Nemcsak agrárpiacaink döntő többsége köti össze Magyarországot az Európai Unióval, hanem a támogatások aránya is. Tavaly jelentősen visszaesett a mezőgazdasági vonatkozású lízingszerződések száma.
Továbbra is a szántóföldeken landol a támogatások zöme
Mindez az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Pénzügyi hírleveléből derül ki. A jelentés szerint az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 896 milliárd forintot fizettek ki tavaly szeptember 30- ig. A folyósított támogatási összeg csaknem 60 százaléka (521 milliárd) európai uniós, bő 41 százaléka (374 milliárd) hazai költségvetésből került a gazdákhoz. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a Vidékfejlesztési Program kifizetései domináltak (64 százalék), melyek megközelítették az 570 milliárd forintot. A közvetlen támogatások a kifizetések csaknem egynegyedét (23,5 százalék) képezték. A nemzeti támogatásokra 98,4, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 17,3 milliárd forintot folyósítottak az év első kilenc hónapjában.
A támogatások csaknem negyedét a szántóföldi növénytermesztők kapták, míg az állattenyésztők részesedése 17,3, a kertészeteké 5,5 százalékkal volt. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer (I. pillér) a 2022-as időjárási károkra szűk 51 milliárdot folyósított tavaly.
Óvatosabb eladósodás
A mezőgazdaság hitelállománya 2,2 százalékkal 1048 milliárdra nőtt a 2022-eshez képest. (A kedvezményes hitelek aránya 69, a piaci hiteleké 31 százalékot tett ki 2023 szeptemberében.) A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya egyébként 8 százalékkal csökkent, 377 milliárd forintra, és kedvező, hogy a beruházási hitelek voltak továbbra is túlsúlyban – igaz, állományuk bő 10 százalékkal visszaesett. A hitelek zöme – nem meglepő módon – a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,3 milliárd forinttal volt kevesebb, mint 2022-ben.
Bő 20%-os visszaesés a lízingben
A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya hasonló mértékben, 8,8 százalékkal 671 milliárdra nőtt. A növekedés a beruházási és az éven belüli hiteleknél jelentkezett. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 4,6 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt.
Ami jelentősen csökkent, az a mezőgazdasági vonatkozású lízing: a szerződések száma 21 százalékkal csökkent, a tőkekintlévőség összege növekedett.
