PREGA 2017: sürgető kihívások előtt a magyar gazdák
Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. A rendezvényen 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő volt jelen február 22-én. A PREGA Konferenciát az Agroinform.hu portál harmadik alkalommal szervezte meg, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben.
A mezőgazdaság digitalizációjával foglalkozó legnagyobb hazai rendezvény alapvető célja, hogy bemutassa azokat a technológiai és informatikai megoldásokat, amelyek felkészítik a magyar gazdálkodókat a változásokra. Miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik, és élelmiszerigény ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre. A kitörési pont a hatékonyság növelése lehet. Jelenleg már Magyarországon is elérte az agráriumot az „informatikai forradalom”.
– Az idei PREGA középpontjában az adat, az információ és a haszon áll. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk. Felelősségünk az is, hogy a környezetterhelést csökkentsük, akár úgy is, hogy a termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. A keletkezett haszonnak pedig nemcsak pénzbelinek, hanem környezeti, társadalmi és erkölcsi haszonnak is kell lennie – emelte ki Bolyki Bence, a PREGA konferencia-sorozat alapítója és főszervezője megnyitó beszédében.
A hatékonyság növelése
2020 után várhatóan megváltozik a támogatási rendszer, melynek fókuszába a jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű termény kerül. A konferencia teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére. Emellett olyan, a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási folyamataikba. Ezeket a kérdéseket, az idei évben először, a konferenciát megelőző PREGA Science tudományos eseményen is megvitatták a kutató szakemberek.
A konferencián Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is az fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban. Hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára.
– A precíziós gazdálkodás kiemelkedően fontos szerephez jut az elkövetkezendő években. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, módszereket, illetve felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból– mondta Győrffy Balázs NAK-elnök.
Dr. John Stafford, az angliai Silsoe Kutatóintézet szakembere, aki a kilencvenes évek óta foglalkozik precíziós gazdálkodással, előadásában kiemelte, rengeteg adat, információ képződik a modern technikákkal. A legfőbb probléma, hogy ebből kiszűrjék: mi lesz hasznos a gazdáknak. Megoldást kell találni, hogy ne vesszenek el az információk. Elmondta azt is, hogy a legtöbb európai ország túl lassú az információk feldolgozásában.
A III. PREGA konklúziója: a mezőgazdaság digitális átalakulása elkerülhetetlen, kevesebből többet kell termelni a jövőben, de a kényszer egyben a jövedelmezőbb termelésnek is kaput nyit.
Összeállította: Kalmár Nárcisz