze:

● a vetésre kerülő növények technológiai igényeinek és a talajadottságoknak, valamint a rendelkezésre álló erőgépek üzemeltetési jellemzőinek megfelelően választhatók ki a könnyű, nehéz vagy precíziós magágykészítőgépek, az elvárt szezonteljesítménynek megfelelő munkaszélességben;

● a kisebb vetési mélységű apróbb magvak (pl. cukorrépa) magágyának készítéséhez a precíziós szintezési rendszerrel felszerelt „finom” magágykészítők a legalkalmasabbak;

● könnyű magágykészítő gépeket célszerű használni a jó szerkezetű, középkötött és könnyű talajokon, a sekélyebb magágyak készítéséhez. A gépek fontosabb jellemzői: az alacsonyabb fajlagos művelőelem-terhelés; kisebb tömegű szerkezeti kialakítás és szerszámkombinációk; jól beszabályozható felszínformálás, egyszerű kezelhetőség;

● az ún. kompaktor-kialakítású magágykészítők a kötött, nehezebben elmunkálható és tömörödött középkötött talajokon alkalmazhatók előnyösebben. A kompaktorok legfontosabb jellemzői: közepes fajlagos művelőelem-terhelés; jó talajaprítás-lezárás; cserélhető kapatagok, és az alapművelési hibák hatékony kiküszöbölésére is alkalmas szerszám-összeállítás;

● igen kötött vagy nehezen művelhető kötött talajokon a robusztusabb kialakítású, nagy fajlagos művelőelem-terhelésű és átömlési keresztmetszetű, intenzív talajaprítást végző, masszív kapákkal felszerelt nehéz magágykészítőgépek használata indokolt.

A gépkiválasztás néhány szempontja, az eszközök alkalmazási területei

A gépek kiválasztásánál természetesen több járulékos tényezőt (pl. gépár; gépbeszerzési-konstrukció; gyakorlati tapasztalatok; alkatrészellátás, referenciák) kell még figyelembe venni, amelyek mellett a következőkre is ajánlatos odafigyelni:

• A különböző növények vetése előtti tavaszi magágykészítésekhez általában rövidebb időszakok állnak rendelkezésre, ezért az üzembiztos, megbízható, tartós élettartamú munkaeszközökkel felszerelt gépeket ajánlatos megválasztani.
• a magágykészítésre ajánlott agrotechnikai sebességtartomány 8-14 km/h közötti, ezt sajnos nem minden esetben lehet betartani (gépkapcsolási, energetikai problémák), ugyanakkor feltétlen ügyelni kell a talajfrakciók kedvezőtlen rétegeződésének elkerülésére is;
• a rendelkezésre álló erőgép behatárolja nemcsak a traktor-munkagép gépkapcsolatot (ami alapvetően munkaszélesség függvényű), hanem az előzőleg említett munkasebesség-határokat is. Az általánosan használt (60-80 kW teljesítményű) könnyű univerzális erőgépek 6-8 km/h, míg a nehéz univerzális-, valamint a „szántó” nagytraktorok a 8-12 km/h munkasebesség-tartományban adják le kedvező hatásfokkal motorteljesítményüket;
• az előzőekben említett szempontok figyelembevételével kell dönteni a munkaeszköz-összeállításról, és a gépekre olyan művelő szerszámokat kell megválasztani, amelyek sebességérzékenysége jól igazodik az üzemeltető erőgép által megvalósítható munkasebesség tartományhoz;
• a magágykészítési feladatoknak megfelelően több munkaeszköz-összeállítást ajánlatos beszerezni, mert ezzel bővíthetők a magágykészítőgépek funkciói és alkalmazási területei;
• a tavaszi, általában „lágy” talajon a nagy felfekvő felületű és alacsony nyomású gumiabroncsokkal (szükség szerint iker szerelésben) felszerelt erőgépek használata célszerű, de még ennél is jobb eredmény érhető el a legkisebb talajnyomással dolgozó gumihevederes járószerkezettel rendelkező traktorokkal.
• a magágykészítőeszközök sokféle kialakítása, a gépek különbözősége, egységes gépbeállítási szabályok megadására nem nyújt lehetőséget, viszont a különböző gépbeállításoknál, és beszabályozásoknál mindig az adott gép kezelési utasításában – a gépkönyvében – leírtak szerint kell eljárni!

Dr. Fűzy József