Fenntartható, rugalmas, korszerű – ez a holnap agráriumának ismérvei

Az európai mezőgazdaságot fenntarthatóvá, rugalmasan reagálóvá és korszerűvé kell tenni, Magyarország célja a Közös Agrárpolitika megújításával, hogy az irányt mutasson ehhez az átálláshoz – hangzott el a Romániai Biogazdálkodók 18. Konferenciáján, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen.

A talajra vigyázni kell!

Nagy István agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a felelősségünk hatalmas, hiszen csak egy díszlet lesz a talaj, ha nem vigyázunk rá. A gazdálkodóknak és a tudománynak ezért közösen kell válaszokat adniuk az agráriumot ért kihívásokra.

Az elmúlt években – a világ más országaihoz hasonlóan – Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma. Az európai uniós tagállamok között hazánk érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi 2,5-3 százalékos aránynál.

Az ökológiai gazdálkodás, mint élelmiszertermelési rendszer, egyszerre tűzi céljául a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését. Komplex rendszer, amely ötvözi a hagyományt, valamint a tudományos kutatás és az innováció eredményeit. A biogazdálkodás követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is.

A hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét tovább kell növelni

Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos arányt. Ezen célkitűzéshez, egyebek mellett, hozzájárul az is, hogy a most futó intézkedések befejezése után 2025-től új, 5 éves programot indít a tárca a Stratégiai Terv alapján.

A miniszter kitért arra is, hogy a mezőgazdasági termelést szintén a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani. Ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fogja gyakorlattá fordítani, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Forrás: AM/Sajtóközlemény