Európában Magyarországon az egyik legnagyobb a méhsűrűség, átlagosan 11-12 család dolgozik egy négyzetkilométeren, ebből adódóan a beporzással nálunk valószínűleg nem lesz probléma egyelőre – a méhek, a beporzók fontosságáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kovács Zoltán erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem címzetes docensével Kék bolygó című podcastjában.
Az ember által fogyasztott élelmiszerek körülbelül egyharmada rovarbeporzástól függ
Ebben minden rovar benne van, amely a beporzásban részt vesz, de a háziméhek jelentősége kiemelkedően magas.
Elrettentő példa Kína, ahol egyes tartományokban a túlzott vegyszerhasználat miatt a méhek száma annyira lecsökkent, hogy tavasszal a gazdák maguk porozzák be a gyümölcsfákat. Azonban ennek hatékonysága, munkaerőigénye, gazdaságossága nem vetekszik a méhek munkájával.
Elhangzott, hogy, vannak olyan területek a világon, ahol már hiányoznak a vadon élő beporzók létfeltételei, ott más módokon kell megoldani a beporzást. Kaliforniában a mandulatermesztők már komoly összeget fizetnek egy-egy méhcsaládért a virágzási időszakban, hogy a mandulaültetvényeket beporozzák. Vannak méhészek, elsődleges tevékenységi körük a beporzási szolgáltatás, és nem a méztermelés.
Meg kell védeni a beporzókat
„Ha nem tesszük meg a szükséges óvintézkedéseket, akkor Európában is baj lehet” – mondta Áder János. A méhész szervezetek ezzel kapcsolatos beadványa az Európai Bizottság előtt van.
Egy dolgozó méh élete hat hét, és ezalatt körülbelül egy kávéskanálnyi mézet tud összegyűjteni. Ez szemléletesen bizonyítja, hogy jól működő, de érzékeny rendszerről van szó. A modern mezőgazdaság, az iparosítás, az urbanizáció, illetve a vegyi anyagok egyre növekvő használata komoly veszélyt jelent a méhekre.
A klímaváltozás miatt sok új betegség és károsító kerül be az európai, illetve a hazai méhcsaládokhoz is, melyek veszélyeztetik a beporzókat.
Akácméz-termelésben Magyarország az első
Európában Spanyolország után Magyarországon termelik a legtöbb mézet, az akácméz-termelésben Magyarország az első, a minőség tekintetében pedig kiemelkedik a hazai méz.
A volt köztársasági elnök nem ért egyet azzal a szabályozással, amely szerint európai uniós termékként árulható az üzletekben az a méz, amelynek 51 százaléka az Európai Unióból származik, 49 százaléka pedig bárhonnan jöhet.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
![a_vetomagok_is_megsinylettek_az_aszaly_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/a_vetomagok_is_megsinylettek_az_aszaly_001-375x389.jpg)
