Állatjólét, takarmányozás: jön az embermentes állattartás?

Miközben a tartástechnológiák gyors ütemben fejlődnek, az állatokat érő-érintő fertőzések, járványok is egyre nagyobb számban s immár minden fajra kiterjedően jelentkeznek. Már régen nem csak a madárinfluenza és a sertéspestis ad témát az állategészségügynek, az állattartásnak, hanem a száj- és körömfájás, a kéknyelv-betegség. Hol a probléma?

Az állattenyésztés, a járványkezelés jövője nemcsak technológiai, hanem társadalmi és szabályozási kérdéseket is felvet – hangzott el az Agrofuture 2025 konferencia kerekasztal-beszélgetésén, ahol az állatjólét, a takarmányozás, az állategészségügy, valamint az uniós szabályozási változások is terítékre kerültek.

A résztvevők szerint ma már nem elég a technológiai fejlesztés: egyre több kihívást jelent a társadalmi elvárásokkal való megfelelés, az állatvédelmi narratívák kezelése és a járványvédelmi felkészültség biztosítása. Komoly aggodalmat okoz, hogy az állattenyésztés léte is ideológiai támadások célpontjává vált, miközben az európai fogyasztók nagy része továbbra is igényt tart állati termékekre.

A szakemberek hangsúlyozták: a hatékony járványkezelés – legyen szó madárinfluenzáról, afrikai sertéspestisről vagy száj- és körömfájásról – csak strukturált, tudatos és emberi tényezőktől függetlenített rendszerben valósítható meg. Ebben kulcsfontosságú a technológiai modernizáció, az adatvezérelt döntéshozatal, a robotizáció és a precíziós állattartás. A jövő embermentes telepei ugyan még távolinak tűnnek, de a fejlődési irány világos: minél kevesebb humán beavatkozás, annál kisebb járványkockázat.

Különösen nagy hangsúlyt kaptak az uniós szabályozási folyamatok is. A tervezett állatszállítási jogszabályok, a ketreces tartás kivezetése, a szállítási időkorlátozások, valamint az állati jóléti minimumkövetelmények szigorítása olyan kihívások elé állítják a hazai állattartókat, amelyek a versenyképességet is veszélyeztethetik – különösen, ha a harmadik országokból érkező importtermékekre nem vonatkoznak ugyanazok a szigorú előírások.

A beszélgetés végkicsengése: a változás elkerülhetetlen, a felkészültség nem lehet opció. A hatékony járványvédelem, a precíziós technológiák, az állatjólléti követelmények betartása és a társadalmi kommunikáció egyaránt nélkülözhetetlenek az állattenyésztés fenntartható jövője érdekében.