Agrárgazdasági elemzések

Változatlanul az orosz-ukrán háború hatásai és következményei játszanak meghatározó szerepet a nemzetközi és különösen az európai gabonapiacokon, alapvetően megváltoztatva a kereslet-kínálati viszonyokat. Ezek a változások vélhetően nem csupán rövid, hanem közép- és akár hosszú távon is átrendezhetik a világ gabonakereskedelmét, -felhasználását.

Kukorica

A háború kitörését követő első héten tovagyűrűző piaci sokk a párizsi tőzsde (MATIF) határidős kukoricajegyzéseit gyakorlatilag másfél hét leforgása alatt közel 100 EUR-val lökte feljebb. Ezt követően egy korrekciós periódus vette kezdetét, a pánik okozta túlárazások némileg csillapodtak, bár az április elején tapasztalható 320 EUR körül ingadozó júniusi kukoricaár határozott jóindulat mellett sem nevezhető alacsonynak.

Az ukrán kukoricaexport a Fekete-tengeren keresztül megszűnt. Az országban ragadt tételek kiszállítása érdekében az ukrán exportőrök jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy vasúton történő fuvarozásra csatornázzák át a szállításaikat. Szűk keresztmetszet lehet az Európai Unió határain található átrakókapacitás mérete. Ukrajnában más nyomtávon (az európainál szélesebb) működik a vasúti szállítás, így minden áruféleséget, ami vagonokban érkezik, át kell rakni az Európában alkalmazott vasúti kocsikba. A vetés elkezdődött Ukrajnában, jelenleg azonban megjósolhatatlan, mekkora terület eshet ki az eredetileg tervezettből. A visszafogott becslések 10-20% körüli, míg a pesszimista előrejelzések szerint akár 40%-os kieséssel is kalkulálhatunk.

A globális porondon az USA várható vetésterületének alakulása, továbbá a dél-amerikai terméskilátások szerepelnek. Az Egyesült Államokban a március 31-én megjelent vetési szándékot monitorozó riport (USDA Prospective Plantings) alapján az előző évi adatokkal összehasonlítva közel 4%-kal csökkenhet a kukorica vetésterülete. Ezzel szemben a szójabab vetési szándéka rekordmagas szintre emelkedett. Ez némileg meglepő a magas árak tükrében, különösen úgy, hogy a kukorica-szójabab árainak aránya (soybean to corn price ratio) sem indokolja a kukorica vetésterületének ilyen mértékű csökkenését; feltehetően az inputanyagok árainak emelkedése fordította az amerikai termelőket a szójabab irányába. Miután a riport március végén gyűjtött adatokat mutat be, a valós vetésterület akár élesen eltérhet a prognózistól. A várható brazil terméssel kapcsolatban vegyes a kép: az eleve alacsony készletekkel forduló Brazília az előző szezonhoz hasonlóan száraz, meleg időjárással küzd, így vélhetően a júniusban érkező másodvetésű úgynevezett „safrinha” kukorica termésmennyisége szintén elmaradhat a várakozásoktól.

Magyarországon a március 5-én megjelent, mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos bejelentési eljárásról szóló 83/2022 kormányrendeletet követően rövid időre leállt az export. A jogalkotó és a szakmai szervezetek közötti egyeztetések tisztázták a rendeletben foglaltakat, így a rövid pauzát követően az exportszándék-bejelentéseket és azok rendeletbe foglalt visszaigazolásait követően a március elejét megelőző szerződések rendre teljesültek, a vevők megkapták az árut. Tény azonban, hogy az új exportkötések száma jelentősen csökkent, részben az említett jogszabály okozta bizonytalanság, részben az ukrán áru ismételt megjelenése miatt.

Az ukrán eladók sok esetben árumentést végeznek, így akár hajlandóak a MATIF-árak alatt is értékesíteni, melynek eredményeként a belföldi árak csökkentek, összehasonlítva a március elején tapasztalt szintekkel. Április első napjaiban érdemi mennyiségű csapadék hullott az országban, amely, mondhatjuk, a 24. órában érkezett, és mind az őszi állományok, mind a tavaszi kultúrák vetése szempontjából „életmentőnek” bizonyult. A téli csapadékdeficit lefaragása érdekében azonban további kiadós esőkre lenne szükség a tavasz folyamán.

Búza

Ukrajna és Oroszország egyaránt a legnagyobb búzaexportőrök között található, így bármilyen korlátozás súlyos ellátási problémákhoz vezethet, különösen a közel-keleti és afrikai országokban.

A két ország kiviteli lehetőségei a háború következményeként kialakult logisztikai nehézségek, továbbá Oroszország esetében a folyamatosan bővülő szankciós lista következményeként jelentősen beszűkültek. A vevők az Európai Unió és az Egyesült Államok készletei felé fordultak, melyek a rövid távú igényeket ugyan ki tudják elégíteni, középtávon azonban az ukrán és különösen az orosz kenyérgabona korlátozott elérhetősége súlyos hiányt eredményezhet a búza globális piacán.

Az Európai Bizottság lényegesen magasabb exportvolumennel kalkulál az előttünk álló szezonra, ami akár a 40 millió tonnát is elérheti; összehasonlítva a 2021/2022-es gazdasági évvel, ez 7 millió tonnás emelkedést jelent.

Az Egyesült Államokban az őszi búzavetések állapota elmarad a többéves átlagtól, nagy valószínűséggel az előző évvel összehasonlítva alacsonyabb mennyiségű termés kerül betakarításra. Bár az idei termést illetően az Európai Bizottság optimista, 1,5%-os emelkedést vár az összes gabonaféle termésmennyiségét figyelembe véve, időjárási szempontból kissé vegyes a kép. Több régió, mint például Délnyugat-Európa és Kelet-Európa (köztük Magyarország) csapadékhiánnyal küzd, míg az északabbra fekvő területeken az állományok általános állapota kedvező képet mutat. Korai lenne megjósolni, milyen terméssel kalkulálhatunk idén, az árak azonban – várhatóan jelentős volatilitás mellett – magas szinteken maradhatnak.

Az új búza belföldi piaca csendes, sem a vevők, sem az eladók nem mutatnak érdemi aktivitást. Vélhetően a kialakult helyzetben a piaci szereplők óvatosak lesznek, és majd a várható termésmennyiség tudatában indulhat meg az érdemi kereskedelem.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató