Kis mennyiségben ugyan, de már elérhető a piacokon és a zöldségeseknél a friss magyar dinnye, és két hét múlva már minden hazai üzletláncban kapható lesz. Elkél a magyar vevő a boltokba, mert sajnos dinnyefronton sem áll jól a magyar piac. A közhiedelemmel ellentétben egyébként a gyümölcs magját is érdemes megenni – igaz, itt egyvalamire figyelni kell!
Évszázados hírnév – nem alaptalanul…
Mint minden, a dinnye szürete is hamarabb kezdődik idén. A fóliasátras termelésből származó, még kis mennyiségű (a hazai termesztésnek csak 3-4%-át adó) áru már június közepén megjelent a piacokon és egyes zöldségeseknél. A szabadföldi szüret is hamarosan indul, így június 25-től elindulnak a szállítmányok az áruházláncokba, és július elsejétől minden magyarországi üzletláncban kapható lesz magyar görögdinnye. A magyar árut nemcsak minőségének évszázados hírneve teszi vonzóvá – valóban tényszerű érvek szólnak mellette. Egyrészt nem kell annyit utaztatni, mint a spanyol, görög vagy más távoli importárut. Másrészt az utóbbi években, nagyrészt az EU-támogatásoknak köszönhetően hatalmasat fejlődött a termesztéstechnológia és a postharvest logisztika. Jobb szaporítóanyagok, fajták jelennek meg, és korszerűbb, hatékonyabb a tárolási, válogatási eljárások műszaki háttere.
Szeretjük, exportképes, mégis küszködik
Szomorú ugyanakkor, hogy a hazai termőterület csak lassan kúszik felfelé. Míg 2015-ben még több mint 6000 hektáron állítottunk elő görögdinnyét, addig idén is csak 3300 hektárra nőtt. Ugyancsak hervatag a kereskedelmünk: 9 éve még majdnem 80 ezer tonnát exportáltunk, a 2020-as évekre ez felére csökkent, és idén is maximum 40-50 ezer tonnás kivitellel kalkulálhatunk. Közben viszont az import 10 ezer tonnáról 18-20 ezerre nőtt 2020-ra. Sajnos a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőinket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, hogy ez 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több, mint harmada kerülhet exportra. A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül – áll a FruitVeB és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében. A NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete 2018-ban arra szövetkezett, hogy javítsák a magyar dinnye piaci pozícióit. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtek együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően – amiben nagy szerepe volt az egyesületnek – változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru.
Szuperegészséges – a magja is!
A termelők az idén mintegy 160-180 ezer tonna görögdinnyére számítanak. A magyarok 10-12 kilót esznek meg egy évben, és ez szerencsére ugyancsak növekvő trendben érvényesül. Ez részben az egészségtudatos táplálkozás terjedésének is köszönhető. Továbbá sok fajta kisebb méretű gyümölcsöt terem, ami – a társadalmi, életmódbeli változások révén – népszerűbb, hiszen több az egyedülállóü, egyedül élő ember, aki kisebb, 4-6 kilós súlyúakat vásárol. érdekes társadalomszerkezeti és életmódváltozás-beli módon kg/fő a dinnyefogyasztás.
A dinnye egyébként tényleg szuper-élelmiszer. Bő 90%-a víz, így kiváló forrás a tiszta és tápanyagdús folyadékpótlásra. A sárgadinnye kiváló karotin és C-vitamin forrás, bőr- és meghűléses betegségek mellett jót tesz a gyomor-, bél- és veseműködésnek. A görögdinnye magas citrullin- és likopintartalma óvja az egészséget. Mindkét faj kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. Fontos érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban. Ám ahhoz, hogy e beltartalmi értékek hasznosuljanak, alaposan össze kell rágni!
