Egyre jobban megy a hazai burgonyatermesztőknek a technológia – erre utal, hogy egyre kisebb területen egyre többet takarítanak be. Idén például 27 tonna feletti a hektárátlag, amire még sosem volt példa. Az összmennyiség már messze nem csúcs…
A több is kevesebb
A KSH adatsorait böngészve lényegében azt látjuk, hogyan tűnik el a burgonya a magyar vetésforgóból. Már az uniós csatlakozás előtt is nagyon kis, 40 ezer hektár alatti területen vetették, az utóbbi tíz évben pedig 20 ezer, majd 2020 után 10 ezer hektár alá csökkent a termőterület. Tavaly már csak 7,5, idén pedig 5,8 ezer hektárra került burgonya-szaporítóanyag. Tavaly a 24 tonnás átlaghozammal még az ország burgonyafogyasztásának durván bő kétharmadát, 210 ezer tonnát állítottunk elő, idén viszont ennél sokkal kevesebbet, mintegy 160 ezer takarítottak be (92%-os készültségi foknál). Még ha ez emelkedni fog is, nyilván beigazolódnak azok a félelmek, hogy ezekben a hetekben, legkésőbb decemberre elfogy a boltokból a hazai termesztésű áru, és a következő szezonig francia, lengyel és más importot főzünk-sütünk.
Nem véletlen, hogy a hazai mezőgazdasági irányítás célul tűzte ki az önellátás megteremtését. Ennek egyik fő feltétele a szakmai tudás további megerősítése, illetve az öntözött területek nagyságának növelése.
Közelítünk az abszolút rekordokhoz
Ugyanakkor a termésátlag mégiscsak örömhír: a 27 tonna feletti hektáronkénti mennyiség példátlan. Noha megyei átlagok szintjén ennél már született magasabb eredmény (2006-ban Jász-Nagykunban 28,8, majd 2014-ben Csongrádban 28,6 tonna jött le egy hektárról átlagban), országosan ez kiemelkedő termésátlag – olvasható ki az Agrárközgazdasági Intézet őszi mezőgazdasági munkákról szóló összefoglalójából, ami az október első feléből származó operatív jelentéseket összegzi. Az import várható növekedését jelzi, hogy már a tavalyi, magasabb termés mellett is nőtt idén a behozatal. A KSH adatai szerint az étkezésiburgonya-import nyárig 2%-kal 24,4 ezer tonnára nőtt január és augusztus a tavalyihoz mérten. Jó hír ugyanakkor, hogy bár kis mennyiségről van szó, a hazai export is nőtt: 62%-kal többet adtunk el külföldön (4,1 ezer t), elsősorban Csehországba, Horvátországba és Németországba.