Hogyan kerüljük el a cégautóadót?

Adott egy mezőgazdasági cég néhány agronómussal, akik saját gépjárművet használnak. Üzemanyaguk költségterítéseként minden hónapban kapnak egy adott, fi x összeget. Mivel kapnak üzemanyag-költségtérítést, így cégautóadó-fizetési kötelezettségük is keletkezik. Milyen adófizetési kötelezettséggel és milyen adminisztrációs terhek mellett lehetne ezt a kedvezőtlen helyzetet előnyösebbé tenni?

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. § (2) bekezdésének értelmében nem cégautóadó-köteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó – költségei ellentételezésére – kizárólag az Szja tv. 7. § (1.) bekezdés r) pontja és 25. § (2.) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

A kérdés szerinti esetben az Szja tv. 7. § (1.) bekezdésének r) pontja szerintiek érvényesek, mivel a 25. §-ra való hivatkozás a munkába járás költségtérítéséről szól.

Ennek alapján két lehetőség kínálkozik a cégautóadó jogszerű elkerülésére.

Költségátalány meghatározása

Az egyik lehetséges megoldás az, ha a társaság egy (mindkét fél által elfogadható összegű) költségátalányt határoz meg, és havonta ezt fizeti ki az érintettek számára, a magánszemély pedig nem érvényesít ezzel kapcsolatban költséget: az esedékes munkabére részeként kapott költségtérítés után megfizeti a 15 százalék személyi jövedelemadót (értelemszerűen az átalány összegének megállapításakor e körülményt indokolt figyelembe venni).

Ugyanis a kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget. A „papírmunkát” érintően is ez a legegyszerűbb megoldás.

Kiküldetési rendelvény

A másik lehetséges megoldás a kiküldetési rendelvény alkalmazása. Nem keletkeztet ugyanis cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

Az Szja tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja alapján igazolás nélkül elismert költségnek minősül a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett távolság szerint az üzemanyagfogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

Fentiek értelmezésében, az Szja tv. fogalmai szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –,ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is, megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti (…), akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban a kifizetővel [Szja tv. 3. § 10. pont].

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig megőriznie. A bizonylaton fel kell tüntetni

• a magánszemély nevét, adóazonosító jelét,
• a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát,
• a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét,
• az utazás költségtérítését,
• az élelmezési költségtérítést.

A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell. A kiküldetési rendelvényt elektronikus úton is ki lehet állítani.

Ha a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető – ha a magánszemély nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a bevételnek nem számító részt meghaladó többlettérítésből személyijövedelemadó-előleget von le. Ilyenkor (feltéve, hogy a magánszemély később sem számol el tételesen költséget) a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

További felmerülő kérdések

Fentiekben feltételeztük, hogy a szóban forgó magánszemélyek a társaság munkavállalói, tulajdonosai. Ha viszont vállalkozói szerződés keretében megbízott egyéni vállalkozókról van szó, úgy ők akkor mentesülnek a cégautóadó alól, ha a jövedelemszerző tevékenységükhöz használt saját gépjármű költségelszámolásához az 500 km-es átalányt választják.

A kérdésben nem esett szó a szóban forgó személygépkocsik típusáról. Ha adott esetben azok megfelelnek az alábbiaknak (esetleg tervezik ilyenek vásárlását, lízingelését), akkor ugyancsak mentesülnek a cégautóadó fizetése alól.

A pick-up gépkocsikról van szó. Ezek megengedett együttes tömege a 2500 kg-ot meghaladja, így az Szja tv. 3. § 45. pontja értelmében – a törvény rendelkezéseinek alkalmazásában – nem minősülnek személygépkocsinak. A Gjt. szerint viszont cégautóadó-köteles a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi: gazdálkodó szervezet tulajdonában álló jármű a tulajdonlás okán, a költségek elszámolásától függetlenül, míg magánszemély esetében a jármű használatával összefüggő tételes költségelszámolás esetében.

Adott esetben megfontolandó a társaság részéről ilyen jármű beszerzése.

A Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. hazai tulajdonú jogi és gazdasági szakkiadóként elkötelezetten támogatja naprakész jogi és gazdasági információkkal a családi gazdálkodók, őstermelők, mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások tevékenységét.

SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS TANÁCSADÁS DÍJMENTESEN, ÖNNEK!

Gazdálkodásban, adózásban, járulékfizetésben, munkaügyben és több más jogterületen kompetens szakértőink a vállalkozása szempontjából rendkívül lényeges adózási kérdésekben bármikor segítséget nyújtanak Önnek díjmentesen, az Agrárágazat mezőgazdasági havilappal történő együttműködésünknek köszönhetően.

Telefonos szakértőinket a 06-1880-76-00 telefonszámon éri el munkaidőben, hívjon minket, és használja ki az egyedi konzultációs lehetőséget szakértőinkkel.

Leipán Tibor
adótanácsadó, cégjogi szakértő
Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont állandó vezető szakértője