Már piacon az egyik legkedveltebb gyümölcsünk, a csemegeszőlő

Évente mintegy 10-12 ezer tonna friss piaci fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra, a hazai fogyasztás azonban ennél magasabb. Így az elmúlt években jelentősen bővült az import – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös közleményben hívja fel a figyelmet, hogy hamarosan megjelenik a piacok kínálatában a zamatos hazai csemegeszőlő.

A hazai gyümölcsöt piacokon, zöldséges boltokban találhatjuk meg

Az üzletláncok polcain az itthoni mellett elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk. A hazai zamatos gyümölcsöt inkább a piacokon és a zöldséges boltokban találhatjuk meg.

A nyár végi – őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse a csemegeszőlő. Különleges beltartalmi értékeinek köszönhetően nem véletlenül tartozik az egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsök közé a világon. Magyarországon augusztus közepén-végén jelenik meg a piacokon a hazai csemegeszőlő, korai érésű fajtákkal.

Számos borszőlőként besorolt fajta is keresett étkezési szőlőként

Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta és 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. Emellett számos borszőlőként besorolt fajta is keresett étkezési szőlőként. A fajták sokszínűségének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova.

A csemegeszőlő fajtákat piaci szempontból színük szerint csoportosítjuk: fehér, kék, piros, valamint bogyóméretük és alakjuk (kerek, hosszúkás), fürtméretük szerint (tömegük alapján), valamint megkülönböztetünk magos és magnélküli fajtákat. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vásárlók és fogyasztók körében.

Hazánkban az idén mintegy 371 hektáron termesztenek csemegeszőlőt

A három legjelentősebb termőkörzetünk: Bács-Kiskun – (142 hektár); Heves – (62 hektár); Tolna vármegye (46 hektár).

Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. A friss piacra kerülő étkezési szőlő mennyisége évente 10 000 – 12 000 tonna körül alakul.

A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlő-termesztés kifejezetten tőke és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igénnyel, ráadásul jelentős mértékben kitett az időjárási kockázatoknak is. A kereslet ugyanakkor jelentős: 20 éve világszerte folyamatosan nő az igény a jó minőségű csemegeszőlőre.

A csemegeszőlő-fogyasztás évről évre folyamatosan emelkedik

Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik. A növekvő trendet az import adatok is alátámasztják: az elmúlt négy évben gyakorlatilag a duplájára emelkedett a csemegeszőlő behozatal (a 2018-as 7100 tonna után 2021-ben 14400 tonna volt az import). Elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk a boltok polcain.

Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára, mivel annál több antioxidánst tartalmaz. A hűtőben a szőlő egy hétig is eláll.

A szőlőtermelők támogatása érdekében idén is lesz közös szüreti ellenőrzési program, mely során a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) működik együtt, és az ültetvények mellett a szőlőt feldolgozó borászati üzemek is kontroll alá kerülhetnek.

Forrás: NAK és FruitVeB