Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke, az Axial tulajdonosa a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett nyitókonferencián úgy fogalmazott, Európa fejlett országaiban csak úgy, mint hazánkban, az agráriumban egyre magasabb az ott dolgozók átlagéletkora, a gazdálkodók nagy része a nyugdíjhoz közeledik, ezzel szemben alacsony a fiatal korosztályokba tartozó gazdák és az alkalmazottak aránya, miközben nap mint nap szembesülünk a munkaerőhiánnyal. A MEGFOSZ által kezdeményezett népszerűsítő program segítségével szeretnék felkelteni a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét az agrárgépészet területén fellelhető, tényleges kiugrási esélyt kínáló szakterületekre, illetve bemutatják a számukra a gépészeti ágazat kínálta életpálya modellt. A felmérések alapján a fiatalok kevésbé ismerik az agrárium világát, holott a mezőgazdaság öleli át az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő szakterületek sokaságát. A növekvő népesség ellátása miatt alig néhány évtized múlva világszerte kiemelt szerepet kap az élelmiszertermelés, ezen belül is a különböző technológiák alkalmazása, a termelés gépesítése.
Vonzó karrierkép
A nyitókonferencián Szabó István, a Szent István Egyetem dékánja rámutatott, a fiatal generáció elé világos, vonzó karrierképet kell vázolni. Ennek kialakítása feltételezi a felnövő generációk és az idősebbek párbeszédét, a tehetséggondozó programok erősítését, újabbak életre hívását a szakiskolák és a felsőfokú intézmények bevonásával, valamint az oktatók megbecsülésének a fokozását. A szinte űrtechnológiát felvonultató agrárgépész ágazat magában rejti egy karrier lehetőségét – ecsetelte az egyetem dékánja –, csakhogy ez a foglalkoztatottak és az iskolapadokban ülő tanulók, diákok számában jelenleg nem tükröződik. Leértékelődött a mezőgazdaság presztízse. Ennek egyik következménye, hogy évente alig több mint 90 diák választja a hazai egyetemek, főiskolák gépészkarait, ott is szétszórtan, hiszen intézményenként legfeljebb 10-20 hallgató tanul az agrárgépész szakokon. Valkó Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője arról számolt be, hogy 2000 óta a felére, 480 ezerre csökkent a piacokra is termelő egyéni gazdálkodók, őstermelők száma, a gazdasági szervezeteké 8000 körüli, lényegében változatlan. Az ágazat szereplői között 17 százalék a valamilyen agrárvégzettséggel tevékenykedők aránya (ezen belül a döntő többség alapfokú ismeretekkel bír, 3 százalék a diplomások aránya). Vagyis, a nagy többség – nem lebecsülve tudásukat, de mégis csak képzettség nélkül, saját tapasztalatra támaszkodva és a hagyományokat követve boldogul. Beszédes adatsor továbbá, hogy az elmúlt felmérés óta csökkent a kisebb teljesítményű erő és talajművelő gépek forgalma, ellenben emelkedett 60 kW fölötti, főként a 99 fölötti kategóriáé. Kevesebb új kombájn és önjáró berendezés állt munkába, nőtt az egyéb kategóriásoké. A növénytermesztés aránya 46 százalékról 60 fölé emelkedett, visszaszorult az állattenyésztés és az állati eredetű élelmiszerek aránya. Csökkent az istállók, ólak száma, igaz, a meglévők kapacitása nőtt. A növénytermesztés egyes területein pedig bőven akad teendő, hiszen a legnagyobb súllyal bíró gabona félék terméseredményei évek óta nem emelkednek, hanem csökkennek.
Átalakuló agrárképzés
Az oktatásban felerősödött a fiatalok érdeklődésének a felkeltése, megnyerése, a szaktudás jelentősége. Földesi Gyula miniszteri megbízott előadásában az átalakuló agrárképzés fontosságát emelte ki. Kiállt a széles alapokra támaszkodó minőségi oktatás mellett. A képzésben összhangot kívánnak teremteni a végzett fiataloknak munkahelyet kínáló vállalkozások igényei és az agrárgépipar legújabb innovációi által kínált lehetőségek között. Kifejtette, már az általános iskolában fel kell kelteni a gyerekek érdeklődését. Az oktatás átszervezése megkezdődött, többek között a tárca felügyelete alá vettek 42 szakiskolát tavaly szeptemberben.
„Fejvadász” szemmel
Szoták-Nóvé Mária, a Class Hungária Kft. humán menedzser vezetője „fejvadász” szemmel értékelte az agrárgépész végzettségű szakemberek karrier lehetőségét. A 95 éve tanműhelyt fenntartó Class számos eszközzel él a fiatal generáció megnyerése érdekében. Fórumokon vesznek részt, szülői értekezletet tartanak, gyárlátogatásokat és versenyeket szerveznek a diákoknak, gyerekeknek. Megszólítják őket, hogy kinyíljon a szemük az agrárgépészetre, de meg is kell tartani a tehetségeket, ezért például számos ösztöndíj programot működtetnek. Szoták-Nóvé Mária jelezte, érzelmileg közelítik meg a fiatalokat, miközben felhívják a figyelmüket a világ egyik legfontosabb ágazatára. Ezzel együtt hosszú évek munkája hozhat sikert, amelynek csupán egyik eleme az életszerű képzés, például egy 100 millió forint értékű fejlesztésnek köszönhetően újabban a szerszámkészítés és a fényezés is szerepel a tanműhelyi oktatásukban.
Harsányi Zsolt példák és programok sokaságával igazolta, hogyan juttatják el üzeneteiket a felnövő generáció tagjaihoz. A februári budapesti AgrárgépShow-n 800 tanulót fogadtak, körükben versenyt rendeztek, különböző játékos feladat elvégzésére vették rá őket. A MEGOSZ elnöke úgy fogalmazott, számos esetben nyitott kapukat döngetnek a fiatalok megnyerését célzó, a képzés eszköztárát bővítő ötleteikkel – de jó lenne az erősítés, hogy sokan meghallják az ágazat hívó üzeneteit.
