E sorok írásakor még nem tudjuk, milyen irányt vesz az orosz-ukrán konfliktus, annyi azonban bizonyos, hogy a nemzetközi és így a magyar terménypiacokra is jelentős hatással lesz, akár enyhül, akár esetlegesen súlyosbodik a két ország közötti feszültség.
Kukorica
Az elmúlt hónapokban a vezető hírek között szerepelt az Ukrajna és Oroszország között kialakult súlyosnak tekinthető viszály, amely jelentős hatást gyakorol mind az európai, mind a nemzetközi gabonakereskedelemre. Amennyiben a konfliktus eszkalálódik, a gabonaárak, különösen a kukorica és a búza, az olajos növények közül pedig a napraforgó árai akár erőteljes emelkedést is mutathatnak. A piacok ezt a feszült geopolitikai helyzetet egyfajta „kockázati prémiumként” a jelenlegi árszintekbe már beépítették. Abban az esetben, ha az elmúlt évek talán legjelentősebb, európai országok közötti szembenállása az enyhülés irányába mozdul – melyre a február közepén olvasható hírekből következtetve talán nagyobb esély körvonalazódik –, az árak lefelé mutató korrekciója bizonyosan bekövetkezik.
Vegyes hírek érkeztek Dél-Amerikából. Míg a várható szójatermést a brazil hatóságok rendre vágják vissza, egyelőre a kukoricával kapcsolatos várakozások változatlanul optimisták. Ezt erősítette meg a február 9-én megjelent USDA- (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) riport is: a globális termés továbbra is rekord (1,205 milliárd tonna) magasan alakul, a fordulókészlet pedig az elmúlt gazdasági év zárószintjével összehasonlítva közel 10 millió tonnával emelkedhet.
Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az emelkedő termelési és logisztikai költségeket sem, hiszen a kukorica egy intenzív termesztéstechnológiájú szántóföldi kultúra, így a vetésszerkezet kialakításakor a megváltozott költségszerkezethez a termelőknek igazodniuk kell. Egyelőre nem körvonalazódik érdemi változás a kukorica globális vetésszerkezetében, úgy tűnik, a világpiacon kialakult árszintek kompenzálják a magas input- és energiaárakat.
A Stratégie Grains francia elemzőház februári jelentése szerint az EU-ban a következő gazdasági évben valamelyest csökkenhet a kukorica vetésterülete (9,1 millió ha vs. 9,3 millió ha), ezzel párhuzamosan a várható import mennyisége némileg emelkedhet. Az ukrán forrás mellett jelentős brazil kukorica is érkezhet az unióba. Magyarországon továbbra is alacsony a piaci aktivitás. Az árszintek változatlanul a párizsi árutőzsde (MATIF) határidős jegyzései felett „horgonyoznak”, így a magyar kukorica egyetlen exportpiacra sem kalkulál, mind a prompt, mind a határidős kötések iránti érdeklődés az export vevői részéről megszűnt. Ezzel párhuzamosan megérkezett az első, importot bemutató statisztikai adat: a KSH szerint 2021 novemberében 145 ezer tonna kukorica érkezett Magyarországra. Ez az adat természetesen rekord, olyannyira, hogy kijelenthetjük, az elmúlt 5 év átlagos éves importvolumenéhez (160 ezer tonna) hasonlítva egy hónap alatt közel akkora mennyiség érkezett be az országba, mint korábban egy teljes év alatt. A 2021-es terméseredményekről is megérkeztek az első, KSH honlapján hozzáférhető adatok, melyek szerint az elmúlt évben 1,043 millió hektárról 6,3 millió tonna kukorica került betakarításra. Bár alacsonyabb mennyiségű kukoricatermést utoljára 2012-ben láthattunk (4,75 millió tonna), a betakarítás kezdetén megfogalmazott várakozásokat a publikált adatok jelentősen felülmúlták, nem beszélve arról, hogy a mérlegben közel 1,6 millió tonnányi többlet mutatkozik, mely exportárualapot képez. A korábban említett „kiárazottság” miatt azonban ez a mennyiség egyelőre nem tudja elhagyni az országot.
Búza
Hasonlóan jelentős bizonytalanságot „cipel a hátán” a globális búzapiac is, melynek fókuszában a kukoricapiacokhoz hasonlóan az orosz-ukrán konfliktus lehetséges kimenetele áll.
A két ország közötti feszültség ellenére a fekete-tengeri kikötőkön keresztül zajló gabonaexport alapvetően zökkenőmentesen zajlik.
Új elem az orosz exportszabályozásban a február 15-től bevezetett exportkvóta, mely egyelőre június 30-ig marad érvényben. A kvóta mértéke búza esetében 8 millió tonna a jelzett időszakra. Az elemzői konszenzus szerint ezt a mennyiséget bizonyosan nem haladja meg a várható export, így a kvótának inkább egyfajta üzenet jellege lehet, semmint valódi piacszabályozó eszköz funkciója.
A globális kereslet-kínálati viszonyokban alapvető változást búza esetében sem jelzett az aktuális USDA-riport, a termés és a fordulókészletek arányai érdemben nem változtak. A nemzetközi tőzsdei árak ezeknek megfelelően, a november végi tetőzést követően – jelentős ingadozások mellett – lefelé mozogtak. Kereskedelmi szempontból az észak-afrikai országok felé változatlanul a francia búza versenyképesebb, Közel-Keletre pedig mind az orosz, mind az ukrán kukorica kalkulálhat, attól függően milyen árelképzelésekkel indítanak tendert a vásárlók.
A magyar búzapiac kis túlzással tetszhalott állapotba került. Óbúza-készletek elvétve kerülnek elő, az új búza értékesítésével a termelők egyelőre várnak, részben a csapadékhiányos tél miatt, részben a magasabb árak reményében.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató