Az orosz-ukrán háború minden szempontból fájdalmas következményei a gabonapiacokat sem kímélték. Jelentősen átrendeződtek a kereslet-kínálati viszonyok, több termény esetében rekordmagas árszinteket eredményezve.
![kukorica](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2022/04/cornfield-592575.jpg)
Kukorica
A háború kitörésével párhuzamosan sorra leálltak az ukrán kikötői terminálok, pár nap leforgása alatt a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének kiviteli aktivitása a Fekete-tengeren gyakorlatilag megszűnt. Egyrészt bizonytalanná váltak a kikötők irányába történő szállítások, másrészt több hír is megjelent a különböző, a Fekete-tenger partvidékét érintő aknatelepítésekről, kikötői infrastruktúrát ért bombázásokról, továbbá orosz hadihajók általi blokádról. Miután nem egy kereskedelmi hajót is találat ért, a szállítások magas kockázatának következményeként a tengeri exporttevékenység leállt.
Elemzői konszenzus alapján 13-14 millió tonna exportárualapot képező kukoricamennyiség ragadt Ukrajnában, és jelenleg nincs érdemi forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy ez a mennyiség a nemzetközi piacokon megjelenik-e, és ha igen, mikor. Ukrajna szempontjából ez különös jelentőséggel bír, hiszen az ország egyik fő bevételi forrása a mezőgazdasági alapanyagok, termények exportja. A háborús tevékenység által nem érintett területekről mind vasúton, mind közúton zajlik a kiszállítás, főként lengyel és német irányba, azonban a napi átlagos mennyiségek jelentősen elmaradnak a megszokottól.
A fentiek következtében az európai kukoricajegyzések szárnyaltak, a párizsi árutőzsde (MATIF) júniusi határidős lejárata február hónapban 2 hét leforgása alatt közel 100 EUR-val emelkedett. Természetesen a chicagói tőzsdét sem kerülte el az áremelkedés, március elejére közel 150 dollárcenttel kerültek feljebb a jegyzések.
További bizonytalanságot hordoz magában az ukrajnai tavaszi munkák, vetések alakulása. A háborús körülmények miatt kérdéses, miként, mekkora területen fognak tavaszi növényeket vetni úgy, hogy akadozik az üzemanyag- és inputanyag-ellátás, az ország mezőgazdasági területeinek egy része jelenleg katonai műveleti terület.
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2022/04/CBOT-kukorica.jpg)
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2022/04/MATIF-kukorica.jpg)
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által jegyzett, havonta megjelenő, globális kereslet és kínálati viszonyokat monitorozó riportja (WASDE) egyelőre visszafogottan reagált az orosz-ukrán eseményekre: Ukrajna várható exportját 6 millió tonnával vágta vissza, ami abban az esetben lehet reális, ha a harci cselekmények belátható időn belül befejeződnek. Elnyúló háború esetén a kiszállított mennyiség bizonyosan alacsonyabb lesz. A globális termés- és felhasználási adatokban azonban továbbra sem látható érdemi változás. A világ összes kukoricatermésének mennyisége az aktuális gazdasági évben rekordmagas szinten, 1,2 milliárd tonna felett alakul, 300 millió tonnás fordulókészlet mellett.
Magyarországon a március 5-én megjelent 83/2022 Kormányrendelet „forgatta fel” még inkább az amúgy is eléggé ideges gabonapiacokat. A sajtó által előzetesen gabonaexport-stop jogszabályként bemutatott kormányrendelet valójában a kiviteli szándék Nébih felé történő bejelentési kötelezettségről, valamint az állam esetleges elővásárlási jogáról rendelkezik. A rendelet megjelenését követő napon az exportkiszállítások gyakorlatilag megálltak Magyarországon: az uszály- és vagonrakásokat felfüggesztették, a megrakott teherautók visszafordultak, a terményt visszaborították a feladóhelyek tárolóiba. Az agrárminisztérium és az érintett szakmai szervezetek között folytatott egyeztetések eredményeként a már megkötött szerződéseket, a jogszabályban rögzített bejelentés alapján ki lehet szállítani az országból, azonban kérdéses lehet az, hogy a jövőbeni exportaktivitást mennyire „árnyékolja be” a rendelkezés.
A belföldi kukoricaárak – követve a nemzetközi eseményeket – erőteljesen emelkedtek, különösen az exportra történő vásárlások mennyisége növekedett, egészen a fent említett kormányrendelet megjelenéséig. A vásárlások felfüggesztésének következtében a piaci aktivitás minimálisra csökkent.
![búza](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2022/04/wheat-381848.jpg)
Búza
A búza globális és európai piaci helyzete némileg eltér a kukoricáétól, bár az árak intenzív emelkedése a legfontosabb kenyérgabonát sem kerülte el. A várható globális termést a korábbi USDA-riportokkal összehasonlítva a márciusi jelentés 2 millió tonnával megemelte, a felhasználást és az export-import volumenét pedig csökkentette.
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2022/04/MATIF-buza.jpg)
Az alacsonyabb nemzetközi kereskedelmi forgalom szintén az orosz-ukrán háború következménye lehet: Ukrajnából a kiszállítási lehetőségek erőteljes beszűkülése, Oroszországból pedig a piacok beszűkülése és az esetleges exportkorlátozások okozhatják a csökkenő trendet. Itt érdemes megjegyezni, hogy Oroszország partnerei jellemzően 3. országok (közel-keleti és távol-keleti desztinációk), illetve az úgynevezett „szatellit országok”, melyek magas kitettségük eredményeként feltételezhetően semmilyen korlátozást nem fognak alkalmazni az orosz búzaszállításokra.
![](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2022/04/CBOT-buza.jpg)
Az exportadatokat az elemzők és a befektetők jelentős figyelemmel kísérik, mivel megpróbálják felmérni a szankciók és a konfliktus hatásait a világ legnagyobb búzaexportőrére.
Az EU kínálati oldalról kedvezőbb helyzetben van, mint kukorica esetén, hiszen tradicionálisan nettó exportőr, így búzahiányról nem beszélhetünk. Magyarországon továbbra is a csapadék hiánya jelenthet aggodalomra adó okot, a talajok nedvességgel való optimális feltöltöttségéhez rövid időn belül érdemi, országos esőkre van szükség.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató