A világ agráriumában is tovább él a rabszolgaság

Rettenetes munka- és életkörülmények, jogilag rendezetlen, biztosítatlan státusz, fizikai és nemi erőszak, kiszolgáltatottság – nem, nem a történelemtankönyvek ókori fejezeteiből idézünk, hanem korunk nyugat- és kelet-európai, dél-amerikai államainak mindennapjaiból. Megdöbbentő esetekről számol be a sajtó a kortárs mezőgazdaság e sötét bugyraiból.

Civilizálatlan civilizáció

Megerőszakolt nők, kifizetetlen és/vagy állati ólban, fűtetlen, higiéniailag elfogadhatatlan szálláson tartott napszámosok – hosszan sorolhatók azok a jogi és humanitárius abszurdumok, amik a mezőgazdasági feketemunka mindennapjait jellemzik világszerte. S nemcsak a fejlődő országokban, hanem Európa közepén is.

Nyáron arról cikkezett a sajtó, hogy Olaszországban hónapok múltán indult csak eljárás egy a román munkásait megerőszakoló, kizsákmányoló gyümölcsgazdaság-vezető ellen. Angliában nemrég jelentettek fel egy fiatal házaspárt, akik gyakorlatilag rabszolgaként tartottak a birtokukon egy napszámosbrigádot. A munkaügyi (és rendőri, illetve más hatósági) ellenőrzések Magyarországon is tárnak fel – hála Istennek, nem ilyen brutálisan embertelen, de foglalkoztatási értelemben komoly – szabálytalanságokat: be nem jelentett alkalmazást, kifizetetlen juttatásokat-járulékokat, túldolgoztatást.

A verseny farkastörvénye

A nagy kézimunka-igényű, nehezen gépesíthető (többek közt a dohány-, a zöldség- és gyümölcs-) ágazatokban Európa-szerte nagy az igény az olcsó munkaerőre, így nem véletlen, hogy Olaszországban, Portugáliában és Romániában a legrosszabb a helyzet, ahol gyakorta 50% feletti a feketefoglalkoztatás. Nem mentség – bár nehezen kezelhető magyarázat –, hogy ezt az állapotot a kiélezett globális verseny tartja fenn. Köztudott, hogy a feltörekvő mezőgazdaságokban (Kína, India, egyes dél-amerikai vagy volt szovjet utódállamok stb.) sokkal alacsonyabbak a termelést érintő bér- és rezsiköltségek. A fejlett agráriumokban tehát sokan a béren próbálnak spórolni.

Ilyen, amikor már az állam is félrenéz…

Míg azonban az európai kultúrnemzetek körében a hatóságok és emberjogi szervezetek hatékonyan lépnek fel a feketefoglalkoztatás ellen, addig egyes ázsiai, dél-amerikai államokban ez sajnos nincs így. Nálunk már az is sajtóhír, hogy a munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatottak 10%-át az agráriumban alkalmazzák. Másutt, például Brazíliában rabszolgaként dolgoztatott embereken az állam sem segít. Ott cirka 160 ezer ember dolgozhat kiszolgáltatott helyzetben. Ám hogy a kormányzatnak ne kelljen (részben anyagi) felelősséget vállalnia, ezért inkább megváltoztatják a rabszolgaság jogi definícióját…

Kohout Zoltán (fotók: gov.uk; justiceinmexiko.org)

higiénia kína