A háború hatására bombaként robbannak az élelmiszerárak

Írta: Kohout Zoltán - 2022 március 30.

Miközben Európa a gáz, az olaj és a műtrágya hiányától, drágulásától tart most a legjobban, mélyebb elemzések szerint egy ennél sokkal ijesztőbb fenyegetés vár a Földközi-tenger, sőt, Észak-Afrika régióira is. Egy oroszszakértő szerint a gabona ügye veszélyesebb, mint az energiahordozóké, sőt fenyegetőbb az orosz bombáknál is.

Pusztul az agrár- és élelmiszeripar is

Miután az élelmiszer- és alapanyagárak már tavaly is erőteljesen emelkedtek, érthető, hogy az év eleji és a háború kirobbanását követő hírek drasztikus áremelkedésekről szóltak. Részben azért, mert az orosz-ukrán háború az emberi szenvedésen túl további súlyos következményekkel jár. Egyrészt nemcsak katonai objektumok pusztulnak el, hanem élelmiszerraktárak, kikötői és szárazföldi szállítmányozási vonalas létesítmények. Másrészt akadozik az élelmiszertermelés. A gazdaságok nem jutnak hozzá az (elegendő) üzemanyaghoz, műtrágyához, továbbá hatalmas állatpopulációk kényszervágását kell végrehajtani.

Ők a világ fő gabonaexportőrei

Ha a nagyságrendeket nézzük, képletesen megmutatkozik ez. Míg 25-30 éve az ukrán, orosz, belarusz, kazah mezőgazdaságot nem tartották számon a globális export-élmezőnyben, addig ma már az ukrán és az orosz gabonakivitel az ilyen listák élén van. Az oroszok a világ legnagyobb búzaexportőrei, árpa- és cukorrépa-termesztői, gáz- és részben ennélfogva műtrágyaexportőrei is.

Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, Európában pedig a legnagyobb kukorica- és repceexportőr. Emellett az orosz befolyás alatt lévő Fehéroroszország a világ ötödik és Európa második legnagyobb műtrágyaexportőre.

műtrágyás zsák

Mindebből következően ez a térség nemcsak az Ukrajnától nyugatra eső európai mezőgazdaságot és élelmiszeripart látja el, hanem a Közel-Kelet és Afrika több országát is. Vagyis sok olyan országot és térséget, ami a migráció és a politikailag instabilitás miatt kockázat Európa számára is. Könnyű belátni, milyen földrengésszerű következményekkel járhat, ha mennyiségben sokkal kevesebb, ugyanakkor sokkal-sokkal drágább áru érkezik ezekre a vidékekre Kelet-Európából…

Oligarchák kezében válik fegyverré a kenyér

Dr. Olekszandr Perekhozhuk, a magyar Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudósa mindehhez hozzáteszi: az élelmiszer akkor tud fegyverré válni, ha nem a piac, hanem a politikai döntéshozók kezébe kerül az árutermelés és a kereskedelem irányítása. A diktatorikus orosz és fehérorosz államokban ez a helyzet – nem a piaci realitás dönt, hanem az állam és a hozzá hű oligarchák. Akár óriási olajvállalatokról, vegyipari üzemekről, nyersanyagról, kereskedelemről, élelmiszerről vagy agrárvállalatokról van szó, ezek a monopóliumok döntenek.

A szakember szerint azonban az energiaárak rugalmassága minden esetben nagyobb lesz, mint az élelmiszeráraké, különösen a kenyéráraké. Vagyis miközben ma még elsősorban az orosz gáz- és olajügy van a figyelem előterében, aközben a gabona- és élelmiszerellátás sokkal nagyobb kockázatokat hordozhat.

szántóföld

Ez magyarázza a dél-ukrán területek és kikötők megszállását

Szerinte ez magyarázza azt is, hogy az orosz elnök és az orosz oligarchák miért Ukrajna déli részének – ahol a legjobb földek és a fekete-tengeri kikötők vannak – megszállásával igyekeznek a gazdasági érdekeiket érvényesíteni. „Ha Ukrajna elveszíti déli területeit, akkor elveszíti a világpiachoz való szabad és közvetlen hozzáférést is. Ebben az esetben Oroszország ellenőrizné az ukrán búza teljes exportját, és ha a fekete-tengeri régió teljes gabonakereskedelmét ellenőrzése alá vonná, úgy a gabonát új élelmiszerfegyverként használhatná”, írja a szakember. Hozzáteszi: ez az élelmiszerfegyver veszélyesebb, mint a földgázfegyver vagy az olajfegyver, sőt még az orosz rakétáknál vagy bombáknál is veszélyesebb…

(fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)