Támogatás jár hozzá, kiválóan tűri a meleget és az Alföld középkötött vályogtalajait, és kevésbé is zsarolja őket, mint a napraforgó vagy a kukorica. Ha van jó tipp az alföldi mezőgazdaságban a „klímás vetésforgóra”, az a csicseriborsó.
Otthon érzi magát
A csicseriborsó kifejezetten „klíma-kompatibilis” növény: jól tűri a meleget, éréskor kifejezetten szereti a száraz időt, és már 300–500 mm éves csapadék mellett is stabilan terem – írja a MezőHír. Magyar viszonyok között a vetés ideje a fagyosszentek előtt–körül van; a növény a pangó vizet nem bírja, hidegsokk esetén virágot rúghat, de a Dél-Alföld középkötött vályogtalajain kifejezetten „otthon érzi magát”. A technológia nagyrészt a takarmányborsóéval egyezik: 45 cm-es sortáv, sima talajfelszín (alacsony vágás!), 140–150 kg/ha vetőmag (Kabuli típusnál), ami hektáronként 140–150 ezer forintos tétel — vagyis a legnagyobb költségblokk maga a vetőmag. A „belépő” hozamszint 1,5–2,0 t/ha, a valós potenciál 3–4 t/ha; öntözés nélkül a Dél-Alföldön több tábla már most 3+ t/ha-t hozott, az országos „tipikus” eredmény 2 t/ha körül alakul.
Növényvédelem és vetésforgó – gyakorlati előnyök
A faj növényvédelme ma még szűk (a legtöbb engedély bio-alapú), ezért a gyomirtási stratégiát erősen a vetés előtti időszakra kell helyezni (totál + mechanikai eszközök), kórokozók ellen réz–kén az alap, rovarkártétel főleg a gyapottok-bagolylepke és molyok miatt fordul elő. Agronómiailag a csicseriborsó a vetésforgó „javító embere”: pillangós lévén nitrogént köt, így kvázi N-pótlás nélkül termeszthető, és a napraforgóhoz vagy kukoricához képest érezhetően kevésbé „zsarolja ki” a talaj P- és K-készletét, valamint a talajnedvességet. Ennek nagyon gyakorlati hozadéka van: olcsóbb tápanyag-menedzsment, kevesebb vízstressz a következő kultúrában, számottevő pozitív utóveteményhatás búzában–árpában.
A csicseriborsó alleopátiás hatásának kedvező aspektusairól ebben a szakmai cikkben számoltunk be.
Piac, támogatás, jövedelmezőség – mikor állnak össze a számok?
Pénzügyi oldalról a klímakockázat-csökkentés mellé közvetlen támogatás társul: termeléshez kötött támogatás jár, ha eléri a 2 t/ha-t (163 euró/ha, kb. 64 ezer Ft), ami érdemben javítja a kalkulációt egy olyan évben is, amikor a nyári csapadék bizonytalan. A jövedelmezőség kulcsa, hogy a hozam legalább 2 t/ha legyen, a minőség pedig illeszkedjen a vevőhöz. Belföldön a feldolgozói kör még épül: ma két konzervgyár, egy nasigyártó és egy humusz-előállító veszi rendszeresen. A kereslet Nyugat-Európában is gyorsan nő a bevándorlói és egészségtudatos fogyasztói hullám révén. A tapasztalat szerint a „piacnyitó” volumen 200–300 tonna, amit 4–6, azonos fajtát és technológiát használó gazdaság együtt könnyen elő tud állítani. Értékesítésben addig is működnek a réspiacok (hazai csomagolók, HORECA, közvetlen export), de a faj valódi kitörése akkor jön el, ha a kínálat egységes és skálázható.
Összességében: a csicseriborsó a magyar vetésforgó egyik legígéretesebb, klímaálló „biztosítéka”. Kevesebb vízzel is hoz, erős elővetemény, mérsékelt inputigényű, támogatott — és van piaca. Aki 10–15 hektáros blokkokkal, fegyelmezett gyomkezeléssel és minőségi betakarítással indul, reális eséllyel éri el a 2 t/ha-t, onnantól pedig a számok — és a talaj — is a csicseriborsó mellett állnak.
(forrás: MezőHír)
Agrárágazat Tudástár – Klímatűrő csicseriborsó
A csicseriborsó klíma-kompatibilis növény, amely jól tűri a szárazságot és a meleget, így kiválóan illeszkedik az Alföld vetésforgóiba. A 300–500 mm csapadékot is jól hasznosítja, miközben a pillangósokhoz hasonlóan nitrogént köt, így javítja a talaj szerkezetét és termékenységét. Közvetlen támogatás (163 euró/ha) is jár utána, és a vetésforgóban a kukoricánál, napraforgónál kisebb tápanyagigényű, kedvező utóvetemény-hatással.
