Van 80 ezres búza is, mégis rengeteg maradhat a nyakunkon

Olyasmi történik a magyar búzával, amire már régen várt a vetőmagosa és a növénytermesztő szakma: kezdi megfizetni a piac a malmi minőséget a takarmánybúzáéval szemben. Sajnos, arra kevés esély van, hogy a 2,5-2,8 millió tonnányi exportra szánt búzát sikerül a harátokon túl értékesíteni, de az emelkedő árak hozhatnak új vásárlókat.

Elmozdulás

Tavaly a magyar búzaexport nem érte el a 2 millió tonnát, igaz, ebben benne volt az aszály miatti gyengébb termés, illetve fontos piacok elvesztése. Az idei, mintegy 2,5-2,8 milliós, exportra szánt mennyiség várhatóan ugyancsak nem fog elkelni a főbb – elsősorban olasz, osztrák és német – vásárlóknál. Ugyanakkor újdonság, hogy a piac most jobban díjazza a minőségi árut, mint az utóbbi másfél, két évtizedben. Eddig folyamatosan azt hallhattuk a szántóföldi növénytermesztés számos szereplőjétől, hogy azért nem éri meg fémzárolt vetőmagot vetni, és nagyobb input-ráfordítással, feszesebb technológiával törekedni a malmi minőségre, mert a piac nem fizetni meg a pluszköltséget. Így is volt: a 2010-es években például általában 2-5 ezer forint volt csak a különbség a két kategória között. A Covid-járvány óta megfigyelhető egy halovány elmozdulás, és idén nyáron is már az erősebb átlagos különbség, bő 5 ezer forint mutatkozott a minőségi javára.

Ma még a takarmány

Ha ez a trend ugyanebbe az irányba tart tovább, akkor visszabillenhet az a folyamat, ami valamikor az ezredforduló táján kezdett kialakulni. A 2000-es évek elején a minőségi étkezési búza dominált a hazai köztermesztésben 70 százalékos aránnyal. Ma ez fordítva van: a lágybúza-előállításé a nagyobb szelet. Most azonban egyre inkább úgy tűnik, annak lesz esélye a jobb értékesítésre, aki malmi minőséget kínál eladásra. A Gabonaszövetség főtitkára szerint a minőségi követelményeknek megfelelő áru ára lényegesen magasabb, mint egy gyenge búzáé. Pótsa Zsófia úgy becsüli, szerint ez most akár 10 ezer forint fölötti különbség is lehet, vagyis a javítóbúza eléri a 80 ezer forint feletti árat is.

Jó üzlet lesz jövőre?

Azt persze nem lehet tudni, mi lesz jövőre. A Gabonaszövetség szerint csak az biztos, hogy 2024-ben kisebb terméssel kell számolni, mint idén. Ez – hacsak nem következik be időjárási probléma vagy előre nem látott importnyomás – újabb lökést adhat a magasabb áraknak. Ugyanakkor az őszi vetési adatokból az is következhet, hogy nagy termés és mennyiség fog rendelkezésre állni jövőre. A gabonafélék vetésterülete az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 2023-ban meghaladta a 2,5 millió hektárt. Az őszi búza vetésterülete a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt, 2023-ban ismét egymillió hektár fölött van, ami közel 90 ezer hektáros (9,5%-os) emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.

A minőség esélyebb lehet

A mennyiségi bőséget az is erősíti, hogy várhatóan jelentős mértékű, el nem adott, átmenőkészlet marad a gazdák raktáraiban. Mint írtuk, nem halad éppen rosszul az export – idén már körülbelül 900 ezer tonna került külpiacokra –, de annyira jól sem, hogy a 2,5-2,8 milliós mennyiségen sikerüljön túladni a következő szezonig.

A jelek szerint – és ebben a Gabonaszövetség elnöke is egyetért – az a búzatermesztő lesz esélyesebb, aki vállalja a nagyobb költséget és körültekintőbb termesztéstechnológiát, és minőségi terményre utazik.