Miért és meddig adózok az erdőm után, ha tilos a földadó?

…kérdezi lapunktól egy fővárosi kisnyugdíjas olvasónk, akinek néhány száz négyzetméteres, erdő besorolású területrésze van egy osztatlan közös birtokon. Miután lakhelyének önkormányzata adót vet ki, ez neki évente több tízezer forintjába fog kerülni. Ám úgy tudjuk, nem sokáig: a NAK és a MAGOSZ állítólag törvénymódosítást kezdeményez.

A termőföld ugyan kivétel…

Olvasónk annak idején a MezőHírből és az Agrárágazatból értesült arról a törvényjavaslatról, amely 2023 szeptembere óta megtiltja földadó kivetését a polgármestereknek, helyi önkormányzatoknak. A törvényjavaslat indoklása rámutat, a helyi adókról szóló törvény 2015-ös módosítása lehetővé tette a helyi önkormányzatoknak illetékességi területükön bármely adótárgyra vonatkozóan olyan települési adó kivetését, amit törvény nem tilt, továbbá amire nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. ÁM 2023 óta a termőföld kivétel, mert az önkormányzatok elsődlegesen a termőföldet sújtották települési adóval, és ez a tendencia az új települési adó kivetésére vonatkozó moratórium 2022-es lejártával erősödött. A módosítás ezért azt tartalmazta, hogy a települési önkormányzat települési adót – több más mellett a termőföld kivételével – vethet csak ki. Ez pedig olvasónknak azt jelenti, hogy miközben a néhány száz négyzetméteres területrésze bevételt nem hoz, el sem igazán adható, csak vesztesége lenne rajta az adóval.

…de az erdő nem kivétel

A módosítás azonban az erdő besorolású önkormányzati területeket nem védi. Ehhez a Helyiadó-törvényt (Htv.) kellene ismét módosítani. Vagyis olvasónk és más sok ezer érintett magyar polgár számára az „erdőadóra” illetően az a megoldás, ha a Htv. értelmező rendelkezésében foglalt termőföld definíció a továbbiakban magában foglalná az erdő művelési ágban nyilvántartott földterület is. Ráadásul az önkormányzatok az „erdőadó” mint települési adó tekintetében tetszőleges mértékű adófizetési kötelezettséget állapíthat meg. Igaz, elvben a kerületi képviselő-testületnek az adó mértékének megállapítása során figyelemmel kell lennie a helyi sajátosságokra és az adóalanyok teherbíró képességére, kérdés, hogy ez a „rugalmas megfogalmazás” mennyire érvényesül az adó kivetésekor. (Egy, a neve mellőzését kérő, bennfentes forrásunk tapasztalata szerint a Kúria joggyakorlatában a telkek forgalmi értékének 20%-át elérő éves adó mérték már súlyosan aránytalannak minősülhet.)

Mit lehet tenni az ilyen földterülettel?

Akinek tehát csak bosszantó teher egy ilyen földterület, az a következőket teheti.

Egyrészt felkeresheti azt a tulajdonostársat, aki (vélhetően a legnagyobb területrészt művelve) érdekelt lehet a kisebb területrésszel rendelkezőktől tulajdonrészeket vásárolni. Ha ő él az ajánlattal, megveszi a területrészt, és még ha az értéktelen, kis értékű is, legalább az adóterhet jelentő vagyontárgytól meg lehet szabadulni.

Másodszor: ha senki sem műveli, senkit sem érdekel a felajánlott területrész, akkor fel lehet ajánlani a magyar államnak. Ellenérték fejében és ingyenesen is, ami az NFK-n keresztül történhet. Az NFK korábbi honlapján az erre vonatkozó információk, nyomtatványok megtalálhatók, azokat kell használni. Aki felkeresi a honlapot, látja a kezdőképernyőn az új elérhetőségeket, oda kell benyújtani a szükséges dokumentumokat.

Harmadszor: a földterületrész felajánlható nem tulajdonostárs, kívülálló harmadik személynek is, bár bennfentesek szerint kicsi az esélye, hogy bárki egy osztatlan közös tulajdonban lévő földnek egy kisebb/ értéktelen részét szeretné megvásárolni.

Nem hivatalos, de megbízható, a MAGOSZ szakértői-vezetői köréből származó értesülésünk szerint egyébként a szervezet törvénymódosításra készül az erdő besorolású földek adóvédelmét illetően.