Agrárgazdasági elemzések

Júniusban az időjárás alakulása vezette az árakat a nemzetközi gabonapiacokon: különösen az Egyesült Államok kukoricatermesztő övezetében tapasztalható csapadékhiány és az aszály miatt kiábrándító argentin termés került az elemzői fókuszba. Végül július elején megérkezett a várt csapadék, továbbá megkezdődött a kalászosok betakarítása, az árak pedig irányt váltottak.

Kukorica

Rég tapasztalhatunk olyan rövid idő alatt bekövetkező intenzív mozgásokat a tőzsdei jegyzésekben, mint amit a május közepe és július eleje közötti periódus mutatott. Pár hét leforgása alatt a chicagói árutőzsde (CBOT) fronthavi és későbbi lejáratú határidők árai egyaránt közel 25%-kal emelkedtek, majd június 3. dekádjával kezdődően hasonló dinamikával estek, visszatérve a májusi szintekhez. A volatilitás hátterében az USA meghatározó kukoricatermesztő övezetében (Corn Belt) tapasztalható időjárási körülmények álltak: a vetést követően nem érkezett csapadék, így a piaci szereplők fokozódó aggodalma „kilőtte” az árakat, majd a június végén érkező eső lehűtötte a piacokat, így az árak visszatértek a hosszú távú trend által kijelölt átlagokhoz.

A fenti, hirtelen fordulathoz a június utolsó napján megjelent, USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) által publikált vetésterület- (Acreage) riport is hozzájárult, ugyanis a jelentés 6%-os vetésterület-emelkedést jelzett a 2022-es évhez képest, amely 1944 óta a legnagyobb vetésterület (38 millió hektár) az USA-ban.

Brazíliában folyik a másodvetésű kukorica betakarítása, az eddigi eredmények megerősítik a rekord termésmennyiséggel kalkuláló előrejelzéseket. A várakozások szerinti 130 millió tonna körüli brazil termés bőségesen kompenzálja az aszály okozta argentin export részleges kiesését a piacról.

Az Európai Unióban az idei kukoricaterméssel kapcsolatos kilátások alapján eddig kedvező képet láthatunk: a vetések jól sikerültek, az állományok általánosságban jól fejlődnek. Kivételt képeznek ez alól a dél-európai országok, különösen Spanyolország és Portugália, hozzátéve, ezeknek az országoknak a kukoricatermesztő potenciálja évről évre csökken. A DG Agri legfrissebb prognózisa szerint közel 64 millió tonnányi termés várható, ez az adat 11 millió tonnát meghaladó mértékű növekedést mutat az előző évvel összehasonlítva.

Összegezve, a kukorica globális termésmennyisége várhatóan az idei évben újból meghaladja a felhasználás mértékét, úgy fest, a piaci szereplők kiegyensúlyozottabb kereslet-kínálati viszonyokkal találkozhatnak az aktuális szezonban.

Hazánkban is kifejezetten szép állományokat láthatunk, az időjárás eddig optimális körülményeket teremtett a vetések fejlődéséhez. Július közepén-második felében lép be a kukorica a termesztés szempontjából kritikusnak tekinthető virágzási periódusba. Amennyiben a növények ebben a szakaszban nem találkoznak extrém időjárási körülményekkel, és a megtermékenyülés jól sikerül, akár jó-kiváló termésmennyiséggel is kalkulálhatnak a termelők. Természetesen ehhez még további csapadékra is szükség lesz.

A tavalyi tételek iránti kereslet marginálisnak tekinthető, jellemzően az aflatoxinproblémák miatt a takarmánypiaci vevők a szükségletüket más helyettesítő terményekkel (búza, árpa) próbálják pótolni-kiegészíteni. Az exportpiac áll, az ó termés a minőségi problémák miatt nem versenyképes, bár az eladók sem tolonganak. Új termésben hasonlóan nincs érdemi mozgás, sem a vevők, sem az eladók nem aktívak.

Búza

Közeleg a fekete-tengeri gabonakorridor-megállapodás újabb lejárata. Több piaci szereplő nyilatkozott úgy, hogy a július 18-ai határidő után egyre kevesebb esély mutatkozik az egyezmény további meghosszabbítására.

Legkevésbé az orosz fél érdekelt a folyosó működtetésében, hiszen az új termés érkezésével egyre kényelmetlenebbé válik a fenntartása, hozzájárulása ahhoz, hogy az egyik legnagyobb konkurense, Ukrajna áruja korlátozások nélkül a piacra jusson. Nem mellesleg, a két ország másfél éve háborúban áll egymással.

A fentieket alátámasztja az a tény is, hogy az orosz búzaexport díjai az elmúlt időszakban folyamatosan csökkentek, jelenlegi árazása kedvezőbben alakul, mint az ukrán tételeké, melyekre kifejezetten magas biztosítási díjak mellett köthetők üzletek.

A globális terméssel kapcsolatos prognózisok változatlanul magas volumeneket mutatnak, a legtöbb előrejelzés szerint 800 millió tonna körüli termésmennyiség várható az előttünk álló gazdasági évben, ami azt jelenti, tekintélyes árualap fog rendelkezésre állni a világ keresletének kielégítésére.

Jól halad a búza betakarítása Európában, és bár az eredmények némileg elmaradnak a korábbi várakozásoktól, jelentős terméskiesésről nem érkeztek hírek.

Magyarországon is megkezdődött a betakarítás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végleges termésbecslése alapján mind a várható mennyiség (6,13 millió t), mind a termésátlag (6,08 t/ha) rekordközeli lehet. Az első adatok, illetve az árpánál tapasztalt eredmények némileg elmaradnak a várakozásoktól, összességében mégis kifejezetten jó termésre van kilátás.

Az árak követik a 9 hónapja csökkenő nemzetközi trendeket. A jelentősen megemelkedett termelési költségek tükrében – az előző évekkel összehasonlítva – a fedezeti pont eléréséhez magasabb termésátlag szükséges. Erre a jobb termőterületeken meglehet az esély, bízzunk abban, hogy a mennyiségi várakozások mellett a minőség kapcsán sem szembesülünk említésre méltó problémákkal.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató