…de a növekedés sem segít az égető gondokon, hiába próbálja a mezőgazdasági munkaerő-utánpótlást előmozdítani a törvényhozás.
Tetőzött a munkaerő
Magyarországon – némileg meglepő módon – az európai trendekkel szemben nem csökkent, hanem nőtt a mezőgazdaságban dolgozók száma (természetesen nem a rendszerváltás előtti, hanem a 2000-es évekhez képest). Míg például a KSH szerint 2008-ban 168, 2009-ben 175, 2011-ben 185 ezer fő dolgozott főállásúként az ágazatban. Egy nagyobb ugrás: 2021-ben történt, amikor hirtelen 193 ezerre, majd 2016-ban újabb ugrással 217 ezerre nőtt ez a szám. A munkaerő-statisztika 2019-ben 220 ezerrel tetőzött, ma pedig mintegy 210 ezer ember talál főállást az ágazatban; az élelmiszeriparban dolgozók száma durván 150 ezer fő.
A cégek 90 százalékánál hiány van
A szezonális alkalmazottak – napszámosok, közfoglalkoztatásból érkezők, idénymunkások – száma nagyon változó, de alapvetően mindig nagyon kevés. A jellemzően (de persze nem kizárólagosan) május-október közötti időszak munkacsúcsával járó szezonális munkaerőigény kielégítésére létrehozták az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatottak bevonását. Ám még a NAV adatai szerint is az egyszerűsített foglalkoztatáson belül a mezőgazdasági idénymunkában érintettek száma 15 százalékkal csökkent 2014 óta. Az egyik pénzintézet munkaerőpiaci felmérése 2019-ben azt mutatta ki, hogy a megkérdezett agrárcégek 90 százalékánál van-volt hiány megfelelő végzettségű munkaerőből. Legnagyobb mértékben a betanított munkások hiányoznak az ágazatból. A hiány már olyan mértékű, hogy nemcsak még meglévő kultúrákat (jellemzően nehezen gépesíthető fajok) érint, hanem már a gépi, technológiai, volumennövelési célú fejlesztési beruházásokat is – vagyis a versenyképességet.
A németeknél is csökken
Ezzel némileg ellentétes a – főállásúak alkalmazásának mennyiségét illető trend – Németországban. Ott egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban (Destatis): a 2022 márciusától 2023 februárjáig tartó időszakban még összesen mintegy 876 ezer munkavállalót foglalkoztattak országosan a mezőgazdaságban, ami 62 ezerrel, 7%-kal kevesebb, mint a 2020-as mezőgazdasági népszámláláskor. Csökkent 3 százalékkal a gazdaságok száma is, s ezzel párhuzamosan az egy vállalkozásra jutó átlagos dolgozói létszám is 3,6-ról 3,4-re.
