Agrárgazdasági elemzések

A gabonaárakat immáron nem csupán a globális kereslet és kínálat alakulása vezeti; megjelent a porondon az időjárás, mint a jövőbeli terméskilátások talán legfontosabb indikátora. A jelenlegi kép bár nem tűnik aggasztónak, az árak várható mozgását számtalan bizonytalanság keretezi.

Kukorica

A legtöbb versenyző piac általános jellemzője, hogy kedvezőtlen hírek esetén a szereplők hajlamosak túlreagálni a kapott információ várható hatásait. E reakciók eredményeként gyakorta tapasztalhatunk nagy amplitúdójú, felfelé mutató mozgásokat, ellentétben a kedvező hírek árakba történő beépülésével, melyek sokkal lassabb és kiegyensúlyozottabb folyamatként írhatók le.

Akár a fenti mechanizmus is közrejátszhatott a február eleje óta tartó áremelkedésben, a párizsi árutőzsde (MATIF) front havi jegyzése a hónap közepére 20 eurót meghaladó emelkedést tudhat maga mögött, míg a chicagói árutőzsde (CBOT) esetében az árak mozgása csupán technikai jellegű, vékánként 7 dollárcent körül alakult.

Az európai áremelkedés hátterében az orosz-ukrán háború esetleges eszkalációjának irányába mutató, újfent kiújuló aggodalmak húzódnak: a piaci szereplők továbbra is jelentős kockázatokat látnak az ukrán áru exportját érintő infrastruktúra esetleges rombolásában, illetve a tengeren keresztüli kivitelt lehetővé tevő korridor egyelőre bizonytalan jövőjével kapcsolatban. Míg az Európai Unió jelentős kukoricafelhasználói számára áldás, Ukrajna nyugati szomszédjainak átok lehet az ukrán import, legalábbis azon 6 ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária) álláspontja szerint, melyek január 30-án arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az Ukrajnából származó gabonatúlkínálattal szemben.

Valóban nagy mennyiségű ukrán áru érkezik az unió területére, ne felejtsük el azonban, hogy az EU a világ egyik legnagyobb kukoricaimportőre, a folyó gazdasági évben vélhetően 20 millió tonnát meghaladó behozatal lesz szükséges a kereslet kielégítésére. A közösség legfontosabb importpartnere pedig Ukrajna; ezt a háború annyiban írta felül, hogy a tengeri szállítások kiesését-beszűkülését szárazföldi megoldásokkal kellett pótolni. A tiltakozás hátterében vélhetően nem a kukorica, hanem a búza importja szerepel, melyből az EU jelentős exportfelesleggel rendelkezik, így a kínálat további emelkedése valóban árcsökkentő hatást eredményezhet, különösen a fogadó országokban.

Globális szintérre lépve a kukorica kereslete és kínálata változatlanul stabilnak tekinthető, a piaci szereplők által gyakran hivatkozott havi rendszerességű USDA- (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) riport releváns adatai az elmúlt hónapokban csupán pár millió tonnával mozogtak felfelé vagy éppen lefelé. Míg a termés 1,15 milliárd tonna körül alakul, a zárókészletek szintje kevéssel 300 millió tonna alatt várható. Az adatok eltérése az ötéves átlagtól nem szignifikáns, így összességében globális fundamentális tényezők nem állíthatók az árak esetleges újbóli extrém mozgásai mögé. A bevezetőben említett időjárás alakulása azonban felülírhatja az egyelőre kiegyensúlyozottnak tűnő képet: az aktuális hírekben olvashatunk az argentin termésvárakozásokat tizedelő aszályról, a brazil vetések csúszásáról, továbbá az északi féltekén tapasztalható heterogén téli csapadékeloszlásról.

Összességében az előttünk álló hónapokban a nemzetközi árakat rövid távon a háborúról érkező hírek mozgathatják, középtávon az időjárás válik meghatározó, árakat befolyásoló tényezővé. Február 10-én jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján a hivatalosnak tekinthető magyarországi kukoricatermés hozam- és betakarított terület adatsora vármegyei bontásban. Az adatok némileg felülteljesítették a várakozásokat, azonban még így is lehangolóak: a 2022-es évben 819 ezer hektárról 2,8 millió tonna kukorica került betakarításra, 3,4 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett. Egészen 1961-ig kell visszanéznünk a KSH hosszú idősoros tábláit, hogy ennél alacsonyabb országos kukoricatermést találjunk. Azt már a betakarítás megkezdésekor láthattuk, hogy a gyenge termés nem lesz elegendő a magyarországi igények fedezésére, így a mérleg egyensúlyban tartása érdekében megkezdődött a Magyarország esetében ez idáig példa nélküli import beáramlása. Ma már azt is látjuk, hogy az alacsony termésmennyiség mellett számos tétel aflatoxinszintje magas, tovább nehezítve az áru piacra jutását, hiszen mind az ipari-élelmiszeripari feldolgozók, mind a takarmányfelhasználók különösen érzékenyek a magas toxintartalmú alapanyagra.

A belföldi árak a nemzetközi árakkal együtt mozogva a korábbi, nyár végén-betakarítás elején tapasztalható csúcsokhoz képest lejjebb kerültek. Az árak csökkenésében részben szerepet játszik az erőteljesen fékező gazdaság, ezen belül is kiemelve a vágtázó élelmiszer-infláció következményeként beszakadó fogyasztást, részben pedig jelentős átárazódást hozott a forint határozott erősödése is.

Búza

A kukorica esetében már említett időjárási tényezők hasonlóan tetten érhetők a búza piacán is. Várhatóan az északi féltekén a tavalyihoz hasonló eredményekkel kalkulálhatunk, ezzel változatlanul helytálló az a kijelentés, mely szerint a világon termett minden harmadik szem búza a fordulókészletben jelenik meg. A nemzetközi piacon továbbra is az orosz és az ukrán búza árazása a legkedvezőbb, a vevők között főként Kína és a nagy távol-keleti vásárlók mellett a Maghreb országok is megtalálhatók. Úgy tűnik, az EU exportja a folyó gazdasági évben elmarad a várakozásoktól, részben a fenti, kedvezőbb árazású, Fekete-tengeren elérhető tételek kiszorító hatása, részben a takarmányipar (kukorica kiváltása miatti) emelkedő felhasználásának eredményeként.

A MATIF front havi malmibúza-jegyzései február első felében gyakorlatilag megegyeztek a kukorica áraival, ebben a kontextusban vélhetően a kukorica árazása tekinthető magasnak. Miután nem körvonalazódik a várható kínálatban jelentős elmozdulás, rövid és középtávon érdemi ármozgást a piaci szereplők kevésbé várnak; igaz ez a magyarországi helyzetre is: a fontosabb kalászos növényekből közel 1,5 millió hektárnyi területen került elvetésre, mely jelentős árualapot biztosíthat az országnak a 2023/24-es gazdasági évre. Nyilvánvalóan ehhez az is szükséges, hogy a 2022-es viszontagságos évet követően az időjárás kegyes legyen hozzánk.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató